2010-08-28

A Gyimesi-szoros felett magasodó Bilibók-tetőn évekkel ezelőtt kialakított emlékhelyen szentmise keretében emlékeznek a helybéliek minden év augusztusának utolsó szombatján a II. világháborús harcokra, az áldozatokra az orosz csapatok által megszállt magaslat 1944. szeptember 1-jei visszafoglalásának évfordulóján.

Idén is mintegy 150-200 magyar zarándokolt fel az 1200 méteres csúcsra, hogy részt vegyen a szentmisén. A megemlékezés hangulatát sajnálatos módon beárnyékolta annak a két román hatósági embernek a jelenléte, akik a rendezvényen látványosan kamerával rögzítették az elhangzottakat és filmezték a résztvevőket, egyenruhában, fegyverrel az oldalukon. Ugyanez a két belügyi alkalmazott tavaly is megjelent, de akkor még civil ruhában tette ugyanezt.

A helyi magyar közösség hasonló atrocitást volt kénytelen elviselni ez év március 15-én a gyimesbükki nagytemplomban tartott ünnepi szentmisén is. Ott civil ruhát viselő titkos rendőrök szintén kamerával rögzítették az eseményeket, majd váratlanul és nagy számban hosszabban időre ellepték a plébániát, ezzel akadályozva a megemlékezők gyülekezését.

Kisfilm

2010-06-23

A csíksomlyói búcsú másnapján minden eddiginél nagyobb létszámú, hetven-százezer közöttire becsült zarándok kereste fel a Budakeszitől 800 kilométerre keletre, a Gyimesi-szorosban sokáig Csipkerózsika álmát alvó Gyimesbükköt, amely a lelkes helybéliek, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és több száz adományozója három éve tartó, látványos eredményt hozó, közös munkájának köszönhetően mára, Csíksomlyó mellett, a második legnagyobb nemzeti zarándokhellyé nemesedett.

A képgaléria a gyimesbükki eseményekről ide kattintva elérhető!

2008. pünkösd vasárnapjára az egy évvel korábban turistaként Erdély és Moldva határára látogató, Bánkuti Ákos vezette budakesziek - Herein Gyula merész ötletét felkarolva - felújították a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházát az ezeréves határon. S amikor az avatási ünnepségre hatvannégy év után az őrház mellé gördült a magyar koronás címeres mozdony is, szem nem maradt szárazon. Azóta elképzelhetetlen az ott élők és az anyaországiak számára, hogy ne legyen minden évben egy kicsinyke változás, egy újabb apró lépés, mely történelmet formálhat. 2009-ben az őrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy első római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása történt meg. Idén a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítottak emléket.

Eddig a történelemben nem volt olyan évszázad, amikor a határvédők vére ne áztatta volna e szoros bérceit, de igaz ez a Kárpátok többi szorosára is. Ha nem így tettek volna, sárba tiporták volna őseik emlékét, kioltva a tüzet abból a szellemi és erkölcsi kötelességtudatból, amiben évszázadok óta átöröklődött a kitartás, a megmaradás minden ereje, és ami még generációkat kell, hogy vezessen, reméljük soha többé fegyverrel a kézben, hanem kultúrával, szellemi építkezéssel. – fogalmazta meg a hely jelentőségét Nagy József hadtörténész, a katonai emlékhely avatási ünnepségének szónoka.

Salamon József, Gyimesbükk plébánosa, aki összefogta az egyházi területen zajló munkálatokat, köszönetét fejezte ki a gyimesieknek, akik a sötétség leplét segítettek levenni a Gyimes-völgy környéki hegyeket borító, jeltelen sírokban nyugvó, sok szenvedő katona fölül, akik vérüket áldozták hazájukért. Akiknek nem jutott szemfedő, nem jelölte sírjukat kereszt, nem állt ott mellettük imádkozva hitves vagy szülő. Egyedül maradtak, és sokuknak a temetésére csak haláluk után majdnem egy évvel kerülhetett sor. Sírjaik legyenek szent helyek számunkra, amelyek nem csak az emberi kegyetlenséget, békétlenséget és azok áldozatait juttatja eszünkben, hanem felhívás a szeretetre, a békére és egymás megbecsülésére.

A kontumáci kápolna előtti romokon a Gyimesbükk környéki harcokban elesett háborús hősökért és áldozatokért állított emlékhelyen több mint ötszáz elesett, eltűnt katona neve szerepel. A gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány közös csapata a helybéliek emlékezetében és a levélári térképeken fellelt katonai sírok közül ezen a tavaszon, első lépésként húszat, kereszttel jelölt meg. Salamon József külön köszönetet mondott a Budakeszi Kultúra Alapítvány tagjainak, Bánkuti Ákosnak, Herein Gyulának, Herein Istvánnak és Koós Hutás Katalinnak - akik Gyimesbükk barátai immár -, amiért segítettek a katonasírok levéltári anyagainak felkutatásában, a keresztek felállításában, a helyszínek és a keresztállítás fényképekkel és filmfelvételekkel való dokumentálásában, a katonasírok történetének és GPS-koordinátáinak összegyűjtésében egy általuk kiadott térképen.

Amikor rendbe szeretnénk tenni egy helyet, mindig a szélén kezdjük a munkát – utalt Gyimesbükk szimbolikus jelentőségére Herein Gyula, aki óriási szerepet vállalt a katonai emlékhely kialakításához a több mint kétmillió forint összegyűjtésében. Hároméves gyimesi tevékenységünk első pillanatától érzem, hogy mi csak részesei, eszközei vagyunk ennek a „felülről irányított és segített” csodának. Nem lehet véletlen, hogy az esős-borús Gyimes-völgyben pünkösd vasárnapján mindig szikrázó napsütésre virradunk. A Kárpát-medence olyan, mint egy társadalom: nagyon lassan mozdul meg. Tevékenységünk három éve alatt azonban évről-évre olyan nagyságrendekkel nő az ide látogatók száma nem csak az anyaországból és Erdélyből, de Kárpátaljáról, a Felvidékről, a Délvidékről, sőt az Európán kívüli kontinensekről is, hogy azt mi magunk is alig hisszük el. Nagy öröm számomra, hogy azok a veteránok, akik részt vettek az ottani harcokban, még megélhették és részt is vettek az emlékhely felavatásán. Egyben köszönetet szeretnék mondani a helyi hatóságoknak, hogy évről évre lehetővé teszik és felügyelik ezt a számunkra igen fontos eseményt. A helyi rendőrségnek, akik idén ötszáz fővel, további ötszázat készenlétben tartva igyekeztek kezelni azt a közlekedési helyzetet, ami egy ilyen létszámú zarándoklatnál óhatatlanul kialakul.

Mindig lenyűgöz ennek a tájnak, a Keleti-Kárpátok bérceinek, völgyeinek látványa – emlékezett vissza Herein István az idén tavasszal szervezett akció élményeire. Számomra felejthetetlen marad a keresztállítás hangulata. Az a békesség, méltóság, ahogy a felállított keresztek egyszerre mutatnak a múltba és a jövőbe és a négy quaddal, terepjáróval, baltával, fűrésszel és a keresztekkel felszerelkezett csapat céltudatossága, szorgalma, fáradhatatlansága az újabb és újabb helyek felkutatásában, a lövészárkokkal szabdalt hegygerincekre vezető régi hadi utak kitisztogatásában. Egyik hegyre fel, a másikról le: Áldomás, Lókút, Pipás, Apa-havas, Hegyes-havas, Bilibók-tető, Sánc-pataka, Buha-száda, Mihály szállása, Felső-Szalatna, Tar-havas.

A magyar birodalomnak e ma is magyarok lakta vidéke mindig a hadak útja volt. – tekint vissza Bánkuti Ákos, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumának tagja. Évszázadokon át török- és tatárbetörések pusztítottak itt. A XX. században az I. és a II. világháború harcai hagytak nyomot az ezeréves határ szorosaiban és hágóin. A hegygerincek lövészárkokkal, tankállásokkal bordázottak, melyek révén az ezeréves határ vonala pontosan nyomon követhető. A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye, az Ojtozi-szoros határvidékén több ezer ember esett el a harcokban. A golyózáporban néha csak arra volt lehetőség és idő, hogy a lövészárokba fektessék a halottakat és egy kis földet terítsenek rájuk. Ezeken a helyeken sokszor még ma is csontokat mos ki az eső. A helybéliek még tudják, hol maradtak temetetlen holttestek, jelöletlen tömegsírok. Amikor Holló József altábornagytól, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójától megtudta az alapítvány és rajtuk keresztül a gyimesbükkiek, hogy tavaly ősszel Magyarország hadisír gondozási egyezményt írt alá Romániával, a hír nagy lökést adott az eseményeknek. A gyimesbükkiek rövid idő alatt több mint háromszáz elesett katonának a nevét nyomozták ki, tömegsíroknak a helyére derült fény a helybéliek emlékezetéből, akik évtizedeken át őrizték ezeket a titkokat, de beszélni nem mertek róla. Az utolsó pillanat ezeket a nyomokat felderíteni, hiszen még élnek olyanok, akik a harcokban maguk is részt vettek.

