Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /opt/share/www/b/budakeszik/public_html/index.php:26) in /opt/share/www/b/budakeszik/public_html/counter.php on line 55
Budakeszi Kultúra Alapítvány
 

Kiadványok

Áttekintés 2005-2013

A teljes kiadvány a képre kattintva megtekinthető.

Vissza | A lap tetjére

Budakeszi városi térkép

2013-05-10

Régi hiányosságot pótolt a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány. A napokban jelent meg az alapítvány gondozásában Budakeszi háromnyelvű városi térképe, amely tizenhat budakeszi látnivaló háromnyelvű, képes bemutatását is tartalmazza. A kiadvány május közepétől megvásárolható a helyi nyomtatvány- és könyvesboltban, s a Fő u. 187. alatt a Nagy Sándor József emlékházban működő Idegenforgalmi Információs Pontban.

 

Vissza | A lap tetjére

Budakeszi helytörténeti naptár 2013

2012-11-01

 

   
   
   
   
   
   

 

Vissza | A lap tetjére

Speck István: A Sziklai-ügy - Budakeszi, 1956

2011-10-20

              A koncepciós
           Takács Kálmán
perben kivégzett
és Bokor János

 

Nem csak a helyi, de a magyar történetírás szempontjából is tanulságos, s mindmáig kevéssé megismert történet az, ami 1956. október 26-án Budakeszin történt. A Budapest Főváros Levéltárban őrzött periratokban, a budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtár fotóarchívumában és magángyűjteményekben fellelt, eddig nyomtatásban nem közölt fényképfelvételekkel gazdagon illusztrált tanulmánykötet csütörtöktől megvásárolható a budakeszi Kiskápolna Könyvesboltban.

 

       Márity László és
        A halálos lövés
              házasodtak
felesége.
előtt néhány nappal össze.
A Budakeszi Kultúra Alapítvány gondozásában az 55. évfordulóra megjelent, kiemelkedően magas szakmai alapossággal elkészített tanulmányában Speck István hitelesen és meggyőzően mutatja be az ezen a napon budakeszi Fő utcai házában az apósát, Kiss Lajost meggyilkoló, Márity Lászlót halálosan megsebesítő, majd öngyilkosságot elkövető Sziklai Sándor ezredes „hősi halottá” nyilvánításának folyamatát. Az ügy kapcsán tizenhét embert ítéltek el, közülük tizenhat budakeszi lakos, hat halálos ítéletet hoztak, amiből kettőt végre is hajtottak.

 

A feldolgozott korabeli dokumentumok alapján megbizonyosodhatunk arról, hogy Sziklai Sándor és Kiss Lajos halálának története a kádári „hőstörténetek” egyik legvégletesebb, s talán leggátlástalanabb példája.

A kötet megvásárolható a budakeszi főtéri Kiskápolna Könyvesboltban (tel. 23/450-370) és megrendelhető a Budakeszi Kultúra Alapítványnál (kuratorium@budakeszikultura.hu).

Koós Hutás Katalin
Fotók: Budapest Főváros Levéltár

 

Egy szemtanú fotója 1956. október 26-án délelőtt az Erkel utcai kereszteződéstől a Sziklai-ház felé vonulókról, feltehetően a Márity Lászlót ért, halálos sebet okozó lövés eldördülése után

 

Vissza | A lap tetjére

Katonasírok Gyimesbükkön és környékén

2010-06-23

2008. pünkösd vasárnapjára a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a gyimesbükki önkormányzat és magánszemélyek összefogásával megújult a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti õrháza az ezeréves határon. S amikor az avatási ünnepségre hatvannégy év után az õrház mellé gördült a magyar koronás címeres mozdony is, szem nem maradt szárazon. Azóta elképzelhetetlen az ott élõk és az anyaországiak számára, hogy ne legyen minden évben egy kicsinyke változás, egy újabb apró lépés, mely történelmet formálhat. 2009-ben az őrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy elsõ római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása történt meg. 2010-ben a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítottak emléket.

