| |
|
Kiadványok Budakeszi helytörténeti naptár 2010 2009-12-25 A Budakeszi Kultúra Alapítvány gondozásában idén ötödik alkalommal jelent meg az immár hagyományos budakeszi helytörténeti naptár. A Németországban élõ, kitelepített budakesziek közössége, a Budakesser Gemeinschaft és a Budakeszi Helytörténeti Gyûjtemény fényképarchívumából válogatott fotók egy része elõször kerül a nyilvánosság elé. Az egyes hónapokhoz tartozó képek hátoldalán rövid ismertetõk segítenek eligazodni a képen látottak alapján a település múltjában. A fotókhoz tartozó ismertetõket Somlai Péter, a Budakeszi Helytörténeti Gyûjtemény Baráti Köre Egyesületének tagja készítette. Az adatgyûjtésben külön köszönet Bechtold Gábornak, Gellér Dávidnak, Mayer Edinának, Merkl Jánosnénak, Nagyné Starcz Teréznek és még sokaknak, akik elmesélték emlékeiket. A Budakeszi Helytörténeti Gyûjtemény szívesen fogadja a település múltját idézõ régi tárgyakat, eredeti fényképeket vagy azok másolatait a Budakeszi, Fõ u. 127. alatti múzeumban, idõpont-egyeztetést követõen a gyûjtemény gondozójával, Nagyné Starcz Terézzel (tel. 06-20-294-0014). A naptár kapható a Budakeszi Kultúra Alapítványnál ingyenes házhoz szállítással (tel. 06-23-457-058), a Kórósi Vegytisztítónál (Fõ u. 96.), a Kiskápolna Könyvesboltban (a Posta alatt), a Fõ téri nyomtatványboltban (a Postával szemben) és a papír- írószerboltban (Fõ u. 76.).
Nagy Kálmán 100 éves 2009-12-16
Nagy Kálmán 1909. december 8-án született Nyíregyházán. 1931-ben a Ludovika Akadémián huszárhadnaggyá avatták. Nyíregyházán, Budapesten, Pápán, Munkácson, Nagyváradon és Rimaszombaton szolgált. 1939-ben részt vett Kárpátalja felszabadításában. Végigharcolta a II. világháborút. 1941-ben az I. honvéd lovasdandárral Ukrajnában harcolt. Az e harcokban tanúsított bátor magatartásáért Signum Laudis kitüntetést kapott. 1944-45-ben 15 hónapos folyamatos harcban a Kárpátok mentén, az Alföldön, a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon keresztül huszár századát Ausztriáig vezette, ahol amerikai hadifogságba estek. A háború után hamis vád alapján perbe fogták, és több ízben bebörtönözték. Amikor éppen szabadlábon volt, alkalmi munkákból élt, tetőfedéstől a földmérésig. Végül a bíróság felmentette. 1948-tól a Honvédelmi Minisztériumban hadtörténeti előadó, volt, s két folyóirat alapító szerzője. 1956. november 4-én Mindszenty József hercegprímást a Parlamentből a szovjet harckocsikon át az amerikai követségre menekítette. Ezt egy újságíró lefényképezte és a kép később a hatóságok kezébe került. Koncepciós perben 15 évre ítélték. Hatvankét hónapig volt börtönben. Kiszabadulása után 25 évig nyomdai korrektorként és a Daily News lektoraként dolgozott. Harminc film és két színházi előadás hadtörténeti szakértője volt. A rendszerváltás után rehabilitálták, nyugalmazott ezredessé léptették elő. Nagy Kálmán ezután is rendkívül aktív és tartalmas életet élt. A Sárvári Huszármúzeum egyik megszervezője, a Huszármúzeum Baráti Kör elnöke, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület örökös dísztagja. Egyik szervezője volt az évenként a határon túli és magyarországi fiatalok számára megrendezett nyári történelmi iskolának és 95 évesen is főszervezője és előadója volt az I. Magyar huszártörténeti konferenciának, melyre 2004 nyarán került sor Nyíregyházán. Budakeszin bekapcsolódott a Kárpátaljai Magyarok Budakeszi Szervezetének munkájába és vezetőségi tagja volt a Széchenyi Baráti Körnek. Budakeszi 1998-ban Budakesziért emlékéremmel tüntette ki, 2004-ben a város díszpolgárává választották. Jelenleg visszavonultan él.