A keresztállítók: Bilibók Károly, Bilibók Tibor, Görbe Vilmos polgármester, Molnár József, Kánya Miklós, Herein Gyula, Herein István, Bánkuti Ákos, Deák Imre, Szőcs László

A szovjet és román elesetteknek a szorosban már állítottak emléket a vasúti őrházzal szemben, a Tatros túloldalán, de a magyar áldozatoknak eddig nem volt helye, ahol egy fohász elhangozhatott volna értük. Azok az emberek, akik a magyarságuk miatt egyfajta nyomás alatt élnek, fontos, hogy segítséget kapjanak - jelképekben, eszmei támogatásban, vagy abban, hogy a Kárpát-medence figyelmét érzik -, hogy ha választani kényszerülnek, a magyarságuk mellett döntsenek, és ne a feladás felé sodródjanak. Akkor talán egy kicsit könnyebb nekik egy másik országban, az ezeréves határon, magyarnak maradni.

És ez az a pont, ahol a határon innen és túl élő magyarság összeér. Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere május 23-án délután a vasúti őrháznál a zarándokokat köszöntő beszédében ezt így fogalmazta meg:

A farkas járta, medve járta rengetegben szél cibálta magányos fenyő dacosan kapaszkodik a kemény sziklába, de csúcsa eléri a fellegeket. Az égre nézve ragaszkodón köti magát egy gerinces tájhoz, amely nem csak tartást kölcsönzött, de a csodateremtésben is esélyt adott. S a megteremtett csoda az, amit most itt látunk: az egykor magányos, komor fenyő nincs már egyedül! Ezzel a biztató érzéssel és a csángó ember tiszta, őszinte ragaszkodásával köszöntök most mindenkit, aki elzarándokolt a csodateremtés színhelyére. Csendesen, de erősen és ünnepélyesen érezzük, hogy tartozunk valahová. Ez az együvé tartozás erőt ad a helytálláshoz, a csodás tettekhez, az új világ építéséhez. Ezért könyörgünk az Úrhoz Wass Albert szavaival:

Uram, adj békességet 
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött…

… Kenyér mellé naponta 
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ...

A képgaléria a gyimesbükki eseményekről ide kattintva elérhető!

szöveg: Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Koós Hutás Katalin

2010-05-10

2010-03-20

Éppen három esztendeje annak, hogy egy budakeszi baráti társaság elhatározta, hogy felújítja a történelmi Magyarország legkeletibb, azóta zarándokhellyé vált vasúti őrházát Gyimesbükkön, az ezeréves határon. Abban az évben hatvannégy év után először gördült ki az őrház mellé a Budapestről érkezett magyar koronás címeres mozdony, amit a többtízezres tömeg könnyes szemmel fogadott. Azóta elképzelhetetlen az ott élők és az anyaországból zarándokként oda érkezők számára is, hogy ne legyen minden évben egy kicsinyke változás, egy újabb apró lépés, mely történelmet formálhat.

2009-ben az őrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy első római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása jelentette ezt a változást. Idén a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítanak emléket a gyimesbükkiek a Budakeszi Kultúra Alapítvány és adományozói segítségével.

Ez a vidék mindig a hadak útja volt. Évszázadokon át török- és tatárbetörések pusztítottak itt, de Károly Róbert erre ment Moldvát megfenyíteni. A XX. században az I. és a II. világháború harcai hagytak nyomot az ezeréves határ szorosaiban és hágóin. A II. világháborúban, 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között, a román átállás után, Sebő Ödön, az akkor 24 esztendős főhadnagy, az addigra utánpótlás nélkül hagyott 32. határvadász zászlóalj parancsnoka katonáival hősies helytállással védte a szorost. Három hétig feltartóztatta a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget olyan eredményesen, hogy csak kerülő utakon jutottak be Erdélybe. Miután román segítséggel bekerítették a szorosban harcoló, utolsó magyar csapatot, Sebő Ödön a bekerítésből kitörve, utóvédharcokat folytatva hátráltak nyugat felé. Ennek az időszaknak állít emléket Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj címmel megjelent emlékezése, melyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány újra megjelentetett.

A hegygerincek lövészárkokkal, tankállásokkal bordázottak, melyek révén az ezeréves határ vonala pontosan nyomon követhető. A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye, az Ojtozi-szoros határvidékén több mint hétezer ember esett el a harcokban. A golyózáporban néha csak arra volt lehetőség és idő, hogy a lövészárokba fektessék a halottakat és egy kis földet terítsenek rájuk. Ezeken a helyeken sokszor még ma is csontokat mos ki az eső. A helybéliek még tudják, hol maradtak temetetlen holttestek, jelöletlen tömegsírok. Amikor Holló József altábornagytól, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójától megtudta az alapítvány és rajtuk keresztül a gyimesbükkiek, hogy tavaly ősszel Magyarország hadisír gondozási egyezményt írt alá Romániával, a hír nagy lökést adott az eseményeknek. A gyimesbükkiek rövid idő alatt több mint háromszáz elesett katonának a nevét nyomozták ki, tömegsíroknak a helyére derült fény a helybéliek emlékezetéből, akik évtizedeken át őrizték ezeket a titkokat, de beszélni nem mertek róla. Az utolsó pillanat ezeket a nyomokat felderíteni, hiszen még élnek olyanok, akik a harcokban maguk is részt vettek.  A szovjet és román elesetteknek a szorosban már állítottak emlékművet, a vasúti őrházzal szemben, a Tatros túloldalán, de a magyar áldozatoknak nincs helye, ahol egy fohász elhangozhatna értük.

Ennek a helyzetnek a megváltoztatására fogtak össze ismét gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány, hogy a római katolikus egyházközség területén, a tavaly felújított kontumáci kápolna melletti romok felhasználásával egy katonai emlékhelyet alakítsanak ki, ahol az itt elesett vagy ide valósi áldozatok neveit, az 1848-as forradalom, az I. és a II. világháború, az 1956-os és az 1989-es forradalmak hőseinek és áldozatainak emlékét márványtáblára vésve őriznék meg az utókornak. Egy térképen pedig koordinátákkal tüntetik fel a felkutatott és kereszttel megjelölt sírokat.

 

A neveket az emlékhely felavatása után is tovább gyűjtik, szükség szerint újabb és újabb márványtáblát függesztve ki a falakra. 

 

Május 23-án, Pünkösd vasárnapján délben kezdődik a program, majd a Székely gyors és a Csíksomlyó–expressz érkezése után 14 órakor felavatják a katonai emlékhelyet. A gyimesbükki egyházközség, az önkormányzat és a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselői által egyeztetett tervek kivitelezése hárommillió forintba kerül. Ha a célkitűzést támogatásra méltónak találják, juttassák el adományukat a Budakeszi Kultúra Alapítvány e célra nyitott számlájára:

OTP 11742348 – 20016612

 

Külföldről: OTPVHUHB HU43 1174 2348 2001 6612 0000 0000

 

A helyiek úgy mondják, hogy amióta Pünkösdvasárnap az a több tízezer magyar ember a többségében még mindig magyarok lakta Gyimes-völgybe, az ezeréves határra érkezik, akkor jó Gyimesbükkön magyarnak lenni. Azok az emberek, akik a magyarságuk miatt egyfajta nyomás alatt élnek, fontos, hogy segítséget kapjanak - jelképekben, eszmei támogatásban, vagy abban, hogy a Kárpát-medence figyelmét érzik -, hogy ha dönteni kényszerülnek, a magyarságuk mellett döntsenek, és ne a feladás felé sodródjanak. Akkor talán egy kicsit könnyebb nekik, Budapesttől 800 kilométerre keletre, egy másik országban, az ezeréves határon, magyarnak maradni.

Támogatásukért előre is köszönettel

Budakeszi, 2010. március 30.

Hidas Mátyás
a kuratórium elnöke

***

 Csíksomlyó expressz 2010

Az első nemzeti zarándokvonat, a 2008-as, nyolc kocsis Székely gyors útján több mint négyszázan vettek részt. Tavaly már az erdélyi vonalszakaszon engedélyezett maximális tizenhárom kocsival kerekedett fel a vonat, hogy az orrán a koronás címert büszkén viselő 017-es Nohabbal keresse fel a csíksomlyói búcsút, s hogy másnap a gyimesi bércek között eljusson az ezeréves határon álló vasúti őrházhoz.

Idén a különvonat szervezői a nagy érdeklődésre való tekintettel már két zarándokvonatot indítanak. Az egyik a jól ismert, a svéd acéllovag által vontatott, az észak-erdélyi vaspályán közlekedő Székely gyors, míg a másik a dél-erdélyi villamosított vasúti fővonalat bejáró Csíksomlyó expressz, mozdonyán Széchenyi István és a Lánchíd képével, s a felirattal: „Merjünk nagyok lenni!”.

A Csíksomlyó expressz a villamosított dél-erdélyi vasúti fővonalon, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza–Kürtös–Arad–Déva–Tövis–Balázsfalva–Segesvár–Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Madéfalva útvonalon közlekedik. Utasait akárcsak korábban, ezúttal is falusi turizmus keretein belül, alcsíki székely családoknál szállásoljuk el. A Csíksomlyó expressz programja megegyezik a testvérvonat Székely gyorséval.

Székely Gyors utazási iroda, 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/C, IV. emelet.
telefon: 06-1/787-5626
e-mail: info@szekelygyors.hu
web: www.szekelygyors.hu

2010-04-08

A Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Buda környéki Székelykör vendégeként Budakeszire érkezett gyimesbükki amatőr színtársulat nagy sikerrel szerepelt április 7-én este, közel kétszázfős közönség előtt, a budapesti Törekvés Művelődési Központban.

