2012-05-15

Összeállításunk nem a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét 1945-ben nyugatra szállító és amerikai hadizsákmánnyá vált vasúti szerelvényről szól, hanem arról az aranyvonatról, amely 1938-ban államalapító királyunk, Szent István halálának 900. évfordulójára emlékeztetve indult országjáró körútra, s az aranynál is fontosabb ereklyét, a nagy király jobbját vitte magával három éven át, pontos menetrend alapján összeállított útvonalon, a lehető legtöbb magyar települést felkeresve. A Kárpát-medencei magyar közösségeket összekapcsoló országlás ereklyeszállító szimbólumát, az aranykocsit építenék újjá civil szervezetek, vasútvállalatok szakmai támogatásával.

1938 kétszeresen is szentév volt Magyarországon: a budapesti XXXIV. eucharisztikus világkongresszus és Szent István apostoli királyunk halálának, 1038. augusztus 15.-ének 900. évfordulójáról való megemlékezés kapcsolódott össze egy nagyszabású ünnepségsorozatban, ahol egymást szervesen kiegészítették az állami és egyházi, a nemzeti és a keresztény mozzanatok. A két ünnep közös csúcspontja a Szent Jobb országlátása volt, amely összekapcsolta a központi és a regionális ünnepségeket és a felekezetek fölé emelkedve a nemzeti egységre való törekvés jelképe lett.

A magyar ipar remeke

A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat megvalósító vasúti kocsit épített mindössze négy hónap alatt a Serédi Jusztinián bíboros vezette Szent István Emlékév Országos Bizottsága megbízásából a MÁV, amit a hozzá kapcsolódó kocsikkal együtt ma „aranyvonatnak” nevezünk. Bátran állíthatjuk, hogy az ereklyét szállító vagon, az „aranykocsi”, a magyar tervező- és díszítőművészet, s a magyar ipar remeke volt.

Az aranyvonat egy mozdonyból és öt kocsiból állt. Az egyházi és világi méltóságokat szállító két-két luxuskocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített aranykocsit, amit a MÁV egy négytengelyű szalonkocsijából alakítottak ki Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervei alapján a MÁV dunakeszi főműhelyében. A festést Márton Lajos és Szlamka István végezte el. A korabeli Vasúti és közlekedési közlöny 48. számában Bereznai Oszkár mérnök és báró Puchner Endre főtiszt részletesen leírja a Szent István jobbját szállító aranyvonatot:

„Csak az aranykocsinak van különleges, díszes külseje, a többi szabályos, gyorsvonatú kocsi. A mozdonynak, mely a vonatot viszi, egyetlen díszítése egy hatalmas kereszt az elején. E keresztet az est beálltával kivilágítják. Ez a látvány felejthetetlen, különösen, amikor a világító kereszt a sötétből kibontakozik, és közeledve mindjobban megnagyobbodik.”

A leírás szerint az aranykocsit nem csak különleges külső és belső díszítése, hanem alakja is megkülönböztette más gyorsvonatú kocsiktól. Kívülről szemlélve az első, ami feltűnt, hogy oldalfala mélyebbre nyúlt le, hogy minél kevesebb látszódjék az alvázon szükséges szerkezeti részekből. A másik, ami szembeötlő volt, az a hatalmas nyílás a kocsi mindkét oldalán, amelyen át mindenki láthatta a Szent Jobbot. E nyílás a kocsi padlós szintjétől egészen a tető aljáig ért: 1790 mm magas volt, hossza pedig 3300 mm. Elzárására egy aranyozott keretekbe foglalt, háromrészes, gumi görgőkön és plüss csúszópofákon zajtalanul mozgó tolóajtó szolgált, mely egy-egy drótköteles húzószerkezettel a kocsi belsejéből észrevétlenül volt nyitható-csukható.

A kocsi belseje egy nagy és két kisteremből állt. A nagyterem a Szent Jobbot bemutató dísztér, a két kis terem a kocsi végein a szolgálaton kívüli koronaőrök tartózkodási helye volt. Innen működtették a tolóajtók nyitó és csukó szerkezetét és a világítás kapcsolóit.

A nagyterem közepén állt az a különleges rugós állvány, amelyen az ezüst ereklyetartóban útközben nyugodott. A Szent Jobb ereklyét a vasúti szállítás közben óvni kellett minden olyan rázkódástól, amely az ezeréves ereklyére veszedelmes lehetett. Gondoskodni kellett tehát olyan állványról, mely a vasúti jármű magasabb frekvenciájú rezgéseit alacsonyabb frekvenciájú, „lágy” rezgésekre alakította át. Főképpen a váltók és sínütközések okozta függőleges irányú rázkódtatások ellen kellett védekezni.  Minthogy a lökések minden irányból jöhetnek (indítás, fékezés, sínütközések, kanyarulati egyenetlenségek), az állványnak olyannak kellett lennie, hogy a lökéseket minden irányból egyforma rugalmassággal vegye fel.

A leleményesen elkészített szerkezet próbájánál az alapelv az volt: akkor jó az állvány, ha a legrosszabb pályán a szóba jöhető legnagyobb sebességnél sem lépnek fel a vállon való hordozásnál nagyobb erők. Ennek mérésére a dunakeszi főműhelyben műkörmenetet rendeztek. Az ereklye körmeneti hordozó állványát az ereklyetartó kb. 70 kg-os súlyával megterhelték, elhelyezték rajta a Bereznai-féle optikai gyorsulásmérő műszert, majd négy ember a vállára vette és körülhordozta. A műszer adatait diagramon rögzítették. Ezután futópróbára vitték az aranykocsit a beszerelt állvánnyal együtt a budapest-szobi vonal legrosszabb szakaszán, 70 km/óra vonatsebességgel. A mérések azt igazolták, hogy még e rossz vasúti szakaszon is az ereklye több mint kétszer kisebb rázkódásokat szenved el az állványon, mint a körmeneti körülhordozás alkalmával.

Az ereklyét minden országló útjára elkísérte a Szent Jobb őre, Mészáros János, budapesti érseki helytartó, négy irgalmasrendi szerzetes, akik a körmenetekben az ereklyét vitték és a koronaőrség tizenhat tagja Pajtás Ernő őrnagy és Máriássy László ezredes vezetésével. Részükre széles és vasúti üzemben szokatlanul kényelmes lépcsőt terveztek, hogy a ki- és beszállás a kellő ünnepélyességgel történhessék. Az ereklyetartó kocsiba helyezése és kivétele egy gumigörgőkön zajtalanul kihúzható padlórész segítségével történt.
Az aranykocsi arany, ezüst, bíbor és zöld színekben pompázó, gazdagon díszített külső oldalait a magyar szentek: István, Gellért, Imre, Gizella, Margit, Mór, László és Erzsébet egészalakos képei díszítették, s mindkét oldalán az 1038–1938 évszámok hirdették a szent király jubileumát. A kocsi tetején négy imádkozó angyal között a Szent Korona este kivilágított, nagyított mását helyezték el. A kocsi közepén a kétoldalt üvegfalú, a padlóján és oldalain bíborszínű, a mennyezetén hófehér selyemmel bevont díszteremben a rezgéscsillapító-rugós állványon nyugodott a koronaőrök őrizte, megvilágított ereklye, hogy ott is jól lássák, ahol nem emelték le a vonatról, csak áthaladt a szerelvény.