Budakeszi december 16-án Győrffy-Villám András, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke Az utolsó huszárok című könyvének bemutatójával tisztelgett díszpolgára előtt a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Széchenyi Baráti Kör szervezésében. A kötetben Nagy Kálmánnal, a ma élő magyar huszárok legidősebb képviselőjével terjedelmes beszélgetés jelent meg, tanúságot téve a magyar huszár fegyvernem mellett, amely – Mátyás király által 1481-ben megörökítve – fél évezrede fennáll, hirdetve a magyar nép rendkívüli katonai képességeit szervezésben és hadművészetben. „A huszár jelképezte és tetteivel megvalósította mindazon legszentebb erényeket, melyek mindig biztosították nemzetünk fennmaradását: a mindig újrakezdés hitét és akaratát, s az érte végzett szívós munkát, a haza rögéhez való hű ragaszkodást.” - fogalmazta meg Nagy Kálmán a Buda környéki Iránytű című lapnak még 2004 szeptemberében adott interjújában. Koós Hutás Katalin
Bemutatkozás Nyilatkozat a személyi kövedelemadó 1%-ának felajánlásából kapott támogatás felhasználásáról 2009-12-01 A Budakeszi Kultúra Alapítványnak (adóazonosító szám: 18709216-1-13) a támogatói által felajánlott 2007. évi szja 1%-ából 2008-ban 310 417 Ft-ot utalt az APEH. Hidas Mátyás, a kuratórium elnöke Nádas-tó A Buda környéki Natúrpark 2009-10-03 Az elmúlt másfél évtizedben az Erdészeti Hivatal, a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány (Budakeszi Herbárium) és az erdészetek részéről több tanulmány is született arról, hogy a már meglévő természeti értékekből a célkitűzések átcsoportosításával itt egy parkerdő és arborétum együttes valósuljon meg azaz, hogy a már meglévő és továbbfejlesztendő Budakeszi (Telki) Arborétum a Telki út és a Hidegvölgy közötti területekkel egy egységes zöldövezeti rendszerré alakulhasson át. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki az a civil kezdeményezés, amely Budakeszi székhelyű Buda környéki Natúrpark megalapításának gondolatát tűzte ki célul. Budakeszi logikus elképzelése, hogy „zöld város”, a turizmus, egy természetbarát nemzedék kiművelésének városa, akár nemzetközi állomása is legyen. Az „Budakeszi Arborétum- és Parkerdő” együtteshez és a Natúrparkhoz egyaránt kapcsolódik a város régi terve, a Budakeszi határában elterülő Nádas-tó újraélesztése. A tervezés jelentős lépése volt 2006 decembere, amikor a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány (NDA) Budakeszi önkormányzatának is bemutatta a Pilis Parkerdő igazgatója, a Budakeszi Erdészet vezetője és az Erdészeti Felügyelőség igazgatója előtt már ismert terv-változatot. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB) és a város főépítésze a tervet elismeréssel fogadta és Budakeszi fő zöldövezeti programjaként értékelte. A megismertetés jelentős lépése volt az önkormányzat által szervezett lakossági fórum és a tavalyi „Föld Napja” alkalmából rendezett kiállítás, amelyen az Alapítvány bemutatta az arborétum- és parkerdő-együttes 1:1000-es (5 m hosszú!) panoráma-rajzát. Tagai István polgármester megnyitó beszédében Budakeszi legmegfelelőbb fejlesztési irányvonalának nevezte a kiállított tervet. A terv régión túlmutató jelentőségét emelte ki Dr. Mindszenty Andrea egyetemi tanár (ELTE) és Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. A terveket a Budakeszi Kultúra Alapítvány is megtárgyalta, és (amint a feltételek beérnek) támogatásáról biztosította. A budakeszi Nádas-tó egy régi világ utolsó hírmondója, mely jelzi, hogy a közelmúltban még működtek azok a természeti folyamatok, melyek révén egy lefolyástalan medencében - még ha kis kiterjedésűek is - állandó vízborítású tavak jöhettek létre, illetve maradhattak fenn. A tó természeti értékeit felismervén - részben Schmidt Egon madártani megfigyeléseit is figyelembe véve - a tavat és környékét 1990-ben helyi védettségűvé nyilvánították.