A történelmi Magyarország legkeletibb határán fekvő Gyimesbükk lakóinak összefogásával született előadást, A lóhere a búzás kertben című népszínművet az ízes gyimesi csángó tájszólásnak, a tréfás helyzeteknek, az eredeti gyimesi népviseletnek és az amatőr színészek hiteles alakításának köszönhetően nagy tapssal értékelte a népes közönség. A szereplők között volt Gyimesbükk alpolgármestere, egy megyei tanácsos, helyi tanácsosok, pedagógusok, diákok, egészségügyi asszisztens, sőt még két nyugdíjas is, és persze gazdálkodók, háziasszonyok. Még csak Gyimesen adták elő, de ott olyan nagy sikerrel, hogy elindultak vele egy anyaországi "turnéra".

A huszonnyolc fős "színtársulat" családoknál kapott szállást. Az első nap programját a budakesziek biztosították: megismerkedhettek a Zsámbéki-medence és Budakeszi nevezetességeivel. A Székelykör készítette bográcsos ebédet követően Budapesten, a Törekvés Művelődési Központban tartották a népszínmű magyarországi ősbemutatóját.

A Budakeszitől 800 kilométerre fekvő Gyimesi-szorosból érkezett magyar vendégeket április 8-án a telkiek, 9-én a törökbálintiak látják vendégül. Mindkét helyen előadást is tartanak, így a telki Faluházban, a régi Pajtában 8-án 19 órakor, a törökbálinti művelődési házban pedig 9-én 19 órakor ismét megtekinthető az előadás.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány köszönetet mond a saját és a Buda környéki Székelykör tagjainak, Virágh Szabolcsnak, Szenthe Ádámnak, Sey-Pacor Ferencnek (Budajenő), Nagyné Starcz Teréznek (helytörténeti múzeum) és Bayer Bálintnak a vendéglátásban nyújtott segítségért. Az ősbemutatóhoz méltó színpadi körülményekért pedig köszönet illeti Vízi Tibort, Vízi Esztert, Bánhegyi Boglárkát, a jövőre ötven éves Törekvés Táncegyüttes vezetőit és tagjait a Törekvés Művelődési Központ rendelkezésre bocsátásáért és a szíves vendéglátásért.

Koós Hutás Katalin

***

Részlet a falusi pletykás asszonyokat kifigurázó, 1936-ban született népszínműből:

BAKTER: Ha-ha ha! Hát kejed itt?... Hi az ántéját! Ebből a Gyűjtőnéből ugy fój a hazugság, mintha olvasná. Az úton találkozok, ott Görbe Zsuzsánál vélle s kérdem hova? Ő azt, hogy haza s há itt! Áldott Isten! Jaj annak a teremtésnek, ki ejennek a nyelve alá kerül, met úgy elrágja, még madzagnak se lessz jó. Egy miccre békapja, mind a pókot a légy. A másik héjját (Szikránét) es itt találtam küjjel. Én azt es meg, hogy honnét? Ő azt, hogy miközöm? Hüm... Kérdem, hova? Ő azt, hogy előre. Én mérgemben őt fel s ő es ingem fel. Én reja nagy lármát s ő mégnagyobbat. Most ez a másik itt s énes a tagadaját a boszorkányainak!...

GYŰJTŐNÉ: Halgass te hitván! Mi vótál a regiment ezrednél? Levegőfestő, használt koporsó árusitó s miegymás... Ha-ha-ha!

BAKTER: Akármi, de sárkán mind te s Szikráné nem vótam.

GYŰJTŐNÉ: Vén majom. Még ő kezd ki velem, a szemtelen.

BAKTER: Kikérem magamnak! Én nem vagyok szemtelen kérem, met még mind a két szemem megvan, de ha te nem pletykálhatnál Szikránéval együtt, a sok hír kifurná merejibe az ódalatokat. Kinek ejen élő eleven rádiója van, mind tük ketten, mik éjjel-nappal szóllnak, az az ember keresztet vethet az élettyinek osztán. E kapcsolás nékül es fog s mond. Isten legyen irgalmas hova békapcsolódik!...

GYŰJTŐNÉ: No imán kibeszéléd-e magadot, vén lator? Hord el az irhádot, mig a jován lessz, ne perézsmitálj tovább! Még az én kicsi Pistámnak es több esze van, mind neked, pedig a csak 10 esztendős lessz pityókakapáláskor.

BAKTER: Ügyes gyermek a Pisti aszt tudom, met még a nagynak es asszongya te, s fájinul kárinkodik az Istenre, s a nagyemberek ha köszönnek neki, met ő nem, de hát a bornyu az anyjától tanúl.

GYŰJTŐNÉ: Mongy, bolond, mongy. Ez az óra még a tejéd, mind a pap bihalának, vaj szamarának üdőváltozásra, de én vagyok ojan fejérnép s gazdasszon mind tük, a mejen férfijak!

BAKTER: Ne mond, met még eltalálom hinni! Az ojan asszon, aki kemencébe hálassa a lúdakot s osztán más napokon ott süt, a csürkéknek abba a tányérba ad kevertet s vizet, kiből ők esznek; ahol a kutya s macska abból a fazékból eszik, kibe levest főznek; aki minden héten a dagasztó tekenyőbe dörzsöli ki a szennyest; s aki a káposztát úgy sózza el, hogy a nehán hétre megbüdösödik, met nem érti a móggyát, s azután aszongya az urának azétt romlott el, met halottak hetin sózta el, s aki - jó órában legyen mondva - rántáscsinálás közbe es gyertyát árúl , s fájinul a laskába siriti zsebkendő hijján, s a húslevest túrós-rántásosan főzi babérlapival, az ne mongya magát tiszta gazdasszonnak!...

GYŰJTŐNÉ: Csak azétt mondasz ejeneket, met fáj a szüved utánnam!

BAKTER:  Igen-igen. Ugy ver utánnad a szüvem, mind a döglött báráné napos korába. Csakhogy neked "dinstól" kéne ejisze, met erőst keresztbe állnak esment a szemeid, ami métejességet árul el, hanemegyéb a frustokra való decidet ott Náthánnál most vevéd bé, hogy szebbet ámoggyál.

GYŰJTŐNÉ: Halgass! met úgy elmegyek melletted, hogy ábrázat s bajusz nélkül maracc egy miccre! Megértetted?...

BAKTER:  Tőled ki es telik s osztán még az a baj, hogy tüz, jég, betörés, vizárodás stb. ellen tuggya biztositani az ember magát, de a fejérnép körmei ellen nem, pedig e fejjelmúl minden veszedelmet.

fotók: Salamon László

 

További képek megtekintéséhez kattintison ide: Képriport az előadásról

Kapcsolódó cikkeink:
Katonai emlékhely készül az ezeréves határon - 2010-04-05
Gyimesbükki gondolatok március 15. után - 2010-03-31
Őrház az ezeréves határon - 2009-03-16

2010-02-22

2009-07-10

Idén a Duna Tv élő egyenes adásban közvetítette az ezeréves határon álló, legkeletibb magyar vasúti őrházthoz és a Gyimesek frissen felújított, legrégebbi római katolikus templomához immár második éve érkező Pünkösd vasárnapi zarándoklat eseményeit.

2008 Pünkösdvasárnapjára a Budakeszi Kultúra Alapítvány kétszázötven adományozójának anyagi támogatásával megújult a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza a Budakeszitől 800 kilométerre keletre fekvő Gyimesbükkön, Erdélyben. Az átadási ünnepségen akkor legalább húszezer ember gyűlt össze a „gyimesi csoda”-ként emlegetett és a határon átívelő civil összefogás jelképévé vált vasúti őrháznál, hogy együtt fogadják a Budapestről érkező Székelygyorsot azon a vasútvonalon, ahol magyar mozdony hatvannégy éve nem járt, és ahol - ahogy a román sajtó akkor beszámolt az eseményről - „a magyarok egy napra visszafoglalták az ezeréves határt”.

Az összefogás idén még szélesebbé vált. Gyimesbükk önkormányzata, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Indóház Vasúti Magazin, a Kárpát-Európa Utazási Iroda, a Duna TV és a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében gazdag csángó magyar programmal várták az érdeklődőket az alapítvány közreműködésével a felújítása befejezéséhez közeledő Kontumáci–kápolnánál. Az idén már biztonsággal lehetett közlekedni és megcsodálni a lélegzetelállító panorámát az elvadult növényzettől megtisztított és biztonsági korláttal ellátott Rákóczi-vár romjain. A Székelygyors útja most is az őrháznál fejeződött be, ahová ismét több tízezer ember érkezett határon innen és túlról, hogy a csíksomlyói búcsú másnapján ismét együtt töltsenek egy napot ezen a csodálatos természeti szépségű vidéken. Az eseményeket a Duna TV hatórás élő adásban közvetítette, melyet közönségkívánatra néhány héttel később teljes terjedelmében megismételt.
Ebben az évben Budakesziről népes társaság érkezett a gyimesbükki pünkösdvasárnapi ünnepségekre, ami nagy meglepetés volt a budakeszi szervezők számára. Különös dolog megtapasztalni, hogy azok az ismerősök, akikkel a mindennapi találkozást a legnagyobb természetességgel fogadjuk otthon, milyen nagy örömöt tudnak szerezni 800 kilométerrel arrébb, ahová azért érkeztek, hogy velünk együtt legyenek büszkék mindarra, amit ott láthattak.

