2010-08-28

A Gyimesi-szoros felett magasodó Bilibók-tetőn évekkel ezelőtt kialakított emlékhelyen szentmise keretében emlékeznek a helybéliek minden év augusztusának utolsó szombatján a II. világháborús harcokra, az áldozatokra az orosz csapatok által megszállt magaslat 1944. szeptember 1-jei visszafoglalásának évfordulóján.

Idén is mintegy 150-200 magyar zarándokolt fel az 1200 méteres csúcsra, hogy részt vegyen a szentmisén. A megemlékezés hangulatát sajnálatos módon beárnyékolta annak a két román hatósági embernek a jelenléte, akik a rendezvényen látványosan kamerával rögzítették az elhangzottakat és filmezték a résztvevőket, egyenruhában, fegyverrel az oldalukon. Ugyanez a két belügyi alkalmazott tavaly is megjelent, de akkor még civil ruhában tette ugyanezt.

A helyi magyar közösség hasonló atrocitást volt kénytelen elviselni ez év március 15-én a gyimesbükki nagytemplomban tartott ünnepi szentmisén is. Ott civil ruhát viselő titkos rendőrök szintén kamerával rögzítették az eseményeket, majd váratlanul és nagy számban hosszabban időre ellepték a plébániát, ezzel akadályozva a megemlékezők gyülekezését.

Kisfilm

2010-06-23

2008. pünkösd vasárnapjára a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a gyimesbükki önkormányzat és magánszemélyek összefogásával megújult a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti õrháza az ezeréves határon. S amikor az avatási ünnepségre hatvannégy év után az õrház mellé gördült a magyar koronás címeres mozdony is, szem nem maradt szárazon. Azóta elképzelhetetlen az ott élõk és az anyaországiak számára, hogy ne legyen minden évben egy kicsinyke változás, egy újabb apró lépés, mely történelmet formálhat. 2009-ben az őrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy elsõ római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása történt meg. 2010-ben a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítottak emléket.

A kontumáci kápolna elõtti romokon a Gyimesbükk környéki harcokban elesett háborús hõsökért és áldozatokért állított emlékhelyen elsõ lépésként már több mint ötszáz elesett, eltûnt katona neve szerepel. A gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány közös csapata a helybéliek emlékezetében és a levélári térképeken fellelt katonai sírok közül 2010 a tavaszán, elsõ lépésként húszat, kereszttel jelölt meg. A keresztek felállításáról, a helyszínekrõl készült fényképek, a katonasírok történetének és a pontos helyüket jelölõ GPS-koordináták felhasználásával a Budakeszi Kultúra Alapítvány egy térképet adott ki.

A térkép beszerezhetõ Gyimesbükkön és a Budakeszi Kultúra Alapítványnál (kuratorium@budakeszikultura.hu vagy 06-30-922-6418)

2010-07-31

Kedves Barátaink!

Mint ahogy időről-időre eddig is megtettük, most is szeretnénk tájékoztatást nyújtani a szép havasi emlékhely építési munkálatainak állásáról.

A Szép Havas környékén területtel rendelkező telektulajdonosok, Bodor Andrei, Bodor János György, Bodor Ecaterina, Tankó Eszter, Szabó Károly, Bogos Paraschiva és Póra Páll Mátyás nagylelkű ingyenes adományaként, vagy jelképes összeg fizetésével, az egyesületünk a templomrom környékén egy kb. 4 hektáros terület birtokjogát, szerezte meg. Erre az építési engedély megszerzéséhez feltétlenül szükség volt.

Ezután a hét telekrészt egy hrsz. alatt egyesíteni kell, majd a templomrom közvetlen környezetét ki kell vonni a mezőgazdasági művelési területből. Ha ez meg van, akkor lehet, az un. urbanisztikai bizonylatot megkérni, melyben meghatározzák az építési engedély kiadásának a feltételeit. Csak ez után lehet, az építési engedélyért folyamodni.
Szóval, benne vagyunk a bürokrácia hálójában.

Az ügy előrehaladása érdekében, egyesületünk vezetősége, Molnár V. Jóska bácsi vezetésével látogatást tett Csíksomlyón, Gyergyóban a famunkálatokat végző Ferencz Attilánál, és a Gyimesben is több emberrel tárgyaltunk, többek között Tímár Zsombor felsőloki polgármesterrel.