A Szent Jobb országlátása

Összesen huszonkét olyan magyar várost látogatott meg 1938 és 1942 között a Szent Jobb, ahol az aranyvonat nemcsak megállt, hanem az ereklyét a városban közszemlére téve tisztelegtek előtte. Az aranyvonat országlátásának legfontosabb állomásai között volt Esztergom, Székesfehérvár, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Baja, Pécs, Szekszárd, Vác, Győr, Komárom, Szombathely, Sopron, Veszprém, Zirc, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szentes, Békéscsaba, Debrecen, Gyula, Szolnok, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Gyöngyös, Érsekújvár, Léva, Győrszentmárton (ma Pannonhalma), Balassagyarmat, Ipolyság, Losonc, Kassa, Rimaszombat, Rozsnyó, Salgótarján, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Ungvár, Nagyvárad. Az érintett helységek száma természetesen ennek a többszöröse volt. A pontos menetrend szerint meghatározott útvonalon közlekedő vonat az állomásokon lépésben haladt át, s a lakosság fedetlen fővel, térden állva köszöntötte a Szent Jobbot, amelyet csak a kocsi üvegfalán át láthatott.

Útvonala mentén a vasúti őrházakat és állomásokat földíszítették, a falvak népe templomi zászlók alatt, körmenetben vonult ki az állomásokra. A vármegyék határán küldöttség várta az Aranyvonatot, amely a városokban néhány órát, a közbülső állomásokon pár percet tartózkodott. Az 1938-as nyári mezőgazdasági munkák miatti szünetet kivéve minden héten 1-3 napos utakon járta az országot.

Az aranyvonattal érkező Szent Jobb fogadását a települések igyekeztek méretüktől és erejüktől függően leleményes megoldásokkal emlékezetessé tenni, amit később minden településre kitérve egy közös albumban örökítettek meg. Székesfehérvárott például egy speciálisan kiképzett vörös bársonyhintó nyolc egyforma fehér paripával, hátukon zöld mundérba öltöztetett hajtókkal várta az ereklyét. Miskolcon egy speciálisan kiképzett autóval szállították, Szombathelyen ágyúlövésekkel köszöntötték, míg a Szegedre érkező szerelvényt már Pálmonostortól egymástól hallótávolságra álló iskolások várták, s „élő telefonként” adták tovább a szegedi állomásig, hogy „Jön István király!”

Civil kezdeményezésre újra megépítenék

Ennek az 1938-ban elkészült, Da 6020 pályaszámú, a Szent Jobbot szállító aranykocsinak az eredetivel azonos újjáépítésére egy szellemi műhelyt hoztak létre a Magyar Koronaőrök Egyesülete, a MÁV História Bizottság, a Vasúttörténeti Park, a MÁV Nosztalgia Kft., a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Szent István Bazilika képviselői. A munkálatok befejezését 2013 nyarára, Szent István halálának 975. évfordulójára tervezik.

A helyreállításhoz szükséges adatok a korabeli dokumentumokból és levéltári iratokból a rendelkezésre állnak. A közös munkát aktívan támogató, nagy tapasztalatokkal rendelkező MÁV-konstruktőr szakemberek véleménye szerint nincs műszaki akadálya annak, hogy a legendás vagon az eredeti mintát hűen követve, de a mai közlekedési előírásoknak is megfelelve újjászülessen. A megvalósítás az abban résztvevők óriási erőfeszítését és áldozatos, önzetlen munkáját igényli majd, s ez az összefogás többet érdemel, mint hogy az újjáépített kocsi küldetés nélkül, csupán a vasúttörténeti parkban állva fogadjon majd látogatókat.

A kezdeményezők feltett szándéka tehát, hogy a megvalósításban olyan műszaki megoldásokra és olyan minőségi munkára törekednek, amely méltóvá teszi az újjászületett vasúti kocsit a 2013 augusztusával kezdődő, legújabb kori küldetésének legfelső szintű támogatására. Az aranykocsi nem csak a bő egy év múlva sorra kerülő, 975. évforduló szentistváni megemlékezéseiben tölthet be meghatározó szerepet. Huszonöt évvel utána, 2038-ban a mai felújítók közül számosan ott lehetnek az ezeréves évfordulón is, ahol e vasúttörténeti különlegességnek méltó módon kell majd a keresztény és nemzeti egység szimbólumaként helytállnia.

Eredeti tárgyak kerestetnek

Az aranykocsi 1944 utáni sorsáról szinte semmit sem tudunk. Létezéséről a legkülönfélébb legendák keringenek. Van, aki úgy tudja, Bajorországban egy földalatti repülőgép-hangárban rozsdásodik. De tudunk olyan, már nyolcvan évesnél is idősebb szemtanúról, aki fiatal legényként vasúton utazva nap mint nap látta a kiégett vagont a dunakeszi járműjavító egyik parkoló vágányán. A kocsira a tetején még meglévő, angyalok tartotta koronáról ismert rá.

Kalandos történet volt az is, ahogy előkerült az aranykocsi külső díszítésének vázrajza Márton Lajos hagyatékából. A székelyudvarhelyi születésű grafikus festőművész, templomfestő kora ifjúságától részt vett a Regnum Marianum munkájában. A Magyar Cserkész című folyóirat grafikusa, számos vallási tárgyú és ifjúsági könyv illusztrátora volt. Több mint tízezer rajzot készített. Negyvennél több templomban találhatjuk meg oltárképeit vagy freskóit. Budapesten hunyt el 1953. január 26-án. Halála után hagyatékának nagy része elkallódott. Szerencsére tanítványa, majd később munkatársa, Kékesi László és felesége a náluk lévőket megőrizte. Az aranykocsi díszítési tervét végül ifjabb Kékesi László bocsátotta Herein Gyula, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumi tagjának rendelkezésére.