A kontumáci kápolna elõtti romokon a Gyimesbükk környéki harcokban elesett háborús hõsökért és áldozatokért állított emlékhelyen az átadáskor már több mint ötszáz elesett, eltûnt katona neve szerepelt. A gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány közös csapata a helybéliek emlékezetében és a levéltári térképeken fellelt katonai sírok közül 2010 tavaszán, elsõ lépésként húszat, kereszttel jelölt meg. A keresztek felállításáról, a helyszínekrõl készült fényképek, a katonasírok történetének és a pontos helyüket jelölõ GPS-koordináták felhasználásával a Budakeszi Kultúra Alapítvány egy térképet adott ki.

A térkép beszerezhetõ Gyimesbükkön és a Budakeszi Kultúra Alapítványnál (kuratorium@budakeszikultura.hu vagy 06-30-922-6418)

Vissza | A lap tetjére

Helytörténeti naptár 2011

   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   

Vissza | A lap tetjére

Őrház az ezeréves határon - film készült a felújításról

2008-07-01
frissítve 2008-08-16

2008 Pünkösdjére egy budakeszi baráti társaság kezdeményezésére elsősorban civil adományokból megújult a 30-as számú magyar vasúti õrház a történelmi Magyarország legkeletibb határátkelõjén, Gyimesbükkön.

Az ötven prerces film bemutatja a Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal szépségeit, a vasúti õrház múltját és az õrház újjászületésének legfõbb állomásait. A film készítõi jól szerkesztett képsorokkal, több órányi, sok esetben amatõr felvételek és több mint ezer fotó felhasználásával beszámolnak a Pünkösd vasárnapi õrházavatásról is: a szabadtéri misérõl a kontumáci kápolnánál, az avatási ünnepségrõl és a 017-es, magyar címeres Nohab-mozdony érkezésérõl.

A felújítás budakeszi és gyimesbükki szervezõinek megnyilatkozásainak köszönhetõen a nézõ számára is lehetõvé válik, hogy átérezze e nemes vállalkozás jelentõségét és megértse üzenetét nem csak az erdélyi, nem csak az anyaországi, hanem az egész Kápát-medence magyarsága számára.

A filmet a Budakeszi Kultúra Alapítvány készítette

Szerkesztõ: Koós Hutás Katalin
Vágó: Mayer Zoltán

A film elkészítéséhez segítséget nyújtottak: Bánkuti Ákos, Bánkuti Gábor, Czifra Lajos, Herein Gyula, Herein István, Hisnyay- Heinzelmann Béla, Szabó Mihály, Szász Károly , Duna Televízió, Magyar Televízió

A film DVD-n beszerezhetõ a Budakeszi Kultúra Alapítványnál (kuratorium@budakeszikultura.hu vagy 06-30-9226418).

Vissza | A lap tetjére

Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj

2008-05-05

Ez a vasúti õrház a magyar és a román állam között kötött korábbi szerzõdés alapján az 1896-97-ben elkészült Csíkszereda – Gyimesbükk – Palánka – Kománfalva vasútvonal részeként épült, néhány méterre az egykori román-magyar határtól. 1920 után a román vasút, a CFR használta, 1940-tõl ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lõrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.

1944-ben súlyos harcok voltak a környéken. A szovjet hadsereg az átállt román haderõ közremûködésével 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt (Csanádpalota, Battonya). A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett. Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és a környékén még tartotta magát és védte az õsi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves fõhadnagy, Sebõ Ödön parancsnoksága alatt. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnokság nagy erõket sejtett Gyimesbükk környékén, ezért dél felõl, kerülõvel folytatta támadását. Így nyomulhattak Temesvár környékére, elérvén szeptember 23-án Battonyát. Szeptember végén, miután az ellenséges erõk már messze a hátukban jártak, Sebõ Ödönék harcolva törtek ki a bekerítésbõl, és vonultak északra Nyíregyháza irányában. Feladatuk utóvédként az volt, hogy lassítsák az elõnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a fõerõk zavartalan visszavonulását. Sebõ Ödön A halálra ítélt zászlóalj címû könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hõsies védekezés harcainak, majd a bekerítésbõl való bravúros kitörésnek állít emléket.