Külön örömünkre szolgál, hogy meg tudtunk állapodni Esztány Zsolt építésszel, aki Csíkban lakva, helyben tudja szervezni és irányítani az emlékhely építésének a munkálatait. Tehát minden ezzel kapcsolatos kérdésekben ő tud pontos felvilágosítást adni. Így ő szervezi és irányítja az un. kalákában végzett munkálatokat és tájékoztat benneteket a szálláslehetőségről is. Elérhetősége: mobil: + 40/724/241-311, e-mail:esztanyzsolt@gmail.com

Az építési engedély megléte előtt csak olyan munkát tervezünk végezni, amelyik legálisan végezhető. Ilyen, pl. a kő kitermelés és gyűjtés a környékről, mert a már remélhetőleg az általatok ismert terv szerint, tekintélyes mennyiségű kőre lesz szükség és nem mindegy, hogy ezt a környékről be tudjuk-e gyűjteni, vagy oda kell szállíttatni.
Ha valaki ebben részt kíván venni, a részletek megbeszélésére vegye fel a kapcsolatot Esztány Zsolttal.

Mivel a pénzügyi lehetőségeink igen szűkösek, sem az utazási- sem az ottartózkodás költségeihez egyesületünk nem tud hozzájárulni. Annak, aki ilyen feltételek mellett is vállalja az ügy érdekében a munkát, és az ezzel járó költségeket, annak nagyon köszönjük.

 2010. 07.22.

Szép Havas Egyesület

2010-03-30

 

 

Bánkuti Ákos képriportja

 

A Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával a budakeszi Gábor Áron u. 59. számmal szemben, az egykori Weichselblöβ területén álló, kizárólag közadakozásból restaurált „Ecce homo” kőszobor, más néven ülő Krisztus újbóli felszentelésére Virágvasárnap napsütéses délutánján került sor.

A szobrot a Bechtold-család állíttatta 1885. március 28-án annak emlékére, hogy mind a négy fiuk túlélte a pestisjárvány pusztítását. A szobrot utoljára 1990-ben az Országos Műemléki Felügyelőség költségén Varga Zoltán kőszobrász restaurálta, 2010-ben ezt a munkát, a budakeszi adományozók költségén, Konkoly György restaurátor végezte el.

Salamon László képriportja

A felszentelési ünnepségen Hidas Mátyás, a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány elnöke méltatta a szobor helyreállításában megmutatkozott összefogást és köszönetet mondott annak a nagyszámú, sok esetben névtelen budakeszi adományozónak, cégeknek, civil szervezeteknek és magánszemélyeknek, akik a restauráláshoz szükséges több mint egymillió forintot biztosították és felelősséget éreztek Budakeszi e helyileg védett műemlékének a helyreállításában.

 A szobrot Filó Kristóf  kanonok, Budakeszi plébánosa szentelte fel. Az ünnepségen közreműködött a Budakeszi Hagyományőrző Kör kórusa és Berzsenyi Zoltán színművész.

Koós Hutás Katalin

2009-12-01

A Budakeszi Kultúra Alapítványnak (adóazonosító szám: 18709216-1-13) a támogatói által felajánlott 2007. évi szja 1%-ából 2008-ban 310 417 Ft-ot utalt az APEH.
Az összeget bankszámla-vezetési díjra, Nagy Gáspár Kossuth – díjas költõnk születésének 60.évfordulójára kiírt pályázatunk díjazására, a pályamunkák kiállítására, az ezeréves határon, Gyimesbükkön álló legkeletibb vasúti õrház felújításáról készült fotók kiállítására, a hagyományos budakeszi helytörténeti naptár megjelentetésére és Nagy Kálmán, Budakeszi díszpolgára, ny. huszár ezredes 100. születésnapjának megünneplésére használtuk fel.

Hidas Mátyás, a kuratórium elnöke

2009-10-03

Az elmúlt másfél évtizedben az Erdészeti Hivatal, a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány (Budakeszi Herbárium) és az erdészetek részéről több tanulmány is született arról, hogy a már meglévő természeti értékekből a célkitűzések átcsoportosításával itt egy parkerdő és arborétum együttes valósuljon meg azaz, hogy a már meglévő és továbbfejlesztendő Budakeszi (Telki) Arborétum a Telki út és a Hidegvölgy közötti területekkel egy egységes zöldövezeti rendszerré alakulhasson át. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki az a civil kezdeményezés, amely Budakeszi székhelyű Buda környéki Natúrpark megalapításának gondolatát tűzte ki célul.