A tó vízgyűjtő területe 180 hektár! Ez a mért 593 mm átlag csapadék mellett 1 millió m3 víz érkezését, hirtelen lehulló csapadék esetén a jelentős többlet vízbefogadó terület-irányú lefolyását, leszivárgását jelenti. A fajlagos vízleszivárgás (Pilisvörösváron, hasonló körülmények közt) mért értéke 1.2m3/ha/év, ami 20 ezer m3 víz érkezését jelenti. A burkolt felületekre érkező csapadéknak viszont a lehullott mennyiséghez közelálló mennyisége kerül a befogadóba (legmélyebb völgyi részbe). Jelenleg, egy-egy zápor után a patakká duzzadt Meggyes-árokban hatalmas mennyiségű víz szalad el Budakesziről, ami szűrőkön át a tóba érkezhetne! A felmérések alapján megállapítható, hogy a Nádas-tó és a környezetét alkotó védett terület (16,3312 ha) rehabilitációja esetén egy több mint 6-ha-os, részben szabad vízfelülettel rendelkező tavat lehetne kialakítani. Ez a teljes védett terület közel 40%-a! Ehhez kapcsolódna a fás és gyepes területek fenntartása, illetve a természetes növényzet regenerációjának beindítása. A tervekben a célállapot egy olyan nyílt vízfelület és vizes élőhely együttes létrehozása, melynek vízellátása folyamatos és lehetőleg teljes mértékben természetes eredetű legyen.
Az előzetes tervek szerint a tó nyugati részén lévő fűzesek „fűzes szigetek” formájában maradnának meg, az egyes szigeteket fahidak kötnék össze, így a szigetek részben bejárhatók lennének. A tó északi oldalán elhelyezkedő, ugyancsak fűzes „Madársziget” viszont csak csónakkal lenne megközelíthető, és madárvédelmi terület lenne, melyet a látogatók csak kutatási, természettudományos megfigyelési céllal közelíthetnének meg. A tó rehabilitációjának tervezésekor fő szempont lesz, hogy a meglévő fűzesek, valamint a tó- és sziget-szegélyeken megmaradó nádasok világába csak a legkisebb mértékben avatkozzunk bele.
Az önkormányzat szakbizottságával ez év májusában ismertettük részletes terveinket. Kértük a várost és a zöld ügyek támogatóit, hogy álljanak a nagyobb zöldövezeti projektnek is fontos részét jelentő program mellé és segítsenek a Nádas-tó rehabilitációját célzó, immár sürgetően aktuális pályázat előkészítésében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től megkértük a terület (csakis és kizárólagosan ezen célú!) hasznosításának a jogát, hogy az előzetes engedélyek birtokában a pályázat előkészítését mielőbb elkezdhessük. Ha a terv sikerül, úgy érezzük, hogy mi, budakesziek, egy olyan természeti értékkel leszünk gazdagabbak, amire minden Budakeszi lakos büszke lehet, és amely az egész környék épülésére, örömére szolgál majd! Weiperth András Dr. Debreczy Zsolt és Dr. Rácz István Gyimesbükk Találkozások Gyimesbükkön 2009-07-10 Idén a Duna Tv élő egyenes adásban közvetítette az ezeréves határon álló, legkeletibb magyar vasúti őrházthoz és a Gyimesek frissen felújított, legrégebbi római katolikus templomához immár második éve érkező Pünkösd vasárnapi zarándoklat eseményeit.
