2011-12-10

A szlovéniai Budanje helyi közösség elnöke, Zmago Košina 2010 augusztusában a Magyar Köztársaság ljubljanai nagykövetségéhez fordult a településen található Mária-templom mellett állt magyar huszár emlékmű helyreállításának támogatása érdekében. A nagykövetség partnere a magyarországi adománygyűjtésben a Budakeszi Kultúra Alapítvány.

Az 1813. október 3-i franciák elleni magyar hőstettnek, melynek során 60 francia gyalogos és hét lovas ellen Rostás Pál, az 5. Radetzky-huszárezred közhuszára egymaga negyedórán át kitartott, mialatt harminc lövés érte, Wippach lakói (ma Vipava-völgy, Szlovénia) szemtanúi voltak, és a franciák távoztával a halott vitézt díszes temetésben részesítették, sírja fölé pedig már ekkor emléket emeltek. Rostás Pál és négy társa hősies tettének emlékezetét a helyi lakosok, bajtársaik és az 5. Radetzky-huszárezred tagjai méltán őrizték és állítottak életnagyságú szobrot a jeles vitéznek.

A Hadtörténelmi Közlemények 1914. évi 3. füzetében megjelent egy leírás a wippachi huszáremlékről, amely szerint a szobor állításakor, 1845. október 16-án Rostás Pál földi maradványait exhumálták, díszes koporsóba tették, és sírja fölé helyezték a kőszobrot, melynek költségeit bajtársai, ezredtársai gyűjtésből finanszírozták. Így Rostás Pál szobra nemcsak egy emlékmű volt, hanem egy síremlék, melyet a XIX. század közepén az egykori, társaik hősiessége folytán megmenekült bajtársak tiszteletük jeléül emeltek, valamint a Görztől Prevaldba vezető úton haladók is láthattak. A Vasárnapi Újság 1857. évi 16. számában Virághalmi Ferenc tollából még egy vers is megjelent a hőstettről.

A kőszobor maradványait a Nova Gorica-i múzeum kőtárában őrzik súlyosan megrongálódott állapotban, egyes részei hiányoznak, de a megőrzött dokumentáció alapján lehetséges a restauráció. A Nova Goricai Kulturális Örökségvédelmi Intézet az emlékművet megfelelő nyilvántartásba is vette. A budanjei önkormányzat a helyi múzeum szakértőinek bevonásával és a ljubljanai magyar nagykövetséggel egyeztetve már megkezdte a helyreállítási munkákat, s a szobor talapzatát és környékét felújították. A szükséges pénzügyi források nagyobbik részét eddig a szlovén fél biztosította. A helyreállítás eddig a település összefogásával, a helyiek önkéntes munkájával és a szlovén honvédelmi minisztérium támogatásával valósult meg.

A visszamaradó feladat az egész alakos szobor helyreállítása, melynek koordinálását a ljubljanai magyar nagykövetség, míg a magyarországi adománygyűjtést az a Budakeszi Kultúra Alapítvány végzi, amely a történelmi Magyarország legkeletibb határán, Gyimesbükkön álló magyar vasúti őrház felújításával, hadisírok felmérésével, a Gyimesek legrégebbi római katolikus kápolnájának renoválásához, magyar katonai emlékhely kialakításához, a leégett magyar iskola újjáépítéséhez nyújtott támogatásaival vált ismertté. A nagykövetség célja, hogy a szobor Rostás Pál halálának 199. évfordulójára, 2012 októberére elkészüljön.

A helyreállítás teljes költsége 16 725 euro, amelynek jelentős részét, 10 375 eurot a szlovén fél fizeti. A fennmaradó 5050 eurot a magyar fél vállalta magára. Tekintettel arra, hogy 2009-ben még 16 ezer eurot kért a szlovén fél az emlékmű felújítására, ami mára 5050 eurora csökkent, biztosak lehetünk benne, hogy a helyreállítást magyar hozzájárulás nélkül is befejezik. Nem engedhetjük meg, hogy múltunk egy ilyen darabját ne ápoljuk, ne emlékezzünk rá.