Dalotti Tibor, a Budakesziről érkező csapat egyik tagja személyes hangú beszámolóban meséli el pünkösdi élményeit, melyet teljes terjedelmében közzé teszünk a Budakeszi Kultúra Alapítvány honlapjának (www.budakeszikultura.hu) Gyimesbükk-rovatában.

Részlet a beszámolóból:
„Budakeszi nagyon büszke lehet polgáraira. Idén is jártunk Gyimesbükkben és azt tapasztaltuk, hogy ez is a magyarság kötelezően megtekintendő zarándokhelyszínévé vált. Az őrház felújításával egy olyan hagyomány teremtődött, ami, reméljük, még évszázadokig erősíti majd az összetartozásunkat. A XXV. században, az elektronikus archívumokban keresők rá fognak találni arra az igaz legendára, hogy a gyimesbükki eseményeket egy lelkes kis Budapest melletti település, Budakeszi lakosai indították el. A gyimesi programnak is volt lelki tartalma. Böjte Csaba atya szentbeszédének egyik gondolatát hozom ide. A magyarság többek között azért maradhatott fent évezredekig, mert mindig befogadó volt. Ha ezt ma is követjük, akkor nem járunk rossz úton.”

Koós Hutás Katalin
Fotók: Berlinger Gábor, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Kacskovics Béla és Virágh Szabolcs 
Megjelent a Buda környéki Iránytű 2009. szeptemberi számában

Képes beszámolónkat megtekinthetik honlapunk Képgalériájában
Kapcsolódó cikk: Csíksomlyó 2009 -

2009-07-09

Évek óta hallgatom, figyelem barátaim élménybeszámolóit a csíksomlyói búcsúról, de eljutnom személyesen még sohasem sikerült. Idén vonzott az alkalom és így nem mondhattam nemet sem magamnak, sem a hívogató társaimnak. 35-en keltünk útra, mert mindannyian vágytunk megfürödni a lelekemelő eseményekben. Persze kint (vagy bent?) számtalan budakeszi ismerőssel futottunk össze, de a Budakeszi tábla alatt mi állhattunk oly büszkén.

Pénteken - mint évek óta, most is - a zetelaki keresztaljával zarándokoltunk 55 kilométert. Hetek óta hozzászoktunk a májusi kánikulához, de ezen a hétvégén bőven kijutott nekünk az esőből és a hidegből. Éjszaka fagypont körüli hőmérséklet, a Hargita hegycsúcsain hófödte sapkák. A gyalogosan megtett utat sár, és délutántól a dézsából öntött eső nehezítette. Első alkalommal 10-13 éves gyermekeink is csatlakoztak hozzánk, akik hősiesen viselték a megpróbáltatásokat. A nap végén megtört testtel, de felemelkedőben lévő lélekkel tértünk nyugovóra a csíkszépvizi árvaházban. Szombaton ismét csatlakozva a keresztaljához, a Krisztus-hágónak nevezett keresztutat jártuk végig és így érkeztünk meg a Somlyó hegyére. Mint minden évben most is megtapasztaltuk, hogy ebben a pár napban minden kérdés, probléma magától megoldódik, Istennek örző-féltő tekintete mindig rajtunk van. Az első csodát az égnek meredő meredek emelkedőn éltem meg. Több ezer ember kaptatott fel a hágón, ám a kétnapi folyamatos eső után egyetlen ember sem csúszott meg, pedig a vizes fű igencsak síkos. Vagyis a fizika törvényei erre a napra megváltoztak annak érdekében, hogy mindenki sértetlenül feljuthasson a hegyre. A nagymise alatt csak szemerkélt az eső, majd a végén újból el kezdett ömleni, a természet megvárta, hogy a milliós tömeg lélekben zavartalanul töltődhessen. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek beszédéből számomra a legfontosabb gondolatpárosítás az ébredés lehetősége volt. Húsz évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy Csíksomlyó a magyar nemzet zarándokhelyévé válik, az akkori körülmények ezt lehetetlennek mutatták. És lám, ma milliók találkozóhelye. Ma csak a legoptimistábbak tudják elképzelni, hogy Magyarország valaha is ki tud lábalni erkölcsi mélypontjáról. Ahogy Somlyó ma mégis az összetartozás jele, úgy hazánknak is van felemelkedési lehetősége. A kulcsszó: Krisztus.

Vasárnap hajnali három órakor ismét útra indultunk. Régi csángószokás szerint várni a napfelkeltét a Somlyó völgyben. Sötétben indultunk fel a Krisztus-hágón és pirkadt mire a stációkat végigjárva felértünk a hegyre. Nekem az út végén már-már sírnom kellett a Jézussal történtek miatt, de felérkezvén, várva a szentlélek kiáradását, nyugalom szállt rám. És ekkor ismét csodát láttunk. Kétnapi folyamatos eső után hajnalban megnyílt az ég és ránk tekintett az Isten. Néhány száz fős virrasztó közösség nem keletről látta meg a napot, hanem Csíkszereda másik oldalán, nyugaton, egy galambformájú napsugár világította meg a hegyoldalt. A fizika törvényei szerint ennek a sugárnak rajtunk keresztül kellett volna mennie, de fölöttünk megkerült minket. A jelenséget még nem sikerült magamban értelmezni, de biztos vagyok benne, hogy évek-évtizedek múlva már tudni fogjuk.

Sokan értetlenül néztek rám és még néhány református társamra, hogy mit keresünk mi protestánsok a katolikusok nagy búcsújáró helyén, ahol a legenda szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos unitárius hittérítésével szembeni katolikus győzelemről is megemlékeznek. Egyrészről valószínűleg valóban egy legendáról van szó, amit a történetírás már megcáfolt, másrészről pedig a történelmi keresztény egyházak alapja ugyanaz: Jézus Krisztus. "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örök élete legyen."  Jn. 3, 16. Isten minden embert ugyanazzal a mérhetetlen szeretetével szereti. Már pedig, ha vonz minket, akkor arra kell mennünk, amerre mondja. Mi tudatosan, Istent keresve indultunk Csíksomlyóra, hitben megerősödve jöttünk haza.

Utunknak volt egy másik dimenziója is. A nemzeti összetartozás megélése. Talán az eseményen résztvevők jelentős része emiatt megy, hiszen páratlan élményben lehet része. Egy Magyarországnyi területtel odébb azt tapasztaljuk meg, mintha sohasem szakítottak volna minket szét, egymillió magyar ember együtt lélegzik, közösen –talán sírva is- énekli a himnuszokat. Ez a vetület is fontos számunkra, de ha egymillió ember erős hittel valóban együtt tudna imádkozni, azt biztosan meghallaná Isten és hozna ránk „víg esztendőt”.

Budakeszi nagyon büszke lehet polgáraira. Idén is jártunk Gyimesbükkben és azt tapasztaltuk, hogy ez is a magyarság kötelezően megtekintendő zarándokhelyszínévé vált. Az őrház felújításával egy olyan hagyomány teremtődött, ami reméljük még évszázadokig erősíti majd az összetartozásunkat. A 25. században, az elektronikus archívumokban keresők rá fognak találni arra az igaz legendára, hogy a gyimesbükki eseményeket egy lelkes kis Budapest melletti település, Budakeszi lakosai indították el. A gyimesi programnak is volt lelki tartalma. Böjte Csaba atya szentbeszédének egyik gondolatát hozom ide. A magyarság többek között azért maradhatott fent évezredekig, mert mindig befogadó volt. Ha ezt ma is követjük, akkor nem járunk rossz úton.

Mi már szervezzük a jövő évi utat, aki még nem járt ott, annak kívánom, hogy jusson el Csíksomlyóra és élje át annak szentségét és megtartó erejét!

szöveg és fotók: Dalotti Tibor

Kapcsolódó cikk: Találkozások Gyimesbükkön - 2009-09-11
Képriport Gyimesbükkről 2009 Pünkösdvasárnap

2009-07-30

Július 31-én nyílik a MÁV Északi Járműjavítójának csarnokában a II. Nemzetközi Vasút- és Vasútmodell Fesztivál. A kiállításon a Budakeszi Kultúra Alapítványnak a gyimesbükki vasúti őrház felújításáról összeállított fotókiállításából is megtekinthető egy részlet. A Fesztiválon először látható a felújított őrház és a Rákóczi-vár Kisszékelyi Gyula építőmérnök és modellező által készített makettje is. A rendezvényen megvásárolható Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve és az alapítványnak az őrház felújításáról készített kisfilmje Őrház az ezeréves határon címmel.

2009-03-13

A rendezvényen készült FELVÉTELEK megtekinthetõk itt!

A rendezvényen készült FILM megtekinthetõ itt!

A KIÁLLÍTOTT KÉPEK megtekinthetõk itt!

Nagy sikerû fotókiállítás keretében mutatta be a Budakeszi Kultúra Alapítvány a történelmi Magyarország legkeletibb magyar vasúti õrházának felújítása során és az átadási ünnepségen megörökített legkülönlegesebb pillanatokat a budakeszi református gyülekezet közösségi helyiségében, a Kálvin-teremben, március 13-án. A kiállítás március 23-ig látogatható a cikk végén jelzett idõpontokban.