Az összefogás idén még szélesebbé vált. Gyimesbükk önkormányzata, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Indóház Vasúti Magazin, a Kárpát-Európa Utazási Iroda, a Duna TV és a Dalotti Tibor, a Budakesziről érkező csapat egyik tagja személyes hangú beszámolóban meséli el pünkösdi élményeit, Részlet a beszámolóból: Koós Hutás Katalin Képes beszámolónkat megtekinthetik honlapunk Képgalériájában Szép-havas Zarándoklat a Szép-havasra - Alapfa-letétel Pünkösdhétfőn
2009-06-15
Olyan idő köszöntött ránk Pünkösdhétfőnek reggelén, amire azt mondják, hogy „a kutyát sem zavarják ki”. Hideg és szűnni nem akaró eső. Ennek ellenére 450-500 zarándok gyülekezett Gyimesfelsőlokon a Ciherek-patakánál, hogy részt vegyen a Magyar Hagyomány Műhely és a Szép-havas Egyesület által meghirdetett zarándoklaton. A zarándoklatot Molnár V. Jóska bácsi és Platthy István vezették. Útközben Jóska bácsi megmutatta és beszélt a csak ezen a környéken található különleges orchidea-fajtáról, a Boldogasszony papucsáról. Később egy olyan helyen, ahonnan jó idő esetén csodás kilátás nyílik, a Mennyei Atyád dicsőítő imádságra megállt a zarándokmenet. ![]() Az út nagyobbik részét Jóska bácsi egy ló hátán tette meg Megérkezésükkor a szép-havasi kápolnaromnál már ott volt a helyiek egy népes csoportja, velük jött egy hagyományos gyimesi zenét játszó zenekar is, akik a zarándokcsoport megérkeztéig hangolták a már ittlévő zarándokokat. A zarándokok egy csoportja a kápolnarom területén, kéz a kézben összefogózva, imádsággal kérték az égiektől az jobb időt és a napsütést. Kérésük meghallgatásra talált, mert lassan oszlani kezdtek a felhők és az ég egyre világosodott. ![]() A zarándoklatok történetének ismertetésével kezdte Platthy István a szertartást: „Ezt a helyet őseink építették a Szentlélek tiszteletére. A hagyomány szerint Szent László feljött erre a hegyre, körülnézett és megállapította, hogy milyen szép ez a táj. Ettől kezdve hívják, a hagyomány szerint, Szép-havasnak. Berszán Lajos atya volt az, aki a 90-es évek elején a helyiekkel feljött ide és Szent László napján szentmisét mondott. Amikor az általa alapított csángó gimnázium kicsengetése miatt már nem tudott feljönni, hogy az ősi hagyomány ne szakadjon meg, gondoltam, egyedül jövök fel és imádkozom ezen a szent helyen. Nem gondoltam volna, hogy néhány év múlva ennyi ember fog követni. A Jóisten kegyelme engem használt eszközül és a búcsújárás nem maradt el. Ma odáig jutottunk, hogy ennyi ember jön erre a zarándoklatra és szándékaink szerint itt felépül egy kis kápolna. Nagy szeretettel köszöntöm a helyieket, köszönjük, hogy megőrizték ezen a tájon a magyar nyelvet és örülök, hogy eljöttek. Külön köszöntöm a köreinkben moldvai csángó testvérünket, Szarka Mericet, Máriát, aki Külsőrekecsinből érkezett és gyönyörű moldvai népdalokat fog nekünk énekelni.” A szertartás első imádsága a Jézus királyhoz szóló litánia volt, az előimádkozó Platthy István és Hargitay András voltak. Ezt követően Molnár Jóska bácsi Jézus színeváltozásáról beszélt, majd így folytatta: „Mi magyarok abban a kegyben részesültünk, hogy Krisztus király koronát küldött nekünk. Ez a magyar Szent Korona, túlmutatva önmagán, a közénk született Istent, Jézust idézi meg. Ezzel a koronával nekünk feladat