...Jő az ellen! … sürű bokrok      S fák árnyából tör elé, Hét sasszőr és hatvan gyalog      Tart a négy huszár felé… Karabély szól, pisztoly durrog      Mig a töltésekben tart;… S az utolsó lövés után      Oldja a csomót a kard! Összecsapnak… leng a lófark      A taréjos sisakrul Még egy csapás… még egy villám      S három sasszőr földre hull. És most ember ember ellen,      Ujra összecseng a vas, Négy ló elfut a mezőről      Halva fekszik négy lovas. Porgomoly s füstfellegek közt      Áll a négy magyar vitéz – Véres arczczal kihivólag      Ujabb támadásra kész. Hah! de izzó ólom szárnyon      Száll feléjök a halál! Hatvan golyó biztos kézből      Négy vitézszivet talál. Mentve mind a sebesültek      Elhullott a négy huszár, Dicső tettök az ellen közt      S itthon szájról szájra jár. A véres háborúk után      Ismét szent lőn a béke, S a tett helyén márványszobor      Lett a hősök emléke. Virághalmi (részlet)

A hiányzó, másfélmillió forintnyi összeghez már hozzájárult a Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Hivatala, Komárom polgármestere, Molnár Attila is támogatja az ügyet és Zalaegerszeg polgármestere, Gyutai Csaba számára is kiemelten fontos a két ország közötti jó kapcsolat segítése. A szlovéniai magyar közösség is megkezdte gyűjtését a szobor helyreállítására. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség is felvállalta a támogatást és a részvételt a gyűjtésben.

Az emlékmű felújítása támogatásra méltó tisztelgés a magyar katonai vitézség előtt, s figyelemre méltó, hogy ez egy szlovén kezdeményezés, melyhez hasonló példával ritkán találkozhatunk a hazánkkal szomszédos országokban az ottani magyar történelmi emlékek esetében. A szlovéniai példa kiemelkedően pozitív és emiatt minden támogatást megérdemel.

 Az adományokat a Budakeszi Kultúra Alapítvány
az OTP 11742348 – 20015123 bankszámlára várja.
Az adomány küldésekor kérjük, tüntessék fel:
„Rostás Pál huszár”

A gyűjtés koordinátora Máthé László tanácsos,
a szlovéniai magyar nagykövet helyettese.
E-mail: lmathe@kum.gov.hu
Tel.: +386-31-327-726

 

2011-12-01

A Budakeszi Kultúra Alapítványnak (adóazonosító szám: 18709216-1-13) a támogatói által felajánlott 2009. évi szja 1%-ából 2010-ben 140 452 Ft-ot utalt az APEH.
Az összeget a Gyimesbükkön leégett magyar iskola felújításának támogatására, a gyimesbükki pünkösdi események megszervezésére, a budakeszi I. világháborús emlékmű felújításának támogatására és  Budakeszi 1956-os eseményéről, a tizenhét budakeszit elítélő koncepciós perben kicsúcsosodó Sziklai-ügyről szóló tanulmány megjelentetésére költöttük.

Hidas Mátyás, a kuratórium elnöke

2011-11-03

November 2-án este Hende Csaba honvédelmi miniszter részvételével, Schmittné Makray Katalin, köztársasági elnökné jelenlétében katonai tiszteletadás mellett Bíró László tábori püspök szentelte újra az első világháborúban elesett budakeszi katonák tiszteletére emelt, egy díszvendég szerint az ország jelenleg talán legszebb hősi emlékművét. Ehhez fogható, méltóságteljes megemlékezés évtizedek óta nem volt Budakeszin.

Az állami szintű tiszteletadás méltó elégtétel annak a 186, a harcokból soha vissza nem tért budakeszinek, akiknek a családját nem sokkal később, a következő nagy háborút követően kisemmizve telepítették ki hazájukból Németországba.

Együtt a hadisír-gondozásért 

Herein Gyula, Bánkuti Ákos, Herein Gyula és Hende Csaba (Fotó Koch Bea)

 

A Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Budakeszi Kultúra Alapítvány együttműködése nem a budakeszi emlékmű újraavatásával kezdődött. A legkeletibb magyar vasúti őrházat felújító alapítvány munkatársai a minisztérium szárnyai alatt működő hadisír-gondozó hivatal és a gyimesbükki magyar közösség közreműködésével már 2009-ben hadisírok kutatásába és megjelölésébe kezdtek az ezeréves határon, a Gyimesi-szorosban. A fellelt sírokról összegyűjtött adatokat Bánkuti Ákos rendszerezte, s a Budakeszi Kultúra Alapítvány térképen is megjelentette, Katonasírok Gyimesbükkön és környékén címmel. 2010-ben a gyimesbükki magyarsággal összefogásban, az alapítvány adományozóinak támogatásával magyar katonai emlékművet alakítottak ki a Gyimesek legrégebbi katolikus temploma melletti romokon. Idén a Magyar Honvédelem Napja alkalmából Simicskó István, a HM államtitkára első osztályú Magyar Hadisír-gondozásért kitüntető címet adott át Bánkuti Ákosnak és Herein Gyulának, az alapítvány munkatársainak. Júniusban a honvédelmi miniszter az alapítvány meghívására magánlátogatásra Gyimesbükkre utazott, ahol két napot töltött el feleségével és kíséretével az alapítvány vendégeként. Pünkösdvasárnap több tízezer zarándok előtt ünnepi beszédet mondott az ezeréves határon a magyar katonai hősi emlékműnél és a kíséretében tartózkodó Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral megkoszorúzta azt. A miniszter egyben felajánlotta az alapítványnak a közreműködését a Budakeszi első világháborúban elesett katonáinak emelt, akkor már felújítás alatt álló emlékmű újraavatásában.

Balról Boross Péter, Schmittné Makray Katalin, Bíró László és Hende Csaba

A november 2-án a Honvédelmi Minisztérium, a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány által szervezett, a városi önkormányzat és intézményei által is támogatott ünnepségen megjelent Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, a magyar hadisír-gondozás fővédnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Szarka Gábor a HM kabinetfőnöke, Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Bíró László katonai ordinárius, tábori püspök, Manfred Knopp vezérkari ezredes, a Német Szövetségi Köztársaság katonai attaséja, dr. Andrea Nasi, az osztrák nagykövetség követtanácsosa, Mikusi Zsolt ezredes, Szentendre Helyőrség parancsnoka és dr. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke. A díszvendégek mellett dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármestert, a képviselő-testület megjelent tagjait, Schrotti Jánost, a Budakeszi Német Önkormányzat elnökét és tagjait Szabó Kinga köszöntötte. Babits Mihály Miatyánk 1914 című versét Bechtold Jakab szavalta el. Az emlékmű két oldalán a Magyar Tartalékos Szövetség hagyományőrző katonái első világháborús egyenruhában álltak díszőrséget, közreműködtek a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisának katonái és zenekara. A rendezvény idejére Budakeszi főutcáját teljes szélességében lezárták.

 1132 férfit soroztak be a négyezres faluban

József főherceget Ajtay főjegyző fogadja 1930-ban Budakeszin, a szobor avatásán

"Budakeszin a község akkori vezetőinek támogatásával, közadakozásból és a helyi iparosok önzetlen, segítőkész munkájával jött létre a település akkori méretéhez képest különösen nagyszabású hősi emlékmű, Martinelli Jenő kiváló budai szobrász alkotása, amely megrázó és kifejező erővel ábrázolja a helytállás, a bajtársiasság és a hősiesség erényeit." - emelte ki beszédében a felújítás teljes szervezését felvállaló Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke.

1930-ban az emlékművet az a József főherceg, honvéd tábornagy avatta, aki a háború alatt igen népszerű és sikeres parancsnok volt mindazokon a frontokon, ahol a budakesziek is megfordultak.

Az akkori rendezvényen fiatal legényként részt vett a szónok ma 96 éves édesapja is, akit az újraavatáson jó egészségben az ünneplők között köszönthettünk.

A legtöbb budakeszit a császári és királyi 32. gyalogezred budapesti és törökbálinti zászlóaljához sorozták be. A harmincketteseknél, akikről Budapesten teret is elneveztek, szolgált pl. Geiselhardt Jakab is, akit az ezred krónikája szerint bronz vitézségi éremmel tüntettek ki és 1916. augusztus 16-án, mindössze 26 évesen esett el az olasz fronton, a 6. isonzói csatában. Lánya, akit soha nem láthatott, csak a rákövetkező évben született meg, és 1930-ban, 13 évesen ő szavalt az emlékmű avatásán.