A kötetet a Budakeszi Kultúra Alapítvány a felújított õrház 2008. Pünkösd vasárnapi átadására újra megjelentette.

A könyv megrendelhetõ a kuratorium@budakeszikultura.hu címen vagy a 06-30-9226418-as telefonszámon.

Vissza | A lap tetjére

Budakeszi helytörténeti naptár 2010

2009-12-25

A Budakeszi Kultúra Alapítvány gondozásában idén ötödik alkalommal jelent meg az immár hagyományos budakeszi helytörténeti naptár. A Németországban élõ, kitelepített budakesziek közössége, a Budakesser Gemeinschaft és a Budakeszi Helytörténeti Gyûjtemény fényképarchívumából válogatott fotók egy része elõször kerül a nyilvánosság elé.

Az egyes hónapokhoz tartozó képek hátoldalán rövid ismertetõk segítenek eligazodni a képen látottak alapján a település múltjában. A fotókhoz tartozó ismertetõket Somlai Péter, a Budakeszi Helytörténeti Gyûjtemény Baráti Köre Egyesületének tagja készítette. Az adatgyûjtésben külön köszönet Bechtold Gábornak, Gellér Dávidnak, Mayer Edinának, Merkl Jánosnénak, Nagyné Starcz Teréznek és még sokaknak, akik elmesélték emlékeiket.

A Budakeszi Helytörténeti Gyûjtemény szívesen fogadja a település múltját idézõ régi tárgyakat, eredeti fényképeket vagy azok másolatait a Budakeszi, Fõ u. 127. alatti múzeumban, idõpont-egyeztetést követõen a gyûjtemény gondozójával, Nagyné Starcz Terézzel (tel. 06-20-294-0014).

A naptár kapható a Budakeszi Kultúra Alapítványnál ingyenes házhoz szállítással (tel. 06-23-457-058), a Kórósi Vegytisztítónál (Fõ u. 96.), a Kiskápolna Könyvesboltban (a Posta alatt), a Fõ téri nyomtatványboltban (a Postával szemben) és a papír- írószerboltban (Fõ u. 76.).

 

Címlapon:
Ecce homo – Krisztus-szobor
a Budakeszi, Gábor Áron u. 8/a. elõtt (képeslap, 1990 után)
Fotó: Czifra Lajos, grafika: Keresztes Dóra
Ismertetõ a januári hónap hátlapján
Grafika: Kacsoh Pongrác
Készült a Paletta Press Nyomdában Budakeszin
© 2009 Budakeszi Kultúra Alapítvány

 

Ecce homo – kõszobor
A csaknem életnagyságú mészkõszobor a Gábor Áron u. 8/a. elõtt áll, az egykori Weichselblöß területén. A szobrot Stefan Bechtold (1823-1900) és felesége, Elisabeth Tschumper (1823-1905) annak emlékére állítatta, hogy négy fiú gyermekük (Márton, Tamás, István és Jakab) megmenekült a pusztító kolerajárványtól. A fiúk valamennyien magas kort, kivéve Jakabot, közel 90 évet értek meg.
Az 1885-ben állíttatott, egykor festett szobor mestere ismeretlen. 1990-ben az Országos Mûemléki Felügyelõség költségén Varga Zoltán kõszobrász restaurálta. Az utóbbi években állapota  ismét  leromlott. Jelenleg a Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezésére és támogatásával a Budakeszi Szépítõ Egyesület restauráltatja. A munka befejezését a szobor állításának 125. évfordulójára, 2010. március végére tervezik.