A vagonon leakasztható díszítőelemek is voltak, amelyek talán még fellelhetők valahol. A felújítás kezdeményezői ezért arra kérik azokat, akik bármit tudnak az aranykocsiról, vagy annak még valahol megtalálható díszítőelemeiről, hogy legyenek a felújítók segítségére, s jelentkezzenek a 06-70-450-0888-as telefonszámon Herein Gyulánál vagy a kuratorium@budakeszikultura.hu levelezési címen.

Az újjáépítés fedezetét adományok gyűjtésével tudjuk csak biztosítani. A műszaki tervek készítése már zajlik, s a MÁV Nosztalgia Kft. rendelkezésére áll már egy eredetivel azonos, jelenleg bontásra váró vasúti kocsi, amit megfelelő állapotba kell hozni a munkálatok júniusi elkezdéséhez, hogy a jövő május határidőt tartani tudjuk.

Koós Hutás Katalin

***

Az 1938-ban a Szent Jobbot országlátásra szállító aranykocsi
külsejében az eredetihez hasonló,
de a mai közlekedési előírásoknak megfelelő újjáépítéséhez
a Budakeszi Kultúra Alapítvány
az adományokat „aranykocsi” megjegyzéssel
az OTP 11742348-20015123
számlaszámon köszönettel fogadja.

Minden évben dönthetünk személyi jövedelemadónk 1%-áról. Ez a támogatási forma külön terhet nem jelent, mert ezt az adót így is, úgy is meg kell fizetni. Ha erről az1%-ról nem rendelkezik, úgy az is az állami költségvetésbe kerül. Ön most dönthet ennek az összegnek a sorsáról!

A Budakeszi Kultúra alapítvány adószáma:
18709216-1-13

A Budakeszi Kultúra Alapítvány az elmúlt három évben javarészt Kárpát-medencei, de a világ minden szegletéből érkező adományoknak köszönhetően olyan jelképek megmentését segítette az erdélyi Gyimesbükkön, mint a legkeletibb magyar vasúti őrház és a vesztegzári (kontumáci) kápolna állagmegóvása, a leégett magyar iskola megújulása, s egy magyar katonai hősi emlékhely kialakítása a véráztatta Gyimesi-szorosban. A pünkösdvasárnapi gyimesbükki eseményeket három éve közvetítő Duna Televízió Csíksomlyó mellett a magyarság második legfontosabb zarándokhelyévé kiáltotta ki az ezen a napon a csíksomlyói búcsúba Budapestről zarándokokat szállító Székely gyors és a Csíksomlyó express egyik célállomásaként is megismert, ezeréves határszéli települést.

Koós Hutás Katalin

(Az írás megjelent az Indóház vasúti magazin 2012. májusi számában)

2012-05-01

(Időpontok a gyimesbükki idő szerint) 

2012. május 25. péntek  

11:25 A Boldogasszony zarándokvonat érkezése a gyimesbükki vasútállomásra. 
11:25-11:40 A zarándokok fogadása a gyimesbükki vasútállomáson
11:45 Levonulás az ezeréves határhoz (őrház, Rákóczi vár), a kontumáci kápolnához 
13:50 A zarándokok emléktáblát avatnak a kontumáci kápolna falán 
14:30 Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolnánál
15:30 A gyimesi csángó keresztalja indulása Csíksomlyóra a kontumáci kápolna melletti kereszttől
16:00 A gyimesbükki nagytemplomnál csatlakozó zarándokokkal megkerülik a templomot, majd Tamás József püspök atya áldásával indulnak tovább.
 Útközben csatlakoznak hozzájuk a Gyimes-völgyi keresztaljak.
17:00 Pfaff Ferenc emléktábláit a Boldogasszony zarándokvonat utasai megkoszorúzzák a pályaudvar és a közeli presszó falán.
17:25 A Boldogasszony zarándokvonat visszaindul a gyimesbükki vasútállomásról. 

2012.május 26. szombat 

04.00 Gyimesfelsőlokról továbbindulnak a gyalogos gyimesi csángó keresztaljak Csíksomlyóra 
12:30 Szentmise Csíksomlyón 
18:00 Szentmise a gyimesbükki nagytemplomban 
19:00-20:00 2012 tavaszán helyi és határon túli adományokból a gyimesi nép életét, kálváriáját és feltámadását is szimbolizáló kálvária épült a nagytemplom mögötti hegyoldalon. A május végére elkészült keresztutat pünkösd szombatjának estéjén a helybéliek és az idelátogató jelenlétében Gyimesbükk plébánosa megáldja. Stációnként ima és a történelmi háttér felvázolása. 
20:00-tól Bográcsgulyás a nagytemplom kertjében

2012. május 27. Pünkösdvasárnap 

11:09  A Csíksomlyó express érkezése kb. 700 fő utassal a gyimesbükki pályaudvarra. Mozdonya a MÁV Siemens Taurusa,  az  "Aranycsapat" képével feldiszítve**, az 1953-as londoni  6:3-as futballmérkőzésen aratott magyar győzelem emlékére. 
 Zenés-táncos fogadás
11:30 A Csíksomlyó expressz utasai gyalog indulnak az ezeréves határhoz. Az úton gyimesi csángó viseletbe öltözött lovasok  vezetik őket. 
11:30 Érkezik a Székely gyors kb. 700 fővel a fedélzetén. Mozdonya a legendás 017-es NOHAB. 
 Zenés-táncos fogadás
11:45-12:30 A Székely gyors utasai gyalog indulnak az ezeréves határhoz. Az úton gyimesi csángó viseletbe öltözött lovasok vezetik őket a fogadáson résztvevő zenészekkel, énekesekkel együtt.  

Kontumáci programok 
(A 2009-ben megújult kontumáci kápolnánál, az ugyanakkor épült színpadon, a 2010-ben avatott katonai hősi emlékhelynél)

10:00-11:00 A gyimesbükki Rózsafüzér Társulat imája a kontumáci kápolnában 
11:00-12:20 Krisztus Kálváriája  -  a gyimesi nép kálváriája 
A keresztút állomásai szóban és zenében. A keresztút jelképe, üzenete, melynek állomásai révén a gyimesi nép megismeri múltját, valós történelmét, kálváriáját és feltámadását.  
Előadják:  gyimesi gyermekek, felnőttek, zenészek  
12:30-13:35 Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolnánál
 A szentmisét celebrálja Varga Ottó atya, őriszentpéteri plébános 
 Összetartozásunk jelképeként a Gyimesbükktől nyugatra légvonalban mintegy 1000 km távolságban fekvő Öriszentpéter, a Gyimesekhez hasonlóan őrvidék plébánosa misézik a gyimesieknek és a megjelent zarándokoknak.  
13:35-13:55 2010-ben a kontumáci kápolna előtti romokon felszentelték a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak és a Gyimesbükk környéki harcokban elesettek hősi emlékhelyét. A hősökre emlékezik és imát mond Salamon József, Gyimesbükk plébánosa   
14:00-14:20 Levonulás a 2008-ban felújított, 30-as számú, legkeletibb magyar vasúti őrházhoz, a Rákóczi-vár tövébe.
14:25-14:32 Köszöntő beszédek az őrháznál
14:40 A Csíksomlyó express 'Aranycsapat"-mozdonya és a Székely gyors 017-es Nohabja megérkeznek a szorosba és a vasúti őrházhoz gurulnak
15:20 A mozdonyok visszaindulása a gyimesbükki állomásra 
17:18 A Csíksomlyó expressz visszaindulása a gyimesbükki pályaudvarról   
18:18 A Székely gyors visszaindulása a gyimesbükki pályaudvarról   