Geiselhardt Jakab sok-sok ezredtársa, köztük budakeszi földijei is az ezred harcainak színhelyén eshettek el: a szerbek ellen Sabácnál, az oroszok ellen az Uzsoki-hágónál, a galíciai Sztari Szambornál, a Manilova-magaslatnál, az I. Bruszilov-offenzíva során Brodi közelében, Zagorzsében, a román fronton, Gyergyóban, Gyergyótölgyesnél az Árpád és Budapest védelmi szakaszokon, a Tatár-hágón.

Hidas Mátyás

"Amikor Herein Gyula idén tavasszal megtette az első lépést a szoborligetet övező fémkerítés rendbetételével, felhívásnak tekintettük. A Budakeszi Szépítő Egyesület adományok gyűjtésébe kezdett, civil szervezetekhez, alapítványokhoz, vállalkozókhoz és magánszemélyekhez fordultunk segítségért. Támogatást kaptunk a Honvédelmi és a Közigazgatási Minisztériumtól is.

 Ismét megbizonyosodhattam arról, hogy nemes célokat mégoly nehéz időkben is szívesen támogatnak az emberek. Talán a hősök áldozata sem volt hiábavaló, ha a nemzetben még úgy él a civil összefogás, az összetartozás igénye, ahogy azt mi, az emlékmű felújítása során, megtapasztalhattuk." - fejezte be beszédét a Szépítő Egyesület elnöke.

 Hidas Mátyás ezután ünnepélyesen átadta Budakeszi városának a Bechtold Gábor tájépítész tervei alapján és műszaki vezetésével felújított emlékművet és a szoborkertet, azt kérve a polgármestertől, hogy ugyanolyan jó gazdája legyen, mint amilyen igyekezettel és gondossággal végzete a felújítást a civil összefogás.

"Munka, békesség, szeretet"

dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármester azt hangsúlyozta, hogy ez a szobor nem csak a német származású helyi lakosság számára kedves, hanem azoknak is, akiknek családtagjai távoli földben nyugszanak, akik a Felvidékről vagy Erdélyből indultak el a frontokra, s a kitelepített svábság helyére ide vetette őket a történelem vihara. Azok is itt emlékezhetnek, akik csak az elmúlt évtizedekben költöztek ide, s akiknek köszönhetően faluból várossá lettünk. Ez a szobor összeköti mindazokat, akik a XX. század annyi balszerencséje és oly sok viszálya után itt, Budakeszin találtak otthonra, s akik együtt keresik a boldogulás ösvényeit. A polgármester ígéretet tett, hogy "mindent megtesz a szobor védelme érdekében".

A budakeszi Edelmann Rezső Vegyeskórus férfikara elénekelte a Kimegyek a doberdói harctérre című katonadalt, melyet Hende Csaba miniszter és Boros Péter volt miniszterelnök is együtt énekelt velük. Majd a Gyászének a meghalt hősökért című magyarországi német nemzetiségi dalt adták elő.

"Minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van"

Nemzeti himnuszunk költőjének, Kölcsey Ferencnek szavaival kezdte beszédét Hende Csaba. Németül is köszöntötte az egybegyűlteket a nyelvet kiválóan beszélő honvédelmi miniszter. „Minden hősöknek emelt emlékmű, minden katonasír arra figyelmeztet minket, milyen érték a haza, a béke, az élet és a szabadság, az otthon és a család”. Milyen érték, hogy összetartozhatunk egymással, és milyen árat fizettek mindezért dédapáink és nagyapáink. Méltónak kell lennünk ehhez az örökséghez, mindenekelőtt úgy, hogy emlékezünk azokra, akik megjárták a nagy háború csatatereit, elestek és hazatértek, és megőrizzük mindazt, amit ránk hagytak.

Napjainkban Magyarország megújítása folyik, különösen igaz ez a magyar honvédelem rendszerére, amely képessé tesz bennünket arra, hogy szükség esetén meg tudjuk védeni a hazát. A megújuláshoz szükséges az emlékezés is, éspedig azért, hogy értsük, miért állhatunk egy évezred után még mindig ezen a helyen, s milyen hatalmas nagy ára volt ennek.

A jelenlegi nehéz helyzetben keményen kell megdolgoznunk azért, hogy visszaszerezhessük a szabad döntés jogát az életünk felett, a munkánk eredménye felett, s azt ne eméssze fel nemzeti méretekben az adósság, ami rendkívül pusztítóan hat mind az államra, mind a nemzet minden egyes családjára. Ezt a helyzetet csak a jóakaratú emberek együttműködése és a kemény munka oldhatja fel. A miniszter kiemelte, hogy a budakeszi emlékműnek az újraszentelése is ezt bizonyítja, hiszen még a mai körülmények között is akadtak emberek, akik idejükből, erejükből, pénzükből áldoztak a rendbehozatalára.