 

Asszonyok a templom bejáratánál

Id. De Ponte József 1937-ben készült felvételén ünnepi viseletbe öltözött asszonyok láthatóak a templom bejáratánál.
A népviselet ekkor már a paraszti életformával együtt visszaszorulóban volt, és  leginkább a gazdacsaládok lányai (fõleg ünnepi alkalmakkor), asszonyai, ill. általában az idõsebb generáció hordta. A fiatalság az elsõ világháborút követõen kezdett „átöltözni”, és az 
1930-as évek végére gyakorlatilag teljesen elhagyta a népviseletet.

  Passiójáték
Színrevitele az 1910-tõl 1936-ig fennálló Ifjúsági Egyesület legnagyobb teljesítménye. Mintául a felsõ-bajorországi Oberammergau község híres, a XVII. század óta játszott passiójátéka szolgált. Az elõadás legnagyobb érdeme, hogy akárcsak Oberammergauban, Budakeszin sem hivatásos színészek, hanem a község lakói alakították a szerepeket. Az  elsõ elõadást Molnár Lajos, akkori iskolaigazgató rendezte. A fõbb szerepekben Martin Gergely (Kriszus), Martin Jakab (Júdás), Till Franciska (Mária) Marx Katalin (Veronika), Stoffer János (János), Stofflitz Antal (Heródes) és Geiger Ferenc (Pilatus). A díszleteket a fényképet is készítõ id. De Ponte József készítette. A Passiójátékot az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején többször is színre vitték, kezdetben németül, majd magyar ul.
  A „Szenvedõ Krisztus”
(„Schmerzensmann”) szobor
A barokk faszobor a budakeszi Havas Boldog- asszony római katolikus templom egyik legértékesebb alkotása. A hagyomány szerint az elsõ württenbergi német telepesek hozták magukkal az óhazából. Talapzatát aranyozott ruharedõk képezik. A szobrot az akkori plébános, Miller József prépost Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök 1936. január 4-i budakeszi látogatásakor az újonnan felállítandó egyházmegyei múzeum számára ajánlotta  föl a  templom  több más, régi mûkincsével együtt. Ezt  követõen elvitték Budakeszirõl Székesfehérvárra. Mintegy négy évtized elteltével, az 1970-es években került vissza eredeti helyére Németh László plébános jóvoltából.
  Makkos Mária
Id. De Ponte József 1930-as években készült felvételén a makkosmáriai kegytemplom és kolostor romjai látszanak.
A helyet gondozó trinitárius rendet II. József egyházpolitikai reformjai idején feloszlatták, a templom és a zárda rommá lett. A terület a romokkal együtt az elsõ világháború alatt került ismét egyházi tulajdonba, amikor Budakeszi akkori plébánosa, Miller József prépost megvette Werle Józseftõl. 1938-tól a budapesti szerviták vállalták gondozását. A második világháború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly családtagjukért imádkozni. A mai templom az 1940-es évek végén épült Schall József tervei szerint, 1950-ben szentelte fel Shvoy Lajos székesfehérvári püspök. Ekkor került vissza eredeti helyére a helyi nagytemplomban megõrzött fatörzs és kegykép. Néhány hónap múlva a szervita rendet feloszlatták. A kegyhelyet ezután a jezsuiták gondozták. Ma a domonkos rend tulajdona.
  Úrnapi körmenet az 1930-as évek második felében. A körmenet a Fõ utcán halad, valamivel a Temetõ utcai keresztezõdés alatt, a Stoflitz-ház mellett (ma Fõ u. 178.). A plébános a baldachin alatt megy a virágszõnyegen, arcát eltakarja a kezében tartott Oltáriszentstég. A képen valószínûleg Miller József prépost látható, aki 1910-tõl 1938. januárjáig volt Budakeszi plébánosa. A virágszõnyeg bal oldalán haladó káplán Kresz Rudolf, aki 1932 és 1938 között volt Budakeszin káplán, majd 1951 és 1960 között plébános, ekkor már – magyarosított nevén – Kenéz Rudolfként. A másik, háttal álló káplán kiléte  ismeretlen, õ éppen füstölõjével tömjénezi az Oltári- szenséget. A baldachint, a lámpásokat és a gyertyatartókat az esküdtek viszik, elõttük ministránsok mennek. A kép elõterében haladó ministránsfiúk közül a középsõ Mayer Ferenc (1926-2008).
 