2011. május 28. hétfő 

Délelőtt: A gyimesi csángó keresztaljak visszaérkezése a csíksomlyói búcsúból 
15:00 Szentmise a Szép-havas tetején, az egykori és hamarosan megújuló kápolnánál. 

2011-12-10

A szlovéniai Budanje helyi közösség elnöke, Zmago Košina 2010 augusztusában a Magyar Köztársaság ljubljanai nagykövetségéhez fordult a településen található Mária-templom mellett állt magyar huszár emlékmű helyreállításának támogatása érdekében. A nagykövetség partnere a magyarországi adománygyűjtésben a Budakeszi Kultúra Alapítvány.

Az 1813. október 3-i franciák elleni magyar hőstettnek, melynek során 60 francia gyalogos és hét lovas ellen Rostás Pál, az 5. Radetzky-huszárezred közhuszára egymaga negyedórán át kitartott, mialatt harminc lövés érte, Wippach lakói (ma Vipava-völgy, Szlovénia) szemtanúi voltak, és a franciák távoztával a halott vitézt díszes temetésben részesítették, sírja fölé pedig már ekkor emléket emeltek. Rostás Pál és négy társa hősies tettének emlékezetét a helyi lakosok, bajtársaik és az 5. Radetzky-huszárezred tagjai méltán őrizték és állítottak életnagyságú szobrot a jeles vitéznek.

A Hadtörténelmi Közlemények 1914. évi 3. füzetében megjelent egy leírás a wippachi huszáremlékről, amely szerint a szobor állításakor, 1845. október 16-án Rostás Pál földi maradványait exhumálták, díszes koporsóba tették, és sírja fölé helyezték a kőszobrot, melynek költségeit bajtársai, ezredtársai gyűjtésből finanszírozták. Így Rostás Pál szobra nemcsak egy emlékmű volt, hanem egy síremlék, melyet a XIX. század közepén az egykori, társaik hősiessége folytán megmenekült bajtársak tiszteletük jeléül emeltek, valamint a Görztől Prevaldba vezető úton haladók is láthattak. A Vasárnapi Újság 1857. évi 16. számában Virághalmi Ferenc tollából még egy vers is megjelent a hőstettről.

A kőszobor maradványait a Nova Gorica-i múzeum kőtárában őrzik súlyosan megrongálódott állapotban, egyes részei hiányoznak, de a megőrzött dokumentáció alapján lehetséges a restauráció. A Nova Goricai Kulturális Örökségvédelmi Intézet az emlékművet megfelelő nyilvántartásba is vette. A budanjei önkormányzat a helyi múzeum szakértőinek bevonásával és a ljubljanai magyar nagykövetséggel egyeztetve már megkezdte a helyreállítási munkákat, s a szobor talapzatát és környékét felújították. A szükséges pénzügyi források nagyobbik részét eddig a szlovén fél biztosította. A helyreállítás eddig a település összefogásával, a helyiek önkéntes munkájával és a szlovén honvédelmi minisztérium támogatásával valósult meg.

A visszamaradó feladat az egész alakos szobor helyreállítása, melynek koordinálását a ljubljanai magyar nagykövetség, míg a magyarországi adománygyűjtést az a Budakeszi Kultúra Alapítvány végzi, amely a történelmi Magyarország legkeletibb határán, Gyimesbükkön álló magyar vasúti őrház felújításával, hadisírok felmérésével, a Gyimesek legrégebbi római katolikus kápolnájának renoválásához, magyar katonai emlékhely kialakításához, a leégett magyar iskola újjáépítéséhez nyújtott támogatásaival vált ismertté. A nagykövetség célja, hogy a szobor Rostás Pál halálának 199. évfordulójára, 2012 októberére elkészüljön.

A helyreállítás teljes költsége 16 725 euro, amelynek jelentős részét, 10 375 eurot a szlovén fél fizeti. A fennmaradó 5050 eurot a magyar fél vállalta magára. Tekintettel arra, hogy 2009-ben még 16 ezer eurot kért a szlovén fél az emlékmű felújítására, ami mára 5050 eurora csökkent, biztosak lehetünk benne, hogy a helyreállítást magyar hozzájárulás nélkül is befejezik. Nem engedhetjük meg, hogy múltunk egy ilyen darabját ne ápoljuk, ne emlékezzünk rá.

...Jő az ellen! … sürű bokrok      S fák árnyából tör elé, Hét sasszőr és hatvan gyalog      Tart a négy huszár felé… Karabély szól, pisztoly durrog      Mig a töltésekben tart;… S az utolsó lövés után      Oldja a csomót a kard! Összecsapnak… leng a lófark      A taréjos sisakrul Még egy csapás… még egy villám      S három sasszőr földre hull. És most ember ember ellen,      Ujra összecseng a vas, Négy ló elfut a mezőről      Halva fekszik négy lovas. Porgomoly s füstfellegek közt      Áll a négy magyar vitéz – Véres arczczal kihivólag      Ujabb támadásra kész. Hah! de izzó ólom szárnyon      Száll feléjök a halál! Hatvan golyó biztos kézből      Négy vitézszivet talál. Mentve mind a sebesültek      Elhullott a négy huszár, Dicső tettök az ellen közt      S itthon szájról szájra jár. A véres háborúk után      Ismét szent lőn a béke, S a tett helyén márványszobor      Lett a hősök emléke. Virághalmi (részlet) Vasárnapi Újság 1854-1860 Országos Széchényi Könyvtár

A hiányzó, másfélmillió forintnyi összeghez már hozzájárult a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Hivatala, Komárom polgármestere, Molnár Attila is támogatja az ügyet és Zalaegerszeg polgármestere, Gyutai Csaba számára is kiemelten fontos a két ország közötti jó kapcsolat segítése. A szlovéniai magyar közösség is megkezdte gyűjtését a szobor helyreállítására. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség is felvállalta a támogatást és a részvételt a gyűjtésben.