A hadisír-gondozásról szólva elmondta: „Abszurd, hogy miközben nemzetközi egyezmények oltalmazzák a nálunk életüket vesztett katonák nyughelyét, az elesett magyar honvédekét semmiféle jogszabály, törvény nem óvja. Ismerünk eldózerolt hősi temetőket, mert kellett a hely egy beruházáshoz. A helyzet rövidesen megváltozik”- szögezte le a miniszter. Másfél éves előkészítő munka után hamarosan az Országgyűlés elé terjesztik a hadisír-gondozásról szóló törvényt, amely végleges és megnyugtató megoldást jelent majd a problémákra.

Beszédét Márai szavaival zárta: "Te hallgass hazádra. Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értlme számodra hazád nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri."

"Egyikünk sem él és hal meg önmagának"

Bíró László katolikus tábori püspök az ünnepség előtt látta meg először Budakeszi hősi emlékművét, s szemmel láthatóan igen nagy hatást gyakorolt rá. Beszédében kiemelte a haldokló katona és az együtt érző bajtárs szépen megformált kezeit. "Erős kéz, erővel fordulnak egymáshoz: az odahanyatló és a felkaroló. Összefogásra hív bennünket, reményt hirdet. Akik a hazáért harcoltak, közel egy évszázada, erejük volt, mert célt láttak, mert értéket láttak, tudták kiért és miért küzdenek. Reményünk van: az erő megvan, legyen meg a céllátásunk is hozzá. Ez a felújított szobor az emlékezés kultúrájáról szól. Akik dolgoztak itt, tudták, hogy nemzedékek nem szigetelődhetnek el egymástól. Összetartozunk: valamikor élők és most élők. Gyökerek nélkül nem tudunk élők maradni, holnapot építeni. 

A püspök áldásában kiemelte: "Mindenki, aki elhalad e emlékmű mellett, szívébe vésse, hogy szebb és igazabb jövőnkért kik áldozták életüket, s hogy mekkora kincs a béke, az emberi becsület és a megbecsülése minden igazi értéknek. Indítson ez az emlékmű a kegyelet érzése mellett erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a magyar nép boldogulásáért mi is meghozzuk a korunk követelte áldozatot és igyekszünk mások áldozatvállalásán enyhíteni a kölcsönös szeretetben."

A szobor felszentelését követően a kegyelet virágait helyezte el a szobor lábánál Hende Csaba miniszter és Schmittné Makray Katalin, Manfred Knopp a német, Andrea Nasi az osztrák nagykövetség nevében, valamint Budakeszi polgármestere a város nevében.

Egy első világháborúban használatos, 7,5 centiméteres, 1917-ben Győrben gyártott hegyi ágyúból leadott díszlövéssel és a Magyar takarodó dallamával zárult ünnepség a városházán adott fogadással fejeződött be, ahol a Budakeszi Kultúra Alapítvány Bánkuti Ákos fotóiból készített kiállítását is megtekinthették az érdeklődők a szobor hajdani és ez évi történetéről.

Koós Hutás Katalin
Az avatás fotói: Salamon László

Képgaléria a rendezvényről

Bánkuti Ákos (Budakeszi Kultúra Alapítvány ) fotókiállítása

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ FELÚJÍTÁSÁT SEGÍTŐ TÁMOGATÓK NÉVSORA

Ács Józsefné Angyal Patika Aszt János Bánhidi Krisztina Bánkuti Ákos Bechtold Gábor Bodola Lajos Bordács Gábor Bősze László Bruckner József Budakesser Gemeinschaft Budakeszi Kultúra Alapítvány Budakeszi Lokálpatrióták Budakeszi Széchenyi Baráti Kör Budakeszi Polgármesteri Hiv. Csetényi István Csótai Zsuzsa Dr. Szabó Miklós Enterol-B Kft. Érdi Tamás Eszterle Ferenc Eszterle Ferencné Euroelement Kft. Galló Bence Gräfl András Gräfl Jánosné Gräfl László Hagyományőrző Kör Heimatverein Westenholz Helytörténeti Múzeum Baráti Egyesület