2008 Pünkösdjére egy budakeszi baráti társaság kezdeményezésére elsõsorban civil adományokból és a helyi önkormányzattal együttmûködésben megújult a Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú magyar vasúti õrháza a történelmi Magyarország legkeletibb határátkelõjén, Gyimesbükkön. Az épület vasúttörténeti emlék, 112 éve, 1897-ben épült és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A helyet történelmi hangulata és jelentõsége miatt évrõl évre turisták ezrei keresik fel.

A felújítást végzõ budakeszi csapat, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly több száz felvételébõl válogatott képanyag, kiegészítve Bodola Gergely, Czifra lajos és Hisnyay-Heinzelmann Béla fotóival, bepillantást enged a vasúti õrház múltjába, bemutatja az õrház újjászületésének legfõbb állomásait és ízelítõt ad a Pünkösd vasárnapi õrházavatásról is, közel húszezer ember jelenlétében a Gyimesi-szorosban: a szabadtéri misérõl a kontumáci kápolnánál, az avatási ünnepségrõl és a magyar címeres Nohab-mozdony érkezésérõl. Néhány kép az új munkálatokról is tájékoztatást ad, így a kontumáci kápolna felújításáról és a Rákóczi-vár állagmegóvásáról, amely a beérkezõ adományoktól függõen 2009 Pünkösdjére készül el.

A kiállítást Karátson Gábor, Kossuth (2006)-, Munkácsy (2003)- és József Attila-díjas (2005) festõ, író, mûfordító nyitotta meg. A neves személyiség, akit 1956 után az ELTE forradalmi bizottsági tagsága miatt három év börtönre ítéltek, de 58 végén szabadon engedték, a nyolcvanas években környezetvédelmi aktivistaként, a Duna-kör tagjaként is ismertté tette nevét. A rendszerváltást követõen a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen és az ELTE-n adott elõ keleti filozófiát.

A rendezvény díszvendége volt Deáky András, gyimesbükki nyugdíjas iskolaigazgató, akit leginkább "az ezeréves határ õre"-ként emlegetnek. Õ volt az, aki felismerte ennek a talpalatnyi épületnek és környékének a jelentõségét, megfogalmazta és hirdette az üzenetét és beleavatkozott a sorsába, amikor a megmentéséhez arra volt szükség. Az õrház sorsa ugyanis megpecsételõdni látszott, amikor a román vasút eladta egy román embernek, aki az építõanyagért elbontotta volna. A magyarnyelvû oktatásért sokat tett, a magyar és helyi hagyományok õrzését is felvállaló tanár azonban az épületet megvásárolta - mint mondta:"nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára" - és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta, hogy aztán azt a budakesziek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány több mint kétszáz adományozójának segítségével megmentsék az utókornak.

A mûsorban közremûködött Konkoly Csenge ifjú népdalénekes Budapestrõl és Antal Tibor csángó népdalénekes Gyimesbükkrõl. Antal Tibor a gyimesfelsõloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanára, aki zenét oktat, énekkart, zenekart mûködtet és a csángó hagyományok ápolója. Az intézmény a legkeletibb magyar nyelvû gimnázium a Kárpát-medencében, ahol gyimesi és moldvai csángó, valamint székely fiatalokat készítenek fel a továbbtanulásra. A gyimesfelsõloki plébános, Berszán Lajos kezdeményezésére 1994-ben egy közösségi házban harminc gyerekkel elindított magyar oktatásból nõtt ki a mára 368 diákot 25 fõs tantestülettel oktató gimnázium. Antal Tibor énekhangja különösen emlékezetessé tette a vasúti õrház 2008 Pünkösd vasárnapi átadó ünnepségét, hiszen õ volt az, aki a Boldogasszony anyánkat és a Székely himnuszt énekelte a magyar címeres 017-es Nohab mozdony érkezésekor.

A megynyitón a zsúfolásig megtelt teremben a vendégek között köszönthettük Rodics Gergelyt, a Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezetõ igazgatóját Csíksomlyóról, Sárig Attilát, többszörös siklóernyõs oszágos bajnokot Romániában, a gyimesbükki Áldomás Panzió tulajdonosát, Répay Andrást, a gyimesfelsõloki Tatros Panzió tulajdonosát, Simó Józsefet, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnökét, Bognár Andrást, Páty polgármesterét, Szemereki Zoltánt, aki 1990-tõl 2002-ig és Farkas Gyulát, aki 1986-tõl 1990-ig és 2002-tõl 2006-ig volt Budakeszi polgármestere,  Kerékné Monori Klárát, a pátyi mûvelõdési ház vezetõjét, a Family Frost Kft. törökbálinti központjának több munkatársát, dr. Rodics Károlyt, a Budai Máv Kórház volt igazgató-helyettesét.

A kiállítás a Budakeszi Kultúra Alapítvány jelenlévõ képviselõjének kíséretében március 22-ig megtekinthetõ a következõ idõpontokban:
- március 19. csütörtök 17-19 óra
- március 21. szombat 10-12 óra és 15-17.30
- március 22. vasárnap 11-13 óra és 15 - 17.30
- március 23. hétfõ 17-19 óra között
a budakeszi Kálvin-teremben, a Határon Túl Élõ Magyarok Temploma mellett (Fõ u. 159.)

A kiállításon megvásárolhatók a Budakeszi Kultúra Alapítvány kiadványai, a Sebõ Ödön A halálra ítélt zászlóalj c. könyv és Õrház az ezeréves határon címû film.

Salamon József, Gyimesbükk plébánosa az õrház mellett, az ezeréves határon álló kontumáci kápolna környezetének rendezésébe kezdett, hiszen az õrház mellett ez az elsõ épület, amit a Gyimesi-szoroson beérkezõk elõször meglátnak. A munkákat az egyházközség önerõbõl végzi. A kápolna díszkivilágításához szükséges áramellátás megoldásához azonban a helyi erõ kevés, ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány segítségét kérték. Szándékaink találkoztak, hiszen az õrház felújításánál magunk is terveztük egy web-kamera elhelyezését a kontumáci kápolna tornyába, ami a világhálón keresztül bármikor és bárhonnan megtekinthetõvé tenné a szorost és az õrházat. Ennek egyetlen akadálya az volt, hogy sem áramellátása, sem telefonvonala nem volt a kis templomnak. A kápolna körüli munkálatok augusztus idén végére fejezõdnek be. A Rákóczi-vár állagának megóvását, kitisztogatását pedig idén tavasszal szeretnénk megkezdeni, hogy Pünkösd vasárnapjára, amikor a tavalyihoz hasonló találkozó készül a Gyimesi-szorosban és a Székely gyors is megérkezik, ezúttal 17 kocsival és nyolcszáz emberrel, a változás már érzékelhetõ legyen.

2009. május 31.

Idén még szélesebbé vált az összefogás. Gyimesbükk önkormányzata, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Indóház Vasúti Magazin, a Kárpát-Európa Utazási Iroda, a Duna TV és a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében gazdag programmal várják az érdeklõdõket határon innen és túlról, hogy a csíksomlyói búcsú másnapján ismét együtt töltsünk egy napot ezen a csodálatos természeti szépségû vidéken.

11 óra  -  A zarándokvonat érkezése a gyimesbükki vasútállomásra. A zarándokokat Görbe Vilmos polgármester és Tankó Tibor alpolgármester, valamint csángó táncosok és zenészek fogadják. Beszédet mond Tankó Tibor alpolgármester.

11.30-12 óra  -  Zenés átvonulás a Zerkula zenekarral, népviseletbe öltözött gyimesbükkiekkel a megújult kontumáci kápolnához, amelyhez a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozói is hozzájárultak.

12 óra  - Az egykori , Csíksomlyóba vezetõ csángó zarándokút (új turistaút) kiinduló pontjaként felállított kereszt és a jubileumi egyházi év (1000 éves a gyulafehérvári egyházmegye) alkalmából ültetett 10 db fenyõfa, mint az elmúlt 10 évszázad és a 10 szentistváni egyházmegye jelképének megszentelése a kápolna melletti  dombon.

12.10  -  Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolnánál Böjte Csaba részvételével

13.15  -  A Pille című, csángó rock ballada a Role együttes előadásában a kápolna mellett felállított színpadon
Zenekarvezető: Nagy Tivadar, Szóló énekesek: Bodor Emese, Sántha Zsuzsánna
Közreműködik a Gyimesi Hagyományőrző Tánccsoport (vez.: Sára Ferenc)
Rendező: Papp Kincses Emese

14.10  -  Reguta vacsora: a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola tánccsoportjának előadása (vez.: Varga Zsuzsa)
Rendező: Sára Ferenc
Össztánc

14.40  -  A Rákóczi-várról, amelynek állagmegóvása idén megkezdődött, XVI. századi öltözetű tárogatós muzsikája invitálja a látogatókat a vasúti őrházhoz és a várhoz, ahol Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere és Hidas Mátyás, a Budakeszi Kultúra Alapítvány elnöke mond köszöntőt

15.10  -   Megérkezik a felújított 017-es, magyar koronás címeres Nohab-mozdony a vasúti őrházhoz
15.30  -  A  mozdony visszaindul a gyimesbükki vasútállomásra
16.27 - A zarándokvonat indulása a gyimesbükki pályaudvarról a Csíki-medencébe
17.00  -  A gyulafehérvári teológia növendékeinek vecsernyéje a gyimesbükki római katolikus templomban

A programokat a Duna TV három-négy órás élõ egyenes adásban közvetíti.