Az emlékmű felújítása támogatásra méltó tisztelgés a magyar katonai vitézség előtt, s figyelemre méltó, hogy ez egy szlovén kezdeményezés, melyhez hasonló példával ritkán találkozhatunk a hazánkkal szomszédos országokban az ottani magyar történelmi emlékek esetében. A szlovéniai példa kiemelkedően pozitív és emiatt minden támogatást megérdemel.

 Az adományokat a Budakeszi Kultúra Alapítvány
az OTP 11742348 – 20015123 bankszámlára várja.
Az adomány küldésekor kérjük, tüntessék fel:
„Rostás Pál huszár”

A gyűjtés koordinátora Máthé László tanácsos,
a szlovéniai magyar nagykövet helyettese.
E-mail: lmathe@kum.gov.hu
Tel.: +386-31-327-726

 

2012-04-05

A leégett Dani Gergely Általános Iskola és Óvoda támogatása
2010 novemberében leégett a nem sokkal korábban felújított gyimesbükki magyar iskola és óvoda. A helyreállítást az adományozóinknak köszönhetően 3 840 ezer forinttal támogattuk 2011-ben. A támogatást az iskola külső festésére, irodabútorok, könyves szekrények, négy komplett új számítógép és könyvnyilvántartási program beszerzésére fordították. A nagy összegű adománynak köszönhetően az iskola tornaterem kialakításába is belekezdett.

A magyar honvédelmi miniszter Gyimesbükkre látogat
2011 pünkösdjén Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter, a felesége és kísérete magánlátogatásra Gyimesbükkre utazott, ahol két napot töltött el a Budakeszi Kultúra Alapítvány vendégeként. Pünkösd vasárnapján közel hetven ezres zarándok előtt beszédet mondott a katonai emlékhelynél és Hoffmann Rózsa oktatási ügyekért felelős államtitkárral közösen megkoszorúzta azt. 

Kitüntetést kaptunk
Még ebben az évben a Magyar Honvédelem Napja alkalmából Bánkuti Ákos, kuratóriumunk tagja és hadtörténeti „szakértőnk”, valamint Herein Gyula munkatársunk első osztályú Magyar Hadisír-gondozásért kitüntető címet kapott. A honvédelmi miniszter felajánlotta közreműködését Budakeszi akkor már felújítás alatt álló I. világháborús emlékművének az újraavatásában.

A Sziklai-ügy a Budakeszi Panoráma-sorozat második kötete
Nem csak a helyi, de a magyar történetírás szempontjából is tanulságos, s mindmáig kevéssé megismert történet az, ami 1956. október 26-án Budakeszin történt. A Budapest Főváros Levéltárban őrzött periratokban, a budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtár fotóarchívumában és magángyűjteményekben fellelt, eddig nyomtatásban nem közölt fényképfelvételekkel gazdagon illusztrált tanulmánykötetet jelentetett meg a Budakeszi Kultúra Alapítvány a forradalom 55. évfordulója tiszteletére. A kiemelkedően magas szakmai alapossággal elkészített tanulmányában Speck István történész hitelesen és meggyőzően mutatja be az ezen a napon budakeszi Fő utcai házában az apósát, Kiss Lajost meggyilkoló, Márity Lászlót halálosan megsebesítő, majd öngyilkosságot elkövető Sziklai Sándor ezredes „hősi halottá” nyilvánításának folyamatát. Az ügy kapcsán tizenhét embert ítéltek el, közülük tizenhat budakeszi lakos, hat halálos ítéletet hoztak, amiből kettőt végre is hajtottak. A feldolgozott korabeli dokumentumok alapján megbizonyosodhatunk arról, hogy Sziklai Sándor és Kiss Lajos halálának története a kádári „hőstörténetek” egyik legvégletesebb, s talán leggátlástalanabb példája.

A budakeszi emlékmű újraszentelése katonai tiszteletadással
Az első világháborús emlékmű felújításában az szervező Budakeszi Szépítő Egyesület munkáját segítette az alapítvány összesen négyszázezer forint támogatással és az ünnepség szervezésével. Az szobor avatására 2011. november 2-án katonai tiszteletadás mellett került sor Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, a magyar hadisír-gondozás fővédnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Szarka Gábor a HM kabinetfőnöke, Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Bíró László katonai ordinárius, tábori püspök, Manfred Knopp vezérkari ezredes, a Német Szövetségi Köztársaság katonai attaséja, dr. Andrea Nasi, az osztrák nagykövetség követtanácsosa, Mikusi Zsolt ezredes, Szentendre Helyőrség parancsnoka és dr. Boross Péter, volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.

Rostás Pál, a hős magyar huszár
Az alapítvány a szlovéniai magyar nagykövetség magyarországi partnereként adománygyűjtésbe kezdett Rostás Pál huszár szobrának felújítására a szlovéniai Budanjéban. Az 1813. október 3-i franciák elleni magyar hőstettnek, melynek során hatvan francia gyalogos és hét lovas ellen Rostás Pál, az 5. Radetzky-huszárezred közhuszára egymaga negyedórán át kitartott, mialatt harminc lövés érte, Wippach lakói szemtanúi voltak, és a franciák távoztával a halott vitézt díszes temetésben részesítették, sírja fölé pedig már ekkor emléket emeltek. Rostás Pál és négy társa hősies tettének emlékezetét a helyi lakosok, bajtársaik és az 5. Radetzky-huszárezred tagjai méltán őrizték és állítottak életnagyságú szobrot a jeles vitéznek. A szlovén fél által kezdeményezett helyreállítási munkák befejezéséhez a magyar fél is hozzájárul. A szobor átadására 2012 őszén kerül sor.

Budakeszi helytörténeti naptár
Hatodik alkalommal jelentettük meg a Budakeszi helytörténeti naptárunkat, amelyet a Németországba kitelepített budakesziek közössége is nagyra értékel. Az őkedvükért, vagy inkább magyarul már egyre kevésbé beszélő családtagjaik kedvéért az idei naptár múlt század eleji fotókból álló képeit német nyelvű magyarázatokkal is elláttuk.

Az alapítványnak alkalmazottja nincs, irodát nem tart fenn, tagjai a munkájukat főállásuk mellett, saját költségükön, alapítványi támogatásként végzik.

2011-11-03

November 2-án este Hende Csaba honvédelmi miniszter részvételével, Schmittné Makray Katalin, köztársasági elnökné jelenlétében katonai tiszteletadás mellett Bíró László tábori püspök szentelte újra az első világháborúban elesett budakeszi katonák tiszteletére emelt, egy díszvendég szerint az ország jelenleg talán legszebb hősi emlékművét. Ehhez fogható, méltóságteljes megemlékezés évtizedek óta nem volt Budakeszin.