Herein Gyula Herein István Hidas Gyula Hidas Mátyás Hidasi család (Oedheim, Németország) Honvédelmi Minisztérium ifj. Hidas Mátyás Interat Kft. Jóna Gyula Keszthelyi Judit Kincses Ferencné Kincses Gábor Kiss Barbara Kolozsi Gyula Koós Hutás Katalin Kotmayer Zalán Kovács Domonkos Kőrösiné dr. Merkl Hilda Kövesdi László és Martin Nóra Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kurilla Ignácné Ligetfalvi Károly Martin Ferencné Martin Róbert Mayer Gábor Mayer Imre Menyhei László Mészner Antal Mikrosport Kft. Molnár Ferenc

Nádas Anna Nagy Bertalan Budakörnyéki Naturparkért Egyesület Német Kisebbségi Önk. Németh Lajos Oláh György Orosz István Pásztélyi András Pavih Zoltán Pethényi Eula Pető Zsuzsanna Pfendtner József Porgányi Zita Putnai Aranka Raffai János Sárközi Viktor Schrotti János Sinkai Ferenc Somlóvári család Somogyi István Stulwerk Kft. Szabó Kinga Szász Károly Szendeff Kristófné Tábori András Tóth Balázs Tóth Szabolcs V. Kurilla Miklós Váci Gyula Vadas Tiborné Zaha Lajos

 

2011-11-30

 

 

 

2011-07-11

2011 Pünkösd vasárnapján már negyedik alkalommal zarándokoltak el magyarok tízezrei a világ minden tájáról a történelmi Magyarország legkeletibb határára, Gyimesbükkre. Ebben az évben már két különvonat indult Magyarországról, 1500 zarándokkal: a Székely gyors Budapestről és a Csíksomlyó expressz Sopronból. A Székely gyorsot Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László volt református püspök, az Európai Unió alelnöke áldotta meg a Keleti pályaudvaron.

Balról: Herein István, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Hende Csaba miniszter  Fotó: Koch Bea

Az ezeréves határon, a kontumáci (vesztegzári) kápolnánál a gyimesi csángók hagyományőrző csoportjainak bemutatkozása és a Salamon József gyimesbükki plébános atya celebrálta misét követően a Budakeszi Kultúra Alapítvány meghívására a feleségével magánlátogatáson Erdélyben tartózkodó Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere mondott beszédet és megkoszorúzta a kápolna melletti romokon kialakított és tavaly felszentelt, a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak és a Gyimesbükk környéki harcokban elesett katonák emlékhelyét.

 Hende Csaba beszédében arra emlékeztetett, hogy mi, magyarok összetartozunk. A honvédsírok, amiket jelölve vagy jelöletlenül ezek a völgyek és ezek a hegyek körös-körül az elmúlt ezer esztendőben magukba fogadtak, erre figyelmeztetnek. A helytállásukra kell emlékeznünk, a poklokat megjárt magyarokra, akik mindvégig meg tudták őrizni emberségüket és hitüket. A hitüket abban, hogy összetartozunk és hogy az áldozatuk nem volt hiába való. A magyarság jövőjét nem a múltja dönti el, hanem az, hogy itt és most mit teszünk meg egymásért. Mit teszünk meg azokért, akikkel mindennap együtt élünk az otthonunkban, azokért, akikkel egy utcában lakunk, s mindazokért, akik velünk egy nyelvet beszélnek, határainkon innen és túl. Jövőnket az dönti el, mit teszünk meg a nemzetért, s vállaljuk-e a nemzet életéből, ami nekünk személyre szólóan jutott, amit csak mi tudunk megtenni, a magunk helyén.

 A miniszter kíséretében az egész napos programon részt vett Füzes Oszkár, Magyarország Bukarestbe akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hoffmann Rózsa, magyar oktatási ügyekért felelős államtitkár, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja és Sándor Mátyás alezredes, Magyarország Bukarestbe akkreditált katonai attaséja is. A honvédelmi miniszter az ő kíséretükben koszorúzta meg a gyimesbükki katonai emlékhelyet.