Ízelítõ a ROLE-együttes zenéjébõl; Adjon Isten; Ahol én elmenek; Vékony cérna; Bükki csokor

Étel-ital fogyasztására helyi árusoknál lesz lehetõség.

Június 1-jén hétfõn, 9 órakor a Gyimesi-hágóról, a Ciherek-pataka és a fõút keresztezõdésébõl zarándoklat indul a Szép-havas csúcsán lévõ Szent Lélek-kápolna maradványaihoz, ahol az új kápolna alapkõletételre kerül sor. Az út felfelé két óra, 8 km, kb. 300 m szintkülönbség, útközben három-négy pihenõ beiktatásával: a nevezetes helyeken V. Molnár József helytörténeti, néprajzi tájékoztatókat tart a részvevõknek. A csúcson Csapai Árpád, csíkszeredai egyetemi lelkész áldja meg az alapkövet. Visszafelé egy másik úton, de ugyanoda érkeznek vissza a zarándokok, délután négy órára. Ételrõl és italról mindenkinek magának kell gondoskodnia.

2009-04-08
Idén pünkösdkor is felkerekedik a Székely gyors, hogy utasait elvigye a csíksomlyói búcsúba és másnap a gyimesbükki őrházhoz. A különvonat azonban már két hónappal az indulás előtt megtelt, szinte mind a 828 férőhely gazdára talált. A szervező Indóház ezért mentesítő járatokat indít Erdély távoli szegletébe: hazai archív Ikarusokkal viszi a kétnapos forgatagra kíváncsiakat Csíkba és a Gyimesekbe.

Április 24-26-án élesben is kipróbálhatják, hogy milyen tempóra lesz képes a pünkösdkor a Székely gyorssal (www.szekelygyors.hu) párhuzamosan közlekedő Ikarus 66, 55, 311 karaván, amelynek utasai, Csíksomlyóra és Gyimesbükkre tartva átvágnak egész Erdélyen.  
 
Indulás 24-én, pénteken hajnalban a Hősök teréről, érkezés Székelyudvarhelyre az esti órákban. Étel, ital, jókedv, szállás a Gizi panzióban. Szombaton átbumlizunk Gyimesbükkre, ahol a legendás MÁV-őrház, a Kontumáci kápolna és a Rákóczi-vár felkeresése mellett  a Székely gyors útjának szervezői sorra veszik a pünkösdi út lefoglalt szállásait. Útközben lehetőség lesz fotómegállásokra a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal mentén (völgyhidak, ívek, átereszek, Csauruszok). Estebéd, jókedv, szállás Farkaslakán, a Gordon panzióban.
 
A vasárnapi eszmélést követően indulás vissza Budapestre. Érkezés: az esti órákban.
 
Az útra önköltségi áron lehet jelentkezni: ez 25 ezer forint/fő ("útiköltség" + két éjszaka reggelivel + a mérhetetlen élmények). Telefon: 30/9333-460; e-mail: thf@indohaz.hu
 
Fontos! A 311-es műszakilag és esztétikailag is felújított, jó karban lévő járgány, ám kétségtelenül nem azt az utazási komfortot nyújtja, mint a mai korszerű, nagy befogadóképességű autóbuszok. Ezért elsősorban azok jelentkezését várják, akik testben és lélekben is felkészültek az oda, illetve vissza körülbelül 13-14 órás (két-háromóránként, illetve szükség szerint közbeiktatott megállásokkal tarkított) útra.

2009-03-05

2008-11-04

A tavasszal megújult őrház Csipkerózsika-álmából ébresztette a Gyimeseket. Már az ősszel megindult a szintén az ezeréves határon álló kontumáci kápolna megújítása.

A megújuló kontumáci kápolna

A gyimesbükki római katolikus plébánia saját erőből megkezdte a falak szigetelését, a tető cseréjét. A díszvilágításhoz és a templom tornyában egy, a gyimesi szorost és az őrházat az interneten mindenki számára láthatóvá tevő webkamera elhelyezéséhez szükséges áram- és telefonkábel-fektetés a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozóinak köszönhetően valósul meg, melyhez az alapítvány még várja az adományokat:

  11742348 - 20016612  Kontumáci-kápolna, Rákóczi-vár

Külföldről érkező adományoknál a nemzetközi számlaszám (IBAN):
HU43 1174 2348 2001 6612 0000 0000
OTP Bank NyRt. Budapest, Nádor u. 16.
swift-kód: OTPVHUHB

A Gyimes-felsőlok fölött magasodó Szép-havas csúcsán pedig részben budakesziek és erdélyiek összefogásával egy évszázadok óta zarándokhelyként tisztelt középkori kőkápolna romjainak feltárásába és felépítésébe kezdtek, melyhez a Budakeszi Kultúra Alapítvány szintén segítséget nyújt.
(ld. Szép-havas című rovatunkat!)

A Budakeszi Kultúra Alapítvány kiadványai: Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj Őrház az ezeréves határon (film)

Legutóbbi interjúink Lánchíd Rádió - Délutáni Kalauz - 2008-11-24 (30 MB wav) Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság - 2008-11-16 (5 MB mp3)

2008-10-28

Erdélyben rendkívüli érdeklődés kísérte Sólyom László köztársasági elnök október 23-27. közötti székelyföldi magánlátogatását. A székelyek autonómiatörekvését támogató elnök nyilvános felszólalásaiban kinyilatkoztatta: a mostani látogatása alatt bejárt útvonallal is szeretné kijelölni a Székelyföld történelmi határait. Így különös jelentőséget kapott a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza Gyimesbükkön, ahol a köztársasági elnök október 26-án vasárnap tett látogatást és tartott sajtótájékoztatót kárpát-medencei médiumok számára.

Az őrházhoz már sötétedéskor érkező elnököt és kíséretét a Görbe Vilmos polgármester vezette önkormányzati küldöttség mellett az épület felújítását szervező Budakeszi Kultúra Alapítvány képviseletében Bánkuti Ákos, Herein Gyula és Herein István várta, akik a magukkal hozott reflektorokkal alkalmi díszkivilágítással látták el az idén Pünkösd vasárnapjára megújult őrházat és a Rákóczi-várat.

Herein Gyula, Bánkuti Ákos, Herein István, Sólyom László köztársasági elnök, Bilibók Ágoston

Az elnök meghallgatta az alapítvány képviselőinek rövid beszámolóját, majd Bilibók Ágoston, gyimesbükki nyugdíjas vasutas tiszt kalauzolásával megtekintette az őrházban elhelyezett vasúttörténeti kiállítást. Végül mind az alapítványt, mind Bilibók Ágostont egy köztársasági elnöki ezüstéremmel ajándékozta meg.
A köztársasági elnök az őrháznál a sajtó képviselőinek elmondta, hogy az ezeréves határon álló, legkeletibb vasúti őrház felújítása kiváló példája az összefogásnak, ahol gyimesbükkieknek, elsősorban budakeszieknek, de még közel kétszáz adományozónak köszönhetően sikerült megmenteni ezt a zarándokhellyé vált épületet.
„Ez az őrház több, mint történelmi emlék. Kezdete is egy új összefogásnak és egy új szemléletnek is a magyarság egységéről. Köszönöm a budakeszieknek, a gyimesbükkieknek és mindenkinek, akinek szívügye volt az őrház rendbe hozása. Ezzel magunkban is rendbe hoztunk valamit.” - írta Sólyom László az őrház vendégkönyvébe.
A köztársasági elnök járt még a Gyimesi Csángó Értékmegőrző Táborban Gyimesközéplokon, Gyimesbükkön meglátogatta a Szent Erzsébet Középiskolát és Kollégiumot, amely a székely, a gyimesi csángó és a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvű középiskolai oktatását biztosítja, s végül a napot a gyimesbükki római katolikus plébánia vendégeként a hívekkel való találkozással zárta.

Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos

2008. szeptember 27.

Tisztelt Adományozónk!

A Budakeszi Kultúra Alapítvány idén Pünkösdre kárpát-medencei civil összefogással, több mint kétszáz adományozó anyagi áldozatvállalásával felújította Gyimesbükkön a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházát. A 30-as számú őrház átadására több mint húszezer ember jelenlétében Pünkösd vasárnapján került sor. Amit 2008. május 11-én a történelmi Magyarország határán átéltünk, az nem egyéb volt, mint az önszerveződő civil társadalom diadala. Olyan pozitív tulajdonságok múlhatatlanságának ékes bizonyítéka, mint az akarat, a hit, az értelem és az érzelem. Szó nincs rá, hogy hűen kifejezzük, ott és akkor mekkorát fordult velünk - előnyére - a világ. Bebizonyosodott, ha kell, mi is fordíthatunk rajta. Ezúton is tisztelettel köszönjük az ebben nyújtott segítségét.
          Ennek a felejthetetlen napnak állít emléket az az ötvenperces dokumentumfilm, amit Őrház az ezeréves határon címmel a Budakeszi Kultúra Alapítvány készített több órányi amatőr, köztük néhány egyedülálló filmfelvétel és több mint ezer fényképfelvétel felhasználásával. A film jól szerkesztett zenés képsorokkal mutatja be a Csíkszereda – Gyimesbükk - vasútvonal szépségeit, a vasúti őrház múltját és újjászületésének főbb állomásait, s az avató ünnepség fontos eseményeit: a szentmisét a kontumáci kápolnánál, az avató ünnepséget és az ezen a vasútvonalon hatvannégy éve nem látott magyar címeres mozdony megérkezését. A felújítás budakeszi és gyimesbükki szervezőinek megnyilatkozásaiból a néző is átérzi e nemes vállalkozásnak az egész Kárpát-medence magyarsága számára küldött üzenetét, hiszen a még romjaiban is zarándokhelyként számon tartott kis épületet azóta a Vajdaságból, a Felvidékről, az anyaországból, s ami a legörvendetesebb, nagyon sokan az erdélyi magyarok közül, de még románok is – a helyiek szerint naponta 800-1000 ember - felkeresik.