Budakeszi logikus elképzelése, hogy „zöld város”, a turizmus, egy természetbarát nemzedék kiművelésének városa, akár nemzetközi állomása is legyen. Az „Budakeszi Arborétum- és Parkerdő” együtteshez és a Natúrparkhoz egyaránt kapcsolódik a város régi terve, a Budakeszi határában elterülő Nádas-tó újraélesztése. A tervezés jelentős lépése volt 2006 decembere, amikor a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány (NDA) Budakeszi önkormányzatának is bemutatta a Pilis Parkerdő igazgatója, a Budakeszi Erdészet vezetője és az Erdészeti Felügyelőség igazgatója előtt már ismert terv-változatot. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB) és a város főépítésze a tervet elismeréssel fogadta és Budakeszi fő zöldövezeti programjaként értékelte. A megismertetés jelentős lépése volt az önkormányzat által szervezett lakossági fórum és a tavalyi „Föld Napja” alkalmából rendezett kiállítás, amelyen az Alapítvány bemutatta az arborétum- és parkerdő-együttes 1:1000-es (5 m hosszú!) panoráma-rajzát. Tagai István polgármester megnyitó beszédében Budakeszi legmegfelelőbb fejlesztési irányvonalának nevezte a kiállított tervet. A terv régión túlmutató jelentőségét emelte ki Dr. Mindszenty Andrea egyetemi tanár (ELTE) és Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. A terveket a Budakeszi Kultúra Alapítvány is megtárgyalta, és (amint a feltételek beérnek) támogatásáról biztosította.

A budakeszi Nádas-tó

egy régi világ utolsó hírmondója, mely jelzi, hogy a közelmúltban még működtek azok a természeti folyamatok, melyek révén egy lefolyástalan medencében - még ha kis kiterjedésűek is - állandó vízborítású tavak jöhettek létre, illetve maradhattak fenn. A tó természeti értékeit felismervén - részben Schmidt Egon madártani megfigyeléseit is figyelembe véve - a tavat és környékét 1990-ben helyi védettségűvé nyilvánították.

A levéltári kutatások során talált dokumentumok szerint a terület az elmúlt évszázadban vizes élőhely volt; az 1965-ös légi felvételek szerint a tóban víz van. A vízhez, vizes élőhelyhez kötődő madárvilágot itt olyan fajok képviselték, mint a vöcsök, a haris, a vízityúk, a nádi poszáta és a függőcinke (Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író közlése, 2009). Gőte, teknősbéka és hatféle békafaj is élt a területen. Ez csak néhány példa a gazdag állatvilágból. Napjainkra, ugyan a vízzel együtt az állatfajok is eltűntek, de a tavaszi hóolvadások, vagy hosszantartó csapadékos időszakok után a tó zsombékos jellegű részein a fakadóvizek ma is megjelennek.

A tó vízgyűjtő területe 180 hektár! Ez a mért 593 mm átlag csapadék mellett 1 millió m3 víz érkezését, hirtelen lehulló csapadék esetén a jelentős többlet vízbefogadó terület-irányú lefolyását, leszivárgását jelenti. A fajlagos vízleszivárgás (Pilisvörösváron, hasonló körülmények közt) mért értéke 1.2m3/ha/év, ami 20 ezer m3 víz érkezését jelenti. A burkolt felületekre érkező csapadéknak viszont a lehullott mennyiséghez közelálló mennyisége kerül a befogadóba (legmélyebb völgyi részbe). Jelenleg, egy-egy zápor után a patakká duzzadt Meggyes-árokban hatalmas mennyiségű víz szalad el Budakesziről, ami szűrőkön át a tóba érkezhetne!

A felmérések alapján megállapítható, hogy a Nádas-tó és a környezetét alkotó védett terület (16,3312 ha) rehabilitációja esetén egy több mint 6-ha-os, részben szabad vízfelülettel rendelkező tavat lehetne kialakítani. Ez a teljes védett terület közel 40%-a! Ehhez kapcsolódna a fás és gyepes területek fenntartása, illetve a természetes növényzet regenerációjának beindítása. A tervekben a célállapot egy olyan nyílt vízfelület és vizes élőhely együttes létrehozása, melynek vízellátása folyamatos és lehetőleg teljes mértékben természetes eredetű legyen.