adódott, és nem is akármilyen. Az, hogy itt Európa kellős közepén keresztény állam valósuljon… Ez a feladat most is ránk vár. De félni semmi okunk sincsen, mert Jézust, a mi örökös királyunkat az Atya ültette a trónra és onnan semmiféle sátáni hatalom nem tudja letaszítani… Igen van királyunk és a Boldogasszony személyében királynőnk, ezzel a királysággal be tudjuk tölteni a feladatunkat, meg tudjuk valósítani ebben a sátáni világban a szeretet országát. Csak csendben befelé kell figyelnünk és meglátjuk saját lelkünk templomában Jézust, az örökös királyunkat és Boldogasszonyt, az örökös királynőnket. Az éneket követően a Szentlélekhez szóló litánia hangzott el. „A Szentlélek, minden órában, minden percben kiárad ránk - kezdte a litánia utáni beszédét Jóska bácsi - és nekünk magyaroknak adott egy helyet, ahol különösen érezhetjük ezt a kiáradást, és ez a hely Csíksomlyó… Az a sátáni hatalom, amely pusztulásba akar bennünket taszítani, naponta, óránként gerjeszti bennünk a félelmet… De akkor ott régen, és azóta is minden pünkösdön megtörténik a csoda, mintha szél támadt volna, az ablakok kinyíltak és az apostolok feje fölött kettős lángnyelv jelent meg, kiáradt rájuk a Szentlélek és közülük a leggyávább, Péter felállt, kinyitotta az ajtót, kilépett rajta és prédikálni kezdett, mire háromezren megtértek. A Szentléleknél hatalmasabb erő nem volt, nincs és nem is lesz a világon, csak hited legyen ember. Ami itt tavaly Gyimesbükkön elkezdődött, amikor először futott be a jelképpé vált címeres Nohab-mozdony, nagyon sokan voltunk ott egységes akarattal, mert kiáradt ránk a Szentlélek. Tavaly itt a Gyimesekben, a Keleti-Kárpátokban, a teremtő Úr akaratából, a Szentlélek erejével megkezdődött a nemzet újraegyesítése. Ez most már megállíthatatlan folyamat ….a magyarság hazájának a határa a Kárpátok ölelése, Boldogasszonyunk áldó ölelése. Higgyél ember és engedd, hogy a Szentlélek kinyissa az ablakokat, de a cselekvés kapuját neked kell kinyitni.” A beszéd után Mokos Andrea elénekelte az „Üdvözlégy kegyes Szent László király… csillagok között fényességes csillag” kezdetű népi egyházi éneket. Platthy István arról beszélt, hogy Szent László volt az, aki megszervezte a határvédelmet, őrkápolna rendszert épített… és ez a szép-havasi kápolna is ennek az egyik tagja volt. Ma is, ha valaki feljön a havasokba, akkor arra nem azt mondják, hogy kirándul, hanem azt, hogy vigyázkodik. Ez is ennek az emléke. A Szent László litánia után Jóska bácsi arról kezdett beszélni, hogy „Szent László, a mi táltos királyunk erejét, Attilától, Attila Nimródtól örökölte… Szent Lászlótól, Bocskay István, Rákóczi Ferenc, majd Horthy Miklós. Ők a mi fehér lovas hőseink, akik a világot megtartó életet, jóságot képviselik az idők végezetéig… Itt, ezen a helyen csodák történnek. Ma is, amikor jöttünk felfelé, eső vert bennünket, és lám, amikor elérkeztünk a Szent. László litániához, kisütött fölöttünk a Nap. Higgyétek el, hogy a mostani Pünkösd is ilyen üzenet volt a számunkra, hiszen Pünkösd szombatján alaposan eláztunk, megpróbált bennünket a Jóisten, de tegnap Pünkösd napján felragyogott ránk földi környezetünk fényessége, a Nap. A mai nap is eső vert bennünket, de amikor együtt tudunk imádkozni, eggyé tudunk lenni