Az állami szintű tiszteletadás méltó elégtétel annak a 186, a harcokból soha vissza nem tért budakeszinek, akiknek a családját nem sokkal később, a következő nagy háborút követően kisemmizve telepítették ki hazájukból Németországba.

Együtt a hadisír-gondozásért 

Herein Gyula, Bánkuti Ákos, Herein Gyula és Hende Csaba (Fotó Koch Bea)

 

A Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Budakeszi Kultúra Alapítvány együttműködése nem a budakeszi emlékmű újraavatásával kezdődött. A legkeletibb magyar vasúti őrházat felújító alapítvány munkatársai a minisztérium szárnyai alatt működő hadisír-gondozó hivatal és a gyimesbükki magyar közösség közreműködésével már 2009-ben hadisírok kutatásába és megjelölésébe kezdtek az ezeréves határon, a Gyimesi-szorosban. A fellelt sírokról összegyűjtött adatokat Bánkuti Ákos rendszerezte, s a Budakeszi Kultúra Alapítvány térképen is megjelentette, Katonasírok Gyimesbükkön és környékén címmel. 2010-ben a gyimesbükki magyarsággal összefogásban, az alapítvány adományozóinak támogatásával magyar katonai emlékművet alakítottak ki a Gyimesek legrégebbi katolikus temploma melletti romokon. Idén a Magyar Honvédelem Napja alkalmából Simicskó István, a HM államtitkára első osztályú Magyar Hadisír-gondozásért kitüntető címet adott át Bánkuti Ákosnak és Herein Gyulának, az alapítvány munkatársainak. Júniusban a honvédelmi miniszter az alapítvány meghívására magánlátogatásra Gyimesbükkre utazott, ahol két napot töltött el feleségével és kíséretével az alapítvány vendégeként. Pünkösdvasárnap több tízezer zarándok előtt ünnepi beszédet mondott az ezeréves határon a magyar katonai hősi emlékműnél és a kíséretében tartózkodó Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral megkoszorúzta azt. A miniszter egyben felajánlotta az alapítványnak a közreműködését a Budakeszi első világháborúban elesett katonáinak emelt, akkor már felújítás alatt álló emlékmű újraavatásában.

Balról Boross Péter, Schmittné Makray Katalin, Bíró László és Hende Csaba

A november 2-án a Honvédelmi Minisztérium, a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány által szervezett, a városi önkormányzat és intézményei által is támogatott ünnepségen megjelent Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, a magyar hadisír-gondozás fővédnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Szarka Gábor a HM kabinetfőnöke, Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Bíró László katonai ordinárius, tábori püspök, Manfred Knopp vezérkari ezredes, a Német Szövetségi Köztársaság katonai attaséja, dr. Andrea Nasi, az osztrák nagykövetség követtanácsosa, Mikusi Zsolt ezredes, Szentendre Helyőrség parancsnoka és dr. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke. A díszvendégek mellett dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármestert, a képviselő-testület megjelent tagjait, Schrotti Jánost, a Budakeszi Német Önkormányzat elnökét és tagjait Szabó Kinga köszöntötte. Babits Mihály Miatyánk 1914 című versét Bechtold Jakab szavalta el. Az emlékmű két oldalán a Magyar Tartalékos Szövetség hagyományőrző katonái első világháborús egyenruhában álltak díszőrséget, közreműködtek a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisának katonái és zenekara. A rendezvény idejére Budakeszi főutcáját teljes szélességében lezárták.

 1132 férfit soroztak be a négyezres faluban

József főherceget Ajtay főjegyző fogadja 1930-ban Budakeszin, a szobor avatásán

"Budakeszin a község akkori vezetőinek támogatásával, közadakozásból és a helyi iparosok önzetlen, segítőkész munkájával jött létre a település akkori méretéhez képest különösen nagyszabású hősi emlékmű, Martinelli Jenő kiváló budai szobrász alkotása, amely megrázó és kifejező erővel ábrázolja a helytállás, a bajtársiasság és a hősiesség erényeit." - emelte ki beszédében a felújítás teljes szervezését felvállaló Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke.

1930-ban az emlékművet az a József főherceg, honvéd tábornagy avatta, aki a háború alatt igen népszerű és sikeres parancsnok volt mindazokon a frontokon, ahol a budakesziek is megfordultak.

Az akkori rendezvényen fiatal legényként részt vett a szónok ma 96 éves édesapja is, akit az újraavatáson jó egészségben az ünneplők között köszönthettünk.

A legtöbb budakeszit a császári és királyi 32. gyalogezred budapesti és törökbálinti zászlóaljához sorozták be. A harmincketteseknél, akikről Budapesten teret is elneveztek, szolgált pl. Geiselhardt Jakab is, akit az ezred krónikája szerint bronz vitézségi éremmel tüntettek ki és 1916. augusztus 16-án, mindössze 26 évesen esett el az olasz fronton, a 6. isonzói csatában. Lánya, akit soha nem láthatott, csak a rákövetkező évben született meg, és 1930-ban, 13 évesen ő szavalt az emlékmű avatásán.

Geiselhardt Jakab sok-sok ezredtársa, köztük budakeszi földijei is az ezred harcainak színhelyén eshettek el: a szerbek ellen Sabácnál, az oroszok ellen az Uzsoki-hágónál, a galíciai Sztari Szambornál, a Manilova-magaslatnál, az I. Bruszilov-offenzíva során Brodi közelében, Zagorzsében, a román fronton, Gyergyóban, Gyergyótölgyesnél az Árpád és Budapest védelmi szakaszokon, a Tatár-hágón.

Hidas Mátyás

"Amikor Herein Gyula idén tavasszal megtette az első lépést a szoborligetet övező fémkerítés rendbetételével, felhívásnak tekintettük. A Budakeszi Szépítő Egyesület adományok gyűjtésébe kezdett, civil szervezetekhez, alapítványokhoz, vállalkozókhoz és magánszemélyekhez fordultunk segítségért. Támogatást kaptunk a Honvédelmi és a Közigazgatási Minisztériumtól is.

 Ismét megbizonyosodhattam arról, hogy nemes célokat mégoly nehéz időkben is szívesen támogatnak az emberek. Talán a hősök áldozata sem volt hiábavaló, ha a nemzetben még úgy él a civil összefogás, az összetartozás igénye, ahogy azt mi, az emlékmű felújítása során, megtapasztalhattuk." - fejezte be beszédét a Szépítő Egyesület elnöke.