A lápi póc

Az előzetes tervek szerint a tó nyugati részén lévő fűzesek „fűzes szigetek” formájában maradnának meg, az egyes szigeteket fahidak kötnék össze, így a szigetek részben bejárhatók lennének. A tó északi oldalán elhelyezkedő, ugyancsak fűzes „Madársziget” viszont csak csónakkal lenne megközelíthető, és madárvédelmi terület lenne, melyet a látogatók csak kutatási, természettudományos megfigyelési céllal közelíthetnének meg.

A tó rehabilitációjának tervezésekor fő szempont lesz, hogy a meglévő fűzesek, valamint a tó- és sziget-szegélyeken megmaradó nádasok világába csak a legkisebb mértékben avatkozzunk bele.

A réti csík

Az ilyen területen természetszerűen előforduló halfajok  (pl. a Kárpát-medencei bennszülött maradványfaj, a „kutyahal” vagy lápi póc, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös könyvese, vagy a réti csík) betelepítése a biológiai egyensúlyt, az „élő vizet” szolgálja majd, természetes védelem szúnyogok ellen!

Az önkormányzat szakbizottságával ez év májusában ismertettük részletes terveinket. Kértük a várost és a zöld ügyek támogatóit, hogy álljanak a nagyobb zöldövezeti projektnek is fontos részét jelentő program mellé és segítsenek a Nádas-tó rehabilitációját célzó, immár sürgetően aktuális pályázat előkészítésében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től megkértük a terület (csakis és kizárólagosan ezen célú!) hasznosításának a jogát, hogy az előzetes engedélyek birtokában a pályázat előkészítését mielőbb elkezdhessük. Ha a terv sikerül, úgy érezzük, hogy mi, budakesziek, egy olyan természeti értékkel leszünk gazdagabbak, amire minden Budakeszi lakos büszke lehet, és amely az egész környék épülésére, örömére szolgál majd!

Weiperth András
ELTE TTK Biológia Doktori Iskola

Dr. Debreczy Zsolt és Dr. Rácz István
Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány

A pályázati kiírásra beérkezett összes pályamű megtekinthető itt!
Képriport a díjátadásról és a kiállítás megnyitójáról (fotók: Salamon László)

A díjazottak

Képzõmûvészet: Gyerek-kategória

3. helyezett Orbán Sára - A tenger álma	2. helyezett Báder Fanni - A tenger álma
1. helyezett Szabó Hermina - Cirkusz a város	Rácz Johanna - különdíj - Cirkusz a város
Fauszt Ágota - különdíj - Káposztaföldek	Goreczky Zsigmond - különdíj - Három királyok
Oláh Zsófia - különdíj - Cirkusz a város	Simó Zsófia - különdíj - Káposztaföldek
Szabolcsi Veronika - különdíj - Káposztaföldek	Huber Máté - különdíj - Káposztaföldek

Képzõmûvészet: 12-18 év közötti kategória 
A zsûri elsõ díjat nem ítélt meg.

2. helyezett Dévényi-Gyõrffy Elõd - Pontok	3. helyezett Dévényi-Gyõrffy Imola - Állsz a hózuhanyban
3. helyezett Varga Fanni - Tudom, hogy nagy nyári délután lesz	Barna Máté - különdíj - Birtokom

Képzõmûvészeti: felnõtt kategória

1. helyezett Neszmélyi Réka - Ott fenn	2. helyezett Dévényi János - Hommage a Nagy Gáspár III.
3. helyezett Burcsányi Endre - Utolsó levél egy õszi fán	Czifra Lajosné Hollosy Éva - különdíj - Júdás pénze
Gábor Kinga - különdíj - Zöldell a fû	Gábor Kinga - különdíj - Zöldell a fû
Tóth Katalin - különdíj - Rég' hullám	Schall Eszter - különdíj - Belátás
Vitai Krisztina - Budakeszi Kultúra Alapítvány különdíjasa - Tevék szomorú tájban	G. Szakály Georgina - különdíj - Utolsó levél egy õszi fán

Fotók

1. helyezett Bartók Andrásné - Gyönyörû bûnt	2. helyezett Felsmann József - Nincs formája tere
3. helyezett Varga Hajnalka - Kérdés	Rátosi Melinda - különdíj - Orosz Istvánnak
Samu Ferenc - különdíj - Mérhetõ idõtlenség	Nagy Ádám - különdíj - A kincsrõl ami van
Szilágyi Istvánné - különdíj - Levelek...hó itt a földön	Gergye Rezsõ - a Budakeszi Kultúra Alapítvány különdíjasa - H(1)
Horváth Luca - különdíj - Gyötrõdések