lélekben, óhajtásban, akkor a Jóisten akaratából, megint ránk sütött az áldott Nap. Higgyétek el, hogy ez lesz a holnapunk és a holnaputánunk is. Igen sok megpróbáltatás vár még ránk, de ha bírjuk és a Szentlélek erejével tesszük a dolgunkat, akkor nagyon hamar ránk ragyog Isten áldott napja.” Ezután ismét Mokos Andrea ajkán zengett fel a régi csíksomlyói himnusz az „Ó, én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem.” Jóska bácsi a jurtáról beszélt, és az ennek a mintájára készült körtemplomokról, amik minden régészeti vélemény ellenére valószínűsíthető, hogy a IX.- X. sz.-ban épültek a Kárpát-medencében, mert Árpád magyarjainak a java ide keresztényként érkezett… Ezekben a körtemplomokban egészen más történt, mit a hosszhajós templomokban. ….Miért fontos a kerek templom? Azért, mert ha találkozni akarsz a Jóistennel, akkor ez ad annak alkalmát, itt érezheted az Ő közelségét és a lelkedben találkozhatsz a Boldogasszonnyal is. Külsőrekecsinyi vendégünk, Szarka Meric énekelte az „Ó, áldott Szűzanya, mennyei szép rózsa, boldog mennyországnak, drága gyöngyvirága… Vigyázz reánk, édesanyánk, angyalok királyné asszonya!” kezdetű, gyönyörű csángó éneket. ![]() „Idén is jó volt magyarnak lenni itt a Gyimesekben, és nem véletlen, hogy ez Pünkösdhöz kapcsolódik” - kezdte a beszédét Szabó Mihály, a tavaly alakult Szép-havas Egyesület titkára. - „Gyimes mára zarándokhellyé vált, egyesületünk megalakításával ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni. Felhívásunk, hogy itt egy emlékhelyet szeretnénk építeni, visszhangra talált nemcsak a belső magyarországi érdeklődők, hanem ami a legfontosabb, a helyiek között is. Támogatásáról biztosított bennünket a most itt jelenlévő Tímár Zsombor László, Gyimesfelsőlok polgármestere, Papp Imre alpolgármester. Ferenci Tibor, Csíkszépvíz polgármesterének közbenjárására, a Csíkszépvízi Erdő Közbirtokosság nevében Gál Antal elnök felajánlotta, hogy a kápolnaépítés céljára biztosítják a kellő mennyiségű faanyagot. Szélyes Fekete Csaba irányításával, a gyimesi szakrális hagyományoknak megfelelően Karácsony és Vízkereszt között, csíkszépvízi favágók vágták ki a fákat. Az erdőből való kiszállításhoz Szabó Károly felsőloki gazda szervezett brigádot. Az igen tekintélyes mennyiségű fát Antal András felsőloki szállítási vállalkozó szállította, részben ingyen, Ferenczi Attila gyergyóújfalusi rönkházépítési vállalkozó telephelyére, ahol időközben elvégezték a kellő mennyiségű fa háncsolását és favédőszerrel való kezelését. További feldolgozásra akkor kerül sor, ha elkészülnek a pontos tervek. Külön köszönet a Budakeszi Kultúra Alapítványnak, akik az építéshez érkező pénzadományok gyűjtésére bankszámlát nyitottak. Eddig pénzadományként kb. 1,5 millió forint érkezett. Tudjuk, hogy milyen a gazdasági helyzet Magyarországon, így nagyon köszönjük és továbbra is várjuk nagylelkű adományaikat: „Szent László Kápolna, Szép-havas”