Aratóbál

Id. De Ponte József felvétele az 1930-as évekbõl. Az aratóbált – a szüreti bálhoz hasonlóan - az Ifjúsági, majd 1936-tól a Kultúregyesület szervezte. A menet a Fõ utcán halad a Kossuth Lajos utcai keresztezõdésnél. A képen látható épületek ma is állnak: középen a gyógyszertár látható, akkor még kis toronnyal a tetején.

  Mária-lányok
Id. De Ponte József felvételén a Mária Kongregáció tagjai (Mária-lányok) láthatóak a fõoltár elõtt a katolikus templomban, 1934-ben. Balról jobbra haladva: Martin Teréz, a párnát tartó lány kiléte ismeretlen, Oszter Éva, Stoflitz Teréz, Martin Mária, egy „Eszterle lány” és Fruh Anna. A Mária Kongregáció a jezsuita tanintézetek révén jelent meg Magyarországon a XVI. század második felében, és 1948-ban történt feloszlatásáig az egyik legjelentõsebb hitbuzgalmi egyesület volt. A hívõk, elsõsorban a fiatalok vallásos nevelését, a hitélet erõsítését és a Mária-kultusz ápolását tekintette céljának. Mária-lányok ünnepi alkalmakkor fehér ruhát hordtak, a nyakukban pedig kék szalagot Szûz Máriát ábrázoló medállal. A kép jól szemlélteti, hogy az 1930-as években a népviselet fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan a Mária-lányok ruhája is változott.
  Szüreti felvonulás 1938-ban.
 A kocsin balról jobbra Mocsnek Mátyás, Winkhardt Júlia, (a háttal ülõ lány ismeretlen), Pfendtner Teréz, Kaiser Mária és Dobrády Teréz ül magyaros viseletben. A szüreti mulatság a két világháború között az ifjúság legkedveltebb rendezvényei közé tartozott. A falu nagyját megmozgató rendezvény kialakításában, megszervezésében egyesületek (Budakeszin az Ifjúsági, majd a Kultúregyesület), tanítók és vendéglõsök vettek részt. Korábban, amikor a szõlõmûvelés még jelentõs szerepet játszott a térség életében, csak kisebb házi mulatsággal ünnepelték a szüret befejezését. A szüreti mulatság így érdekes módon akkor vált népszerû és nagyszabású eseménnyé, amikor a szõlõmûvelés már elvesztette meghatározó szerepét a térségben.
  Pincesor
Id. De Ponte József felvétele a mai Pátyi út egy szakaszát ábrázolja az 1930-as években. Elsõ ízben egy 1778-as térképen tûnnek föl pincék a község déli végén. A két világháború között mintegy száz pince állt ezen a területen. Az egész Európát sújtó filoxéravész a XIX. század végén gyors és fájdalmas véget vetett a budakesziek fõ jövedelmét adó bortermelésnek. A lakosság a rohamosan fejlõdõ fõvárosban talált munkát. A kép készültekor, azaz az 1930-as években a pincesor már  részben  lakónegyeddé alakult. Fokozatos pusztulása - átalakulása az 1946-os kitelepítés utáni években gyorsult fel. Az 1950-es évek végén a présházak többsége már romosan állt, sokat teljesen elbontottak. Mára alig néhány, többé-kevésbé átépített épület emlékeztet a régi pincesorra a Pátyi út elején.
 

Fõ utcai részlet

Az 1930-as években készült felvétel a templom keleti oldalán álló házakat ábrázolja, melyek a templomnak helyet adó magaslat és a „Bergl” közötti eróziós árok mentén állnak. (Ma Fõ u. 196., 198., 200., korábban 150., 152. 154.). 1946 elõtt a Pradl, Rieger, Schmidt és Geiger családok laktak itt. A kép bal oldalán a templomdombot az alámosástól védõ fal részlete látható. A hagyomány szerint ezt a falat ill. a sort kezdõ Pradl - házat a korábban itt állt templom köveibõl építették a német telepesek.