Fotó: Czifra Lajos

          A legnagyobb dolog azonban mégis az, hogy ez a lelkesedés az őrház megújításával nem fejeződött be, hanem éppen egy folyamat példamutató kezdetévé vált.
          Salamon József, Gyimesbükk plébánosa az őrház szomszédságában, az ezeréves határon álló kontumáci kápolna környezetének rendezésébe kezdett, hiszen az őrház mellett ez az első épület, amit a Gyimesi-szoroson beérkezők először meglátnak. A munkákat az egyházközség önerőből végzi. A kápolna díszkivilágításához szükséges áramellátás megoldásához azonban a helyi erő kevés, ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány segítségét kérték. Szándékaink találkoztak, hiszen az őrház felújításánál magunk is terveztük egy web-kamera elhelyezését a kontumáci kápolna tornyába, ami a világhálón (www.hungarorama.hu) keresztül bármikor és bárhonnan megtekinthetővé tenné a szorost és az őrházat. Ennek egyetlen akadálya az volt, hogy sem áramellátása, sem telefonvonala nem volt a kistemplomnak. Ezen az őszön azonban mindez megoldódhat. A másfélmillió forintos beruházáshoz már készen állnak a helyiek, a kivitelező és az engedélyek, csak a szükséges összeg hiányzik.

Fotó: Bánkuti Ákos

          Új alszámlát nyitottunk tehát, s ismét az országos sajtó segítségét kérjük, hogy a megkezdett folyamat tovább folytatódhasson.

OTP 11742348 - 20016612
„Kontumáci-kápolna és Rákóczi-vár”

          Alszámlánkra adományokat várunk a kontumáci kápolna áram- és telefonellátásához a díszvilágítás és a web-kamera elhelyezése érdekében, és ugyanerre a számlaszámra várjuk az adományokat a Rákóczi-vár állagának megóvásához, amelynek nagysága az összegyűlt összegtől függ ugyan, de az elvadult várrom kitisztogatása és a felvezető lépcső balesetveszélyes hibáinak az orvoslása jövő Pünkösdig mindenképpen megkezdődik.

Fotó: Bánkuti Ákos

Így a jövő Pünkösdkor a tervek szerint már három magyar vonattal érkezők nem csak a megújult vasúti őrházban gyönyörködhetnek majd.

 

 

Köszönjük, hogy figyelemmel kíséri és segíti munkánkat.

Tisztelettel

Hidas Mátyás
a kuratórium elnöke

2008-05-05
frissítve 2008-08-16

Ez a vasúti őrház a magyar és a román állam között kötött korábbi szerződés alapján az 1896-97-ben elkészült Csíkszereda – Gyimesbükk – Palánka – Kománfalva vasútvonal részeként épült, néhány méterre az egykori román-magyar határtól.  1920 után a román vasút, a CFR használta, 1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.

1944-ben súlyos harcok voltak a környéken. A szovjet hadsereg az átállt román haderő közreműködésével 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt (Csanádpalota, Battonya). A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett. Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és a környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves főhadnagy, Sebő Ödön parancsnoksága alatt. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén, ezért dél felől, kerülővel folytatta támadását. Így nyomulhattak Temesvár környékére, elérvén szeptember 23-án Battonyát. Szeptember végén, miután az ellenséges erők már messze a hátukban jártak, Sebő Ödönék harcolva törtek ki a bekerítésből, és vonultak északra Nyíregyháza irányában. Feladatuk utóvédként az volt, hogy lassítsák az előnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a főerők zavartalan visszavonulását. Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket.

A kötetet a Budakeszi Kultúra Alapítvány a felújított őrház 2008. Pünkösd vasárnapi átadására újra megjelentette.

 

A könyv megrendelhető a kuratorium@budakeszikultura.hu címen vagy a 06-30-9226418-as telefonszámon.

2008-08-02

A több órás amatőr felvétel és közel ezer fotó felhasználásával készült film apropóján készített beszélgetést Bánkuti Ákos és Herein Gyula budakeszi szervezőkkel és a Koós Hutás Katalinnal, a Budakeszi Kultúra Alapítvány alapítójával Jálics Kinga, a Magyar Katolikus Rádió szintén Budakeszin élő kulturális szerkesztője.

A ma reggeli Meghívó című műsorban elhangzott beszélgetés meghallgatható itt az augusztus 2-i adásnál a hangszóróra kattintva! A félórás beszélgetés a műsor 27. percénél kezdődik.

A műsort 2008. augusztus 25-én 17.34-kor a Ráadás című műsorban megismétlik.

2008-06-13

Június 19-én csütörtökön 19 órakor
a Gyimesbükkön
a legkeletibb magyar vasúti őrházat felújító budakeszi társaság

 a Széchenyi Baráti Kör Budakeszi Szervezetének vendégeként
filmbemutatóval egybekötött beszámolót tart
a Prohászka ottokár Katolikus Gimnázium aulájában
(Budakeszi, Széchenyi u. 141.
a budakeszi református templomnál Telki felé kanyarodva jobbra az első sarok)

Az esten a felújítók bemutatják
az egész Kárpát-medence magyarságának figyelmét felkeltő vállalkozásról készített filmjüket.

A rendezvényen korlátozott számban kapható lesz
Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című kötete,
melyet az őrház avatására jelentetett meg
a Budakeszi Kultúra Alapítvány.

A Széchenyi Baráti Kör és a Budakeszi Kultúra Alapítvány tisztelettel meghív minden adományozót, támogatót, barátot és érdeklődőt a közös beszélgetésre.

Herein Gyula, Bánkuti Ákos, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly

2008-06-12

Június 14-én szombaton 16.10-kor Székely gyors - a zarándokvonat címmel a DunaTV levetíti a vonat útjáról és a gyimesbükki vasúti őrház felújításáról készült összeállítását.

 

Megjelent az Indóház Magazin legújabb száma, amely terjedelmes beszámolót közöl sok fotóval a nagy eseményről.

A Budakeszi Iránytű regionális havi lap szintén színes mellékletben számol be a vasúti őrház felújításának történetéről és az átadási ünnepség eseményeiről.

2008-05-16

Hidas Mátyás, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumi elnökének ünnepi beszéde

Tisztelt Ünneplõk, tisztelt õrház-avatók a határokon innen és túl!

A Budakeszi Kultúra Alapítvány részérõl tisztelettel köszöntöm kedves Mindnyájukat. Elsõ alkalommal járok ezen a vidéken, így bocsássák meg nekem, ha kissé elérzékenyülök.

Széchenyi mondta egykor: "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen." Hittünk ebben, s végül olyan sokan hittünk benne, hogy sikerre vittünk egy jó ügyet, megõriztük az utánunk jövõknek a magyar történelem egy valóságos darabját, a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti õrházát.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány nevében szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik nélkül ez a nemes vállalkozás nem jöhetett volna létre. Köszönetet mondani azoknak, akik felismerték ennek a talpalatnyi épületnek és környékének a jelentõségét, megfogalmazták és hirdették az üzenetét és beleavatkoztak a sorsába, amikor a megmentéséhez arra volt szükség. Köszönet Deáky Andrásnak, Bilibók Ágostonnak és a gyimesbükki önkormányzatnak, akik megõrizték és ezután is õrizni fogják az õrházat, nem csak maguknak, nem csak a gyimesbükkieknek, nem csak az erdélyieknek, hanem minden magyarnak a Kárpát-medencében és azon is túl.

Köszönetet mondok annak a maroknyi budakeszi csapatnak, akik felelõsségteljes vezetõ beosztásuk és népes családjuk mellett fontosnak tartották, hogy az elmúlt félévben szabadidejüket arra fordítsák, hogy minden részletre kiterjedõ aprólékossággal megtervezzék, leegyeztessék és megvalósítsák az õrház eredeti magyar vasúti szabványnak megfelelõ felújítását helyi segítõikkel és a kiváló munkát végzõ csíkszeredai Harbau Kft-vel együttmûködésben, akikkel félszavakból is, nyolcszáz kilométer távolságból is, telefonon is megértették egymást.