a Budakeszi Kultúra Alapítvány OTP Bank 11742348-20016629 bankszámlaszámára, külföldről érkező adományoknál a nemzetközi számlaszám: IBAN: HU15 1174 2348 2001 6629 0000 0000 Külön kérésre forint átutaláshoz csekket küldünk. Jóska bácsi arról beszélt, hogy „…Ez a hely a Kárpátokon túli és a belső magyarság egyesülésének a helye volt. Ez volt 1744-ig, amikor is Mária Terézia határzárat rendelt el, ami egy, a Habsburgok által kezdett népirtás első szakasza volt. …leválasztják a magyarság javát, hisz a moldvai testvéreink, a mai napig a magyarság java, hiszen ősi hitünket ők tartották meg a legkerekebben. Ők azok, akik a legtermészetesebben a kerek Isten világában élnek. …Tavaly Gyimesbükkön megkezdődött a magyarság nemzetté szerveződése, és ez most itt folytatódik. Nem mi neveztük ezt a helyet szentnek, ezt Isten választotta ki és ezen túl is a magyarság egyesülésének szent helye lesz. Terveink szerint, Isten akaratából és a mi buzgalmunk eredményeként, itt állni fog a kápolna. Biztos vagyok benne, hogy a fárasztó út ellenére egyre többen leszünk, mert egyre többen érezzük, hogy él nemzet e hazán. Isten akaratából, mert Ő nem akar elveszíteni bennünket. Velünk az a célja, hogy az élő Isten egyetlen törvénye, a szeretet meg ne fakuljon.” Gergely István, Tiszti a „hasburgokkal” kezdődött, törökkel, tatárral folytatódó népirtásról beszélt, ami mind a mai napig, finomabb eszközökkel ugyan, de tart. „…A múlt év végén, amikor a Csibészekkel itt ásatásokat végeztünk, állatok legelésztek a környéken. Egészen közel jöttek, és ide feküdtek le, egészen közel a kápolnarom mellé. Ezután madarak jelentek meg az égen, Mátyás király madarai, a hollók. Ellenőrizték, hogy mit csinálunk, bíztattak bennünket és ez nagy öröm volt számunkra. Most csütörtökön is, amikor kijöttünk az alapfa helyét kiásni, megint megjelentek a hollók. Mikor befejeztük a munkát, körbeálltunk és imádkozni kezdtünk. Az eddig borult ég kiderült, és ránk sütött az élő Isten napja. Olyan csodálatos, olyan szép volt, éreztük, hogy megnyílik az ég és árad a kegyelem. …Ma is, amikor ide megérkeztünk, még zuhogott az eső, az egyik testvérünk megkért, hogy álljunk itt körbe, fogjuk meg egymás kezét és kérjük a Mindenhatót, hogy állítsa el az esőt és mire a szertartás kezdődik, süssön ki a Nap. Megvallom őszintén, én pap létemre nem hittem benne, de amikor megtörtént, megkövettem ezt a testvérünket. Köszönöm Istennek! Higgyétek el, ha ezzel az elhatározással vagyunk együtt, akkor megnyílik az ég és árad a kegyelem. Ezeknek az igazságoknak és valóságnak a tudatában áldjuk meg és helyezzük el az alapfát.” „Az Atya, a Fiú, és a Szentlélek nevében” - kezdte, a feszületet magasra tartva, az alapfa-letételi szertartás imáját Csapai Árpád Szilárd, csíkszeredai egyetemi lelkész, a Szép-havas Egyesület vezetőségének tagja. „A Szentlélek kössön össze bennünket, aki megteremti a szentek közösségét és a mennyei udvar és a köztünk való átjárhatóságot. Hívjuk az ég angyalait erre a szertartásra, saját őrzőangyalainkat, a helynek az őrangyalát, Szent Mihály arkangyalt, Erdély fő védőangyalát, a Kárpát-medence angyalát, Gábriel, Rafael, Uriel őrangyalokat, fejedelmeket, uralmakat, trónusokat, szeráfokat, a Szűzanyát, az angyalok királynőjét, Szent István, Szent László királyokat, Árpád-házi Szent Margitot, Szent Erzsébetet, boldogemlékű Márton Áron püspököt, Mindszenty József bíborost, a megdicsőültek sorában lévő minden magyar mártírt és szentet, azokat is, akik ismeretlenül vérüket ontották a hazáért, a magyar vértanúkat. Amikor megteremtődik az egység a mennyei udvarral, akkor kérjük a Mennyei