 Hidas Mátyás ezután ünnepélyesen átadta Budakeszi városának a Bechtold Gábor tájépítész tervei alapján és műszaki vezetésével felújított emlékművet és a szoborkertet, azt kérve a polgármestertől, hogy ugyanolyan jó gazdája legyen, mint amilyen igyekezettel és gondossággal végzete a felújítást a civil összefogás.

"Munka, békesség, szeretet"

dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármester azt hangsúlyozta, hogy ez a szobor nem csak a német származású helyi lakosság számára kedves, hanem azoknak is, akiknek családtagjai távoli földben nyugszanak, akik a Felvidékről vagy Erdélyből indultak el a frontokra, s a kitelepített svábság helyére ide vetette őket a történelem vihara. Azok is itt emlékezhetnek, akik csak az elmúlt évtizedekben költöztek ide, s akiknek köszönhetően faluból várossá lettünk. Ez a szobor összeköti mindazokat, akik a XX. század annyi balszerencséje és oly sok viszálya után itt, Budakeszin találtak otthonra, s akik együtt keresik a boldogulás ösvényeit. A polgármester ígéretet tett, hogy "mindent megtesz a szobor védelme érdekében".

A budakeszi Edelmann Rezső Vegyeskórus férfikara elénekelte a Kimegyek a doberdói harctérre című katonadalt, melyet Hende Csaba miniszter és Boros Péter volt miniszterelnök is együtt énekelt velük. Majd a Gyászének a meghalt hősökért című magyarországi német nemzetiségi dalt adták elő.

"Minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van"

Nemzeti himnuszunk költőjének, Kölcsey Ferencnek szavaival kezdte beszédét Hende Csaba. Németül is köszöntötte az egybegyűlteket a nyelvet kiválóan beszélő honvédelmi miniszter. „Minden hősöknek emelt emlékmű, minden katonasír arra figyelmeztet minket, milyen érték a haza, a béke, az élet és a szabadság, az otthon és a család”. Milyen érték, hogy összetartozhatunk egymással, és milyen árat fizettek mindezért dédapáink és nagyapáink. Méltónak kell lennünk ehhez az örökséghez, mindenekelőtt úgy, hogy emlékezünk azokra, akik megjárták a nagy háború csatatereit, elestek és hazatértek, és megőrizzük mindazt, amit ránk hagytak.

Napjainkban Magyarország megújítása folyik, különösen igaz ez a magyar honvédelem rendszerére, amely képessé tesz bennünket arra, hogy szükség esetén meg tudjuk védeni a hazát. A megújuláshoz szükséges az emlékezés is, éspedig azért, hogy értsük, miért állhatunk egy évezred után még mindig ezen a helyen, s milyen hatalmas nagy ára volt ennek.

A jelenlegi nehéz helyzetben keményen kell megdolgoznunk azért, hogy visszaszerezhessük a szabad döntés jogát az életünk felett, a munkánk eredménye felett, s azt ne eméssze fel nemzeti méretekben az adósság, ami rendkívül pusztítóan hat mind az államra, mind a nemzet minden egyes családjára. Ezt a helyzetet csak a jóakaratú emberek együttműködése és a kemény munka oldhatja fel. A miniszter kiemelte, hogy a budakeszi emlékműnek az újraszentelése is ezt bizonyítja, hiszen még a mai körülmények között is akadtak emberek, akik idejükből, erejükből, pénzükből áldoztak a rendbehozatalára.

A hadisír-gondozásról szólva elmondta: „Abszurd, hogy miközben nemzetközi egyezmények oltalmazzák a nálunk életüket vesztett katonák nyughelyét, az elesett magyar honvédekét semmiféle jogszabály, törvény nem óvja. Ismerünk eldózerolt hősi temetőket, mert kellett a hely egy beruházáshoz. A helyzet rövidesen megváltozik”- szögezte le a miniszter. Másfél éves előkészítő munka után hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik a hadisír-gondozásról szóló törvényt, amely végleges és megnyugtató megoldást jelent majd a problémákra.

Beszédét Márai szavaival zárta: "Te hallgass hazádra. Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értlme számodra hazád nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri."

"Egyikünk sem él és hal meg önmagának"

Bíró László katolikus tábori püspök az ünnepség előtt látta meg először Budakeszi hősi emlékművét, s szemmel láthatóan igen nagy hatást gyakorolt rá. Beszédében kiemelte a haldokló katona és az együtt érző bajtárs szépen megformált kezeit. "Erős kéz, erővel fordulnak egymáshoz: az odahanyatló és a felkaroló. Összefogásra hív bennünket, reményt hirdet. Akik a hazáért harcoltak, közel egy évszázada, erejük volt, mert célt láttak, mert értéket láttak, tudták kiért és miért küzdenek. Reményünk van: az erő megvan, legyen meg a céllátásunk is hozzá. Ez a felújított szobor az emlékezés kultúrájáról szól. Akik dolgoztak itt, tudták, hogy nemzedékek nem szigetelődhetnek el egymástól. Összetartozunk: valamikor élők és most élők. Gyökerek nélkül nem tudunk élők maradni, holnapot építeni. 

A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

A szobor felszentelését követően a kegyelet virágait helyezte el a szobor lábánál Hende Csaba miniszter és Schmittné Makray Katalin, Manfred Knopp a német, Andrea Nasi az osztrák nagykövetség nevében, valamint Budakeszi polgármestere a város nevében.

Egy első világháborúban használatos, 7,5 centiméteres, 1917-ben Győrben gyártott hegyi ágyúból leadott díszlövéssel és a Magyar takarodó dallamával zárult ünnepség a városházán adott fogadással fejeződött be, ahol a Budakeszi Kultúra Alapítvány Bánkuti Ákos fotóiból készített kiállítását is megtekinthették az érdeklődők a szobor hajdani és ez évi történetéről.

Koós Hutás Katalin
Az avatás fotói: Salamon László

Képgaléria a rendezvényről

Bánkuti Ákos (Budakeszi Kultúra Alapítvány ) fotókiállítása

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ FELÚJÍTÁSÁT SEGÍTŐ TÁMOGATÓK NÉVSORA

Ács Józsefné Angyal Patika Aszt János Bánhidi Krisztina Bánkuti Ákos Bechtold Gábor Bodola Lajos Bordács Gábor Bősze László Bruckner József Budakesser Gemeinschaft Budakeszi Kultúra Alapítvány Budakeszi Lokálpatrióták Budakeszi Széchenyi Baráti Kör Budakeszi Polgármesteri Hiv. Csetényi István Csótai Zsuzsa Dr. Szabó Miklós Enterol-B Kft. Érdi Tamás Eszterle Ferenc Eszterle Ferencné Euroelement Kft. Galló Bence Gräfl András Gräfl Jánosné Gräfl László Hagyományőrző Kör Heimatverein Westenholz Helytörténeti Múzeum Baráti Egyesület