A vasúti őrháznál Görbe Vilmos polgármester fogadta az egybegyűlteket: „Kedves Honfitársaim! Negyedik alkalommal látogattok ide a csodatermés színhelyére. A Ti segítségetekkel új főnixmadárként teremtettünk új világot. Egyetértés, szeretet, az együvé tartozásba vetett hit segítségével évről évre sikerül hazamenteni valamit az égi tűzből, a nap fényéből. Szeretnénk, hogy ez a szellem tovább éljen és erősödjék, mert volt már pár utunk és sok mindent tudunk, de legfőképpen azt, hogy összetartozunk.”

Ebben az évben az őrház mellett a XX. század elején épült, szegecselt fémszerkezetű, Tatroson átívelő hidat újították fel gyimesbükkiek és magyarországiak, közös erővel. A polgármester köszönetet mondott a helyi tanácsnak, Deáky Andrásnak, Herein Gyulának, Herein Istvánnak, Bánkuti Ákosnak, Szőcs Lászlónak, Molnár Ádámnak, Szaló Jenőnek, a festéket adományozó érdi Egrokorr Zrt-nek és a budapesti Piktorfesték Üzletlánc Kft.nek.

Deáky András elmondta: „a pünkösdvasárnapi hídavatás Gyimesbükkön legyen üzenet a mindenkori magyar kormányok számára, hogy mi gyimesbükki magyarok is igényeljük a magyar nemzethez való tartozásunkat, másrészt üzenet legyen román testvéreink felé is, hogy mi nem határokat, hanem hidakat építünk, melyeken átjárva egy más kultúráját és történelmét tisztelhetjük.”

A Budakeszi Kultúra Alapítvány képviseletében Bánkuti Ákos a Duna TV-nek úgy nyilatkozott, hogy az őrház, a kápolna, a katonai emlékhely, e mindannyiunk számára fontos jelképek rendbe hozásával azt szeretnénk elérni, hogy az ide érkező turisták azzal, hogy itt töltik a szabadságukat, megszállnak, étkeznek, ismerkednek, beszélgetnek a helyiekkel, helyi termékeket vásárolnak, erősítsék az itt élőket magyarságukban, segítsék őket a szülőföldjükön való boldogulásban. „Jövőre a Rákóczi-vár felépítésére készülünk, ami több évre is munkát ad majd a már tettre kész, határokon átívelő várépítő munkacsoport számára. Sok munka áll még előttünk, főként a helyi hatóságok engedélyeinek a megszerzése nagy feladat.”

Koós Hutás Katalin

_________________________

A Budakeszi Kultúra Alapítvány az elmúlt években javarészt kárpát-medencei, de a világ minden szegletéből érkező adományoknak köszönhetően olyan jelképek megmentését segíthette Gyimesbükkön, mint a legkeletibb magyar vasúti őrház felújítása 2008-ban, a Rákóczi-vár kitisztítása és a vesztegzári (kontumáci) kápolna felújítása 2009-ben, magyar katonai hősi emlékhely kialakítása a kápolna melletti romokon 2010-ben, a leégett magyar iskola helyreállítása és az őrháznál a Tatroson átívelő híd felújítása 2011-ben. A pünkösdvasárnapi gyimesbükki eseményeket negyedik éve közvetítő Duna Televízió Csíksomlyó mellett a magyarság második legfontosabb zarándokhelyének kiáltotta ki a kettős elszakítottságban élő, Hargita megyétől egyedüliként leválasztva a román többségű Bákó megyéhez csatolt gyimesi csángó települést.

2011-04-16

Kedves Barátaink, Tisztelt Adományozók!

Elérkezett az idő, hogy ismét megosszunk Önökkel néhány újabb fejleményt.

 Az első és legfontosabb előrelépés az volt, hogy Ákos Péter és Horka segítségével létrehoztunk egy önálló honlapot a világhálón (www.széphavas.hu). Ezen a fórumon közvetlenül tarthatjuk a kapcsolatot a tevékenységünk iránt érdeklődőkkel. A Budakeszi Kultúra Alapítvány eddigi segítségét megköszönve, a további pénzadományok gyűjtésére önálló bankszámlát nyitottunk (UniCredit Bank 10918001-00000059-77260002)
  Mivel a Budakeszi Kultúra Alapítvánnyal lezárult az együttműködésünk, közzéteszünk egy kis beszámolót az eddig gyűjtött adományokról és azok felhasználásáról.