Atyát, papságunk hatalma által oldozzon fel bennünket minden sötét erő és átok alól. Szabadítson meg a tudat homályától, a félelmektől, a gyávaságtól, a hamisságtól, a megosztottságtól, a széthúzástól, a bizalmatlanságtól, a reménytelenségtől, a szomorúságtól, a hitetlenségtől, az önzéstől és a szeretetlenségtől. Amen.” Szenteltvízzel meghintette az alapfát, majd Jóska bácsi, régi szokás szerint vörösborral keresztet rajzolt rá: Szent János-áldásban részesítette. ![]() A kör átmérőjű alapfa, melyre egyenlő szárú keresztet faragtak
Az alapfát Jóska bácsi helyezte a helyére, a küszöb alá, a gödörbe, melyet Petres László, csíksomlyói fiatalember temetett be, aki a pünkösdi vetélkedőjátékokban elnyerte a pünkösdi király címet. Nemcsak pünkösdi királyként, de neve által is Szent László királyunkat idézte meg. ![]() Tímár Zsombor László, Gyimesfelsőlok polgármestere is köszöntötte a helyiek nevében az egybegyűlt zarándokokat, támogatásáról biztosította kezdeményezésünket, és reményét fejezte ki, hogy az emlékhely felépítésével a magyarság egységének megélésére újabb szent hellyel leszünk gazdagabbak. ![]() Tímár Zsombor László polgármester beszél
Papp Lajos professzor a több évezredes magyar küldetésről beszélt, melynek teljesítése napjainkban talán fontosabb, mint eddig bármikor, mert nemcsak a magyarság, hanem az egész világ megmaradása a tét. ![]() Papp Lajos beszél
Mikor a szertartásunkat a himnuszok eléneklésével befejeztük, már verőfény volt és a Nap melege fizikailag is érzékelhetővé tette a mennyekből felénk áradó kegyelmet. Végezetül álljon itt egy búcsújáró leány zarándoktestvérünknek a látomása: „Pünkösdhétfőn a Széphavason a következő látomást kaptam. Olyan sokan voltunk, hogy hatalmas karéjban tudtunk csak körbeállni. A köpönyeges Máriát láttam fölénk magasodni, kék köpenyével óvólag, áldólag zárt körbe minket. Egyik zarándoktársunk a napba nézve imádkozott, a napot kéknek látta, amelyet aranykoszorú vett körül, s körülötte a Kárpát-medencét látta rózsaszínben. Amikor a litánia során a hősök és a szentek, az angyalok segítségéért imádkoztunk, újraláttam azt a körcsarnokot, amit a 2002-es látomásban láttam. Végeláthatatlan sorokban ültek ott, fölénk magasodva. Egyik zarándoktársunk azt látta, hogy a Kárpát-medencét áthálózó barlangrendszerből lovasok jöttek föl, angyalok, s szentek pedig az égből, és körbeálltak minket egyre magasodó körökben. Középen egy fénykápolnát láttam, ahol Szent László térdelt és imádkozott arany és vörös köpenyben. Hajából napsugarakként áradt a fény. Később elromlott a mikrofon és ezért közel kellett mennünk az oltárhoz. Ekkor láttam meg, hogy a hely, ahol Szent Lászlót láttam imádkozni, az alapfa letételének helye volt.” Az egyik búcsújáró leány A szöveget eredeti hangfelvételek alapján, Szabó Mihály írta le,
a fotókat Szabó Kinga és Herein Gyula készítették. Pályázatok Jegyezvén szalmaszállal- versillusztráció-pályázat Nagy Gáspár születésének 60. évfordulójára A pályázati kiírásra beérkezett összes pályamű megtekinthető itt! A díjazottak Képzõmûvészet: Gyerek-kategória
Képzõmûvészet: 12-18 év közötti kategória
Képzõmûvészeti: felnõtt kategória
Fotók
|
Budakeszi Kultúra Alapítvány |
Bemutatkozás | Aktualitások | Pályázatok | Kiadványok | Elérhetőségek |