  A nyolcadik parancsolat
Az 1930-as évek közepén készült képen „A nyolcadik parancsolat” címû színmû szereplõi láthatók az õket betanító nõvérekkel.
Elsõ sor balról jobbra (angyalkák): Makl Rózsi, Steibli Annus, Schleer Ilus, Martonfi Inci, Xavéria fõnõvér, Huber Magdus (kis Jézus), Faludi Kató, Ring Etus, Erdõfi Rózsi, Mayer Irmus.
Második sor: Handler Tercsi, Eszterle Boris, Ediltrud nõvér, Fischer Irma, Eckstein Annus, Stoflitz Tercsi, Schulcz Liszka (kisbaba), Sasvári (Starz) Liszka (Joschka Fischer volt német külügyminiszter édesanyja), Kellner Klári, Eckstein Rici, Fischer Hilda, Pfendtner Rézi, Stoflitz Magda, Márhoffer Liszka.
Harmadik sor: Stoflitz Margit, Pfendtner Rózsi, Mayer Lujzi, Eszterle Ella (ördög), Almási Annus, Dobrádi Tercsi, Limberta nõvér.

Vissza | A lap tetjére

Budakeszi helytörténeti naptár 2009

2008-11-21

Megjelent a Budakeszi Kultúra Alapítvány 2009. évi, hagyományos helytörténeti naptára, amely múlt század eleji, budakeszi családi archívumokban fellelhető fényképfelvételekből merítkezik.

A naptár megrendelhető az alapítványnál (tel. 06-30-922-6417 vagy 05-23-457-058) és megvásárolható Budakeszin a Fő téren a Nyomtatványboltban, a Kiskápolna Könyvesboltban és a Kórósi Vegytisztítónál, a Fő u. 96-ban.

Vissza | A lap tetjére

Budakeszi naptár 2008

A Budakeszi Kultúra Alapítvány ismét századeleji budakeszi képeslapokból készített naptárat.

Megvásárolható Budakeszin a Fő téren a Nyomtatványboltban és a Kiskápolna Könyvesboltban, de folyamatosan megvásárolható az alapítványtól ingyenes házhoz szállítással.
Hívja a következő telefonszámokat: 06-23-457-058 vagy 06-30-922-6418.

Vissza | A lap tetjére

Budakeszi naptár 2007

Idén karácsonyra újabb naptárt jelentetett meg a Budakeszi Kultúra Alapítvány. Ezúttal Budakeszi legjellegzetesebb látnivalóiról készült fotókkal. A naptár érdekessége, hogy mindegyik lap hátoldalán részletes ismertetőt talál az ahhoz a hónaphoz rendelt látnivalóról. (A szöveges részeket a képek után következő pdf fájlokra kattintva nézheti meg!)

A naptár kapható

  • a Kiskápolna Könyvesboltban (Fő tér),
  • a Könyvzugban az Erkel Ferenc Művelődési Központ bejáratánál (keddenként tart nyitva),
  • a Kórósi Vegytisztítónál (Fő u. 96.)
  • a Budakeszi Kultúra Alapítványnál megrendelhető a (23) 450-124 vagy a (30) 9226418 telefonszámokon kiszállítással is.

 

Január pdf szöveggel

Február pdf szöveggel

Március pdf szöveggel

Április pdf szöveggel

Május pdf szöveggel

 Június pdf szöveggel

 

 Július pdf szöveggel

Augusztus pdf szöveggel

Szeptember pdf szöveggel

Október pdf szöveggel

November pdf szöveggel

December pdf szöveggel

 

Vissza | A lap tetjére

Budakeszi naptár 2006

A naptár század eleji képeslapokon mutatja be Budakeszit Somlai Ferenc magángyűjteményéből Koós Hutás Katalin válogatása alapján.

   

 

Vissza | A lap tetjére