A 2008. október 14. és 2011. január 31. közötti időszakban 197 adományozónktól a befolyt összeg: 2.372.297,-Ft volt.

A korábbi beszámolókban már részletezett munkákra kifizettünk: 2.288.342,- Ft-ot,

Az új számlán január 31-én 82.800,-Ft, a csíkszeredai bankban 866 RON van.

 Mint a fenti számokból látható, a további munkák kifizetéséhez ugyancsak szűkösek a lehetőségeink, így továbbra is várjuk azon adományozók befizetéseit, akinek fontos, hogy a magyarság újraegyesülésének és egységének ez a szimbóluma felépüljön.
 Új hír, hogy egy gyimesfelsőloki erdésztől kapunk ajándékba 200 db fenyő facsemetét, melyeket, amint az idő engedi, a telek határára az ugyancsak helyi gazda, Szabó Károly vezette kaláka be fog ültetni.
 Továbbra is várjuk az önkéntes munkára jelentkezőket, a korábbiaknak megfelelően, a munkák szervezését Esztány Zsolt végzi. Elérhetősége: mobil: + 40/724/241-311, e-mail: esztanyzsolt@gmail.com
 A hivatalos építési engedélyhez szükséges rendezési terv elkészült, engedélyezés alatt áll. A végzés március közepére várható. Ezt követően a végleges építési engedélyre április végén sazámíthatunk. Reméljük, hogy addigra elég pénz összegyűlik ahhoz, hogy a jó idő beálltával elkezdődhessenek a munkálatok.
 Terveink szerint a kis körkápolna építésével kezdenénk és a pünkösdhétfői zarándoklatunkon már ennek eredményei is látjatók lesznek.

 Szabó Mihály
 egyesületi titkár

fotó: Koós Hutás Katalin

A pályázati kiírásra beérkezett összes pályamű megtekinthető itt!
Képriport a díjátadásról és a kiállítás megnyitójáról (fotók: Salamon László)

A díjazottak

Képzõmûvészet: Gyerek-kategória

3. helyezett Orbán Sára - A tenger álma	2. helyezett Báder Fanni - A tenger álma
1. helyezett Szabó Hermina - Cirkusz a város	Rácz Johanna - különdíj - Cirkusz a város
Fauszt Ágota - különdíj - Káposztaföldek	Goreczky Zsigmond - különdíj - Három királyok
Oláh Zsófia - különdíj - Cirkusz a város	Simó Zsófia - különdíj - Káposztaföldek
Szabolcsi Veronika - különdíj - Káposztaföldek	Huber Máté - különdíj - Káposztaföldek

Képzõmûvészet: 12-18 év közötti kategória 
A zsûri elsõ díjat nem ítélt meg.

2. helyezett Dévényi-Gyõrffy Elõd - Pontok	3. helyezett Dévényi-Gyõrffy Imola - Állsz a hózuhanyban
3. helyezett Varga Fanni - Tudom, hogy nagy nyári délután lesz	Barna Máté - különdíj - Birtokom

Képzõmûvészeti: felnõtt kategória

1. helyezett Neszmélyi Réka - Ott fenn	2. helyezett Dévényi János - Hommage a Nagy Gáspár III.
3. helyezett Burcsányi Endre - Utolsó levél egy õszi fán	Czifra Lajosné Hollosy Éva - különdíj - Júdás pénze
Gábor Kinga - különdíj - Zöldell a fû	Gábor Kinga - különdíj - Zöldell a fû
Tóth Katalin - különdíj - Rég' hullám	Schall Eszter - különdíj - Belátás
Vitai Krisztina - Budakeszi Kultúra Alapítvány különdíjasa - Tevék szomorú tájban	G. Szakály Georgina - különdíj - Utolsó levél egy õszi fán

Fotók

1. helyezett Bartók Andrásné - Gyönyörû bûnt	2. helyezett Felsmann József - Nincs formája tere
3. helyezett Varga Hajnalka - Kérdés	Rátosi Melinda - különdíj - Orosz Istvánnak
Samu Ferenc - különdíj - Mérhetõ idõtlenség	Nagy Ádám - különdíj - A kincsrõl ami van
Szilágyi Istvánné - különdíj - Levelek...hó itt a földön	Gergye Rezsõ - a Budakeszi Kultúra Alapítvány különdíjasa - H(1)
Horváth Luca - különdíj - Gyötrõdések