Herein Gyula Herein István Hidas Gyula Hidas Mátyás Hidasi család (Oedheim, Németország) Honvédelmi Minisztérium ifj. Hidas Mátyás Interat Kft. Jóna Gyula Keszthelyi Judit Kincses Ferencné Kincses Gábor Kiss Barbara Kolozsi Gyula Koós Hutás Katalin Kotmayer Zalán Kovács Domonkos Kőrösiné dr. Merkl Hilda Kövesdi László és Martin Nóra Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kurilla Ignácné Ligetfalvi Károly Martin Ferencné Martin Róbert Mayer Gábor Mayer Imre Menyhei László Mészner Antal Mikrosport Kft. Molnár Ferenc

Nádas Anna Nagy Bertalan Budakörnyéki Naturparkért Egyesület Német Kisebbségi Önk. Németh Lajos Oláh György Orosz István Pásztélyi András Pavih Zoltán Pethényi Eula Pető Zsuzsanna Pfendtner József Porgányi Zita Putnai Aranka Raffai János Sárközi Viktor Schrotti János Sinkai Ferenc Somlóvári család Somogyi István Stulwerk Kft. Szabó Kinga Szász Károly Szendeff Kristófné Tábori András Tóth Balázs Tóth Szabolcs V. Kurilla Miklós Váci Gyula Vadas Tiborné Zaha Lajos

 

2011-11-30

 

 

 

2011-04-16

Kedves Barátaink, Tisztelt Adományozók!

Elérkezett az idő, hogy ismét megosszunk Önökkel néhány újabb fejleményt.

 Az első és legfontosabb előrelépés az volt, hogy Ákos Péter és Horka segítségével létrehoztunk egy önálló honlapot a világhálón (www.széphavas.hu). Ezen a fórumon közvetlenül tarthatjuk a kapcsolatot a tevékenységünk iránt érdeklődőkkel. A Budakeszi Kultúra Alapítvány eddigi segítségét megköszönve, a további pénzadományok gyűjtésére önálló bankszámlát nyitottunk (UniCredit Bank 10918001-00000059-77260002)
  Mivel a Budakeszi Kultúra Alapítvánnyal lezárult az együttműködésünk, közzéteszünk egy kis beszámolót az eddig gyűjtött adományokról és azok felhasználásáról.

A 2008. október 14. és 2011. január 31. közötti időszakban 197 adományozónktól a befolyt összeg: 2.372.297,-Ft volt.

A korábbi beszámolókban már részletezett munkákra kifizettünk: 2.288.342,- Ft-ot,

Az új számlán január 31-én 82.800,-Ft, a csíkszeredai bankban 866 RON van.

 Mint a fenti számokból látható, a további munkák kifizetéséhez ugyancsak szűkösek a lehetőségeink, így továbbra is várjuk azon adományozók befizetéseit, akinek fontos, hogy a magyarság újraegyesülésének és egységének ez a szimbóluma felépüljön.
 Új hír, hogy egy gyimesfelsőloki erdésztől kapunk ajándékba 200 db fenyő facsemetét, melyeket, amint az idő engedi, a telek határára az ugyancsak helyi gazda, Szabó Károly vezette kaláka be fog ültetni.
 Továbbra is várjuk az önkéntes munkára jelentkezőket, a korábbiaknak megfelelően, a munkák szervezését Esztány Zsolt végzi. Elérhetősége: mobil: + 40/724/241-311, e-mail: esztanyzsolt@gmail.com
 A hivatalos építési engedélyhez szükséges rendezési terv elkészült, engedélyezés alatt áll. A végzés március közepére várható. Ezt követően a végleges építési engedélyre április végén sazámíthatunk. Reméljük, hogy addigra elég pénz összegyűlik ahhoz, hogy a jó idő beálltával elkezdődhessenek a munkálatok.
 Terveink szerint a kis körkápolna építésével kezdenénk és a pünkösdhétfői zarándoklatunkon már ennek eredményei is látjatók lesznek.

 Szabó Mihály
 egyesületi titkár

fotó: Koós Hutás Katalin

A pályázati kiírásra beérkezett összes pályamű megtekinthető itt!
Képriport a díjátadásról és a kiállítás megnyitójáról (fotók: Salamon László)

A díjazottak

Képzõmûvészet: Gyerek-kategória

3. helyezett Orbán Sára - A tenger álma	2. helyezett Báder Fanni - A tenger álma
1. helyezett Szabó Hermina - Cirkusz a város	Rácz Johanna - különdíj - Cirkusz a város
Fauszt Ágota - különdíj - Káposztaföldek	Goreczky Zsigmond - különdíj - Három királyok
Oláh Zsófia - különdíj - Cirkusz a város	Simó Zsófia - különdíj - Káposztaföldek
Szabolcsi Veronika - különdíj - Káposztaföldek	Huber Máté - különdíj - Káposztaföldek

Képzõmûvészet: 12-18 év közötti kategória 
A zsûri elsõ díjat nem ítélt meg.

2. helyezett Dévényi-Gyõrffy Elõd - Pontok	3. helyezett Dévényi-Gyõrffy Imola - Állsz a hózuhanyban
3. helyezett Varga Fanni - Tudom, hogy nagy nyári délután lesz	Barna Máté - különdíj - Birtokom

Képzõmûvészeti: felnõtt kategória

1. helyezett Neszmélyi Réka - Ott fenn	2. helyezett Dévényi János - Hommage a Nagy Gáspár III.
3. helyezett Burcsányi Endre - Utolsó levél egy õszi fán	Czifra Lajosné Hollosy Éva - különdíj - Júdás pénze
Gábor Kinga - különdíj - Zöldell a fû	Gábor Kinga - különdíj - Zöldell a fû
Tóth Katalin - különdíj - Rég' hullám	Schall Eszter - különdíj - Belátás
Vitai Krisztina - Budakeszi Kultúra Alapítvány különdíjasa - Tevék szomorú tájban	G. Szakály Georgina - különdíj - Utolsó levél egy õszi fán

Fotók

1. helyezett Bartók Andrásné - Gyönyörû bûnt	2. helyezett Felsmann József - Nincs formája tere
3. helyezett Varga Hajnalka - Kérdés	Rátosi Melinda - különdíj - Orosz Istvánnak
Samu Ferenc - különdíj - Mérhetõ idõtlenség	Nagy Ádám - különdíj - A kincsrõl ami van
Szilágyi Istvánné - különdíj - Levelek...hó itt a földön	Gergye Rezsõ - a Budakeszi Kultúra Alapítvány különdíjasa - H(1)
Horváth Luca - különdíj - Gyötrõdések