Köszönet Koós Hutás Katalinnak, Bánkuti Ákosnak, Debreczeni Lajosnak, Herein Gyulának, Herein Istvánnak, Mayer Gábornak és Szász Károlynak lelkesedésükért és elszántságukért, akik mögé, tisztességüket ismerve, a Budakeszi Kultúra Alapítvány  felsorakozott, az alapítványi hátteret biztosítva a megvalósításhoz. És büszke vagyok, hogy ezt a pár mondatot ma itt elmondhatom.

Köszönöm annak a csak mostanáig közel százötven adományozónak a pénzbeli támogatást, a bizalmat és a bátorító szavakat, amivel megtiszteltek minket. Nevüket most nehéz lenne felsorolni, megörökítettük õket az õrház mellett és benn az épületben elhelyezett táblán. Köszönjük a többszázezres összeget adományozó bizalmát, a vasút szerelmesének támogatását, aki mind a húsz Nohab-mozdonyt személyesen ismeri, az õsei szülõföldjétõl messzi idegenbe szakadt, de a gyökereihez ragaszkodó adományozó elérzékenyülését és annak a nyugdíjasnak a forintjait, aki minden hónapban küld nekünk összeget. 

Csak az a nép, csak az a közösség bízhat a jövõjében, amelyik a múltját megbecsüli. Köszönet hát ennek a közösségnek, amelyik magyarságát az anyaföldiek számára is példamutatóan tartja, múltját, hagyományait megõrzi és felelõsséggel teszi le a fiatal nemzedék kezébe.

"Összefogni - annyi mint kezdés.
Összetartani - annyi mint haladás.
Összekovácsolódni - annyi mint siker."

Ennek a folyamatnak legyen a jelképe ez a vasúti õrház, amit ma megújult formájában hálatelt szívvel felavatunk: hálával a Teremtõnknek, hogy részesei lehettünk e lélekemelõ együttmûködésnek, közösségvállalásnak és a közös akarat sikerének.

*****

A legfontosabb tudnivalók:

•  Ilyen volt - ilyen lett
• Az õrház története és Sebõ Ödön a halálra ítélt zászlóalj címû könyve
• A felújításról
  
• Az aznapi program

Képes beszámoló az õrház avatási ünnepségérõl Czifra Lajos fotóriporter, budakeszi barátunk felvételeivel:

• Az õrház az ünnep elõtt
• Szentmise a kontumáci kápolnánál
• A felszentelés és a mozdony érkezése
• Videofelvétel a mozdony érkezésérõl (Herein Gyula felvétele) 38 MB, de megéri letölteni!  

*****

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak - magyarországi magyaroknak, erdélyi magyaroknak és románoknak egyaránt -, akik velünk voltak, ott lehettek Gyimesbükkön ezen a felejthetetlen napon, s azoknak is, akik csak lélekben lehettek velünk és a televíziók és rádiók tudósításaiból kísérték figyelemmel az eseményeket. A rendezvény után Deáky Andrást, akinek az ünnepségért helyben a felelõsséget vállalnia kellett, berendelték a Bákó megyei rendõr-fõkapitányságra, ahol a megyei rendõrfõkapitány több rendõrtiszt jelenlétében közölte vele, hogy most meg kellene õt büntetnie, amiért május 11-én egy nemzetközi útvonalat a parkoló autók óriási tömege több órára járhatatlanná tett, de ezt mégsem teszik, sõt elismerésüket fejezték ki a rendezvény jól szervezettsége és fegyelmezett lebonyolítása miatt. Becslésük szerint 200 autóbusz és 2500 autó érkezett az õrház átadására, s meglepetésükre az elvonuló tömeg nem hagyott maga után eldobált szemetet. Az az emelkedett hangulat és lelkesedés, amivel a mozdonyt Gyimesbükkön fogadták, saját bevallása szerint a rendõrfõkapitányt is meghatotta. Bár õ személyesen nem lehetett jelen a magasztos eseményen, a meghatottságot a román televízió tudósítása váltotta ki benne.

Rólunk szól:

Budakeszi Iránytű: Összefogás a legkeletibb magyar vasúti őrház megmentéséért 2008-05-17

Lánchíd Rádió: A gyimesbükki vasúti õrház felavatásáról 2008. 05.15 Kulissza - 27 perc

Csíki Hírlap: Egy álom valósult meg 2008-05-12

Háromszék: A Gyímes-völgyi csoda  2008-05-13

Magyar Nemzet Online: Határokon átívelő – Megújult a gyimesbükki vasutas őrház + Képriport 2008. május 12.

index.hu: Tisztelték a román rendõrök a magyar címeres mozdonyt

Lánchíd Rádió - Magyarok: Beszélgetés Bánkuti Ákos és Herein Gyula szervezőkkel. 2008-05-10 A vasúti őrház felújításának két szervezőjével készült beszélgetés 13 perc 45 másodpercnél kezdődik és 37 perc 45 másodpercnél fejeződik be. (66 MB)

Kossuth Rádió - Arcvonások: A gyimesbükki őrház felújításáról. 2008-04-15  Herein Gyula, budakeszi autókereskedő, a felújítás egyik kezdeményezője és szervezője mesél a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonalról, az őrház felújításáról, az ünnepségről és arról, hogy a rendrakást mindig a szélén kell kezdeni.

2008-05-08

Tánczos Barna közlekedési államtitkárnak köszönhetően mégis a 017-es Nohab vontathatja Gyimesbükkre a holnap reggel a Keleti pályaudvarról induló különvonatot.

A szerelvényen utazik a Duna TV stábja is, akik naponta beszámolnak majd a különvonat útjáról, feltehetően a napi híradókban. Elképzelhető, hogy május 11-én délben a gyimesbükki vasúti őrház átadását is élőben közvetítik.

2008-05-04

A román vasúti hatóságok az közlekedéstörténeti érdekességként számon tartott 017-es Nohab-mozdony belépését az országba elvileg engedélyezték, de az engedély megadását feltételekhez kötötték, amelyek teljesítése eleinte komoly nehézségekbe ütközött - nem utolsósorban azért, mert az eljárásnak még nem volt hazai előzménye, gyakorlatilag precedenst kellett teremteni. Hámori Ferenc, az Indóház vasúti magazin főszerkesztője és a mozdonyengedélyeztetés szervezője Tánczos Barna, a román közlekedési minisztérium államtitkárának közbenjárását is kérte annak érdekében, hogy ez a mozdony vontathassa a csíksomlyói búcsúba és a gyimesbükki őrházavatásra érkező különvonatot. Ezen túlmenően személyesen is járt Bukarestben, ahol a MÁV munkatársainak társaságában tárgyalásokat folytatott a Román Vasúti Hivatal vezetőivel. Ezt követően került sor a szükséges dokumentumok benyújtására, majd a mozdony műszaki bevizsgálásához a jármű tulajdonosa, a MÁV PMLI Technológiai Központ Temesvárról Budapestre hozta a szemlét végző román szakembert, aki egy körülbelül háromórás művelet keretében rögzítette a svéd gép összes, a román vasúti hatóságok számára fontos adatát. Ovidiu Pui dicsérő szavak kíséretében találta rendben a Nohabot - a bevizsgálás hivatalos tarifája egyébként 2000 euróra, azaz mintegy félmillió forintra rúg... A 017-es erdélyi közlekedésére vonatkozó írásos engedély egyelőre még nem érkezett meg. Bár van még négy nap a vonat indulásáig! 

2008-05-04

A bevételek és kiadások jelenlegi állását mutató táblázat ide kattintva megtekinthető.

frissítve: 2008-04-30

Május 11-én, Pünkösd vasárnapján lesz a történelmi Magyarország legkeletibb őrházának átadása Gyimesbükkön.

12 órakor szentmisére (jó idő esetén szabadtéri misére) várjuk az átadásra érkezőket Gyimesbükk kontumáci kápolnájába, amely az őrháztól pár száz méterre, az őrházzal szemközti dombon áll (ld. az alábbi képen) és ahonnan csodálatos kilátás nyílik a gyimesbükki szorosra, a Tatrosra és az őrházra.

Ezen a napon egy másik örvendetes esemény is történik Gyimesbükkön. Böjte Csaba atya a Moldvai Csángó Szövetséggel Rekecsin községben a Béke Királynő tiszteletére szentelt oktatási központ építési engedélyének elakadása miatt ugyancsak Bákó megyében, annak Erdéllyel határos helységében, Gyimesbükkön vásárolt egy háromszintes, panziónak épült házat kerttel, és 40-50 gyermek befogadására alkalmas iskolává alakították. Ennek az épületnek az avatása is ezen a napon lesz. Így a 12 órakor kezdődő szentmisét a két ünnepség résztvevőinek  közösen tartják Böjte Csaba atya és Salamon József, Gyimesbükk plébánosa.

13 órakor az ünnepi misén résztvevők az őrházhoz vonulnak át, ahol rövid avató beszédeket követően kerül sor az őrház megszentelésére és átadására. 13.40-kor az őrházhoz gurul az az ipartörténeti érdekességként számon tartott és felújított 017-es számú magyar címeres Nohab mozdony, amely egy különvonatot vontatva egyenesen Budapestről érkezik e jeles eseményre. A mozdony továbbmegy Palánkáig, majd a menetrendszerinti személyvonatot kivárva 14.15-kor visszatér a gyimesbükki vasútállomásra.

Az őrház átadása után a gyimesbükki iskola átadásával és Pfaff Ferenc (Mohács, 1851. nov. 19. – Bp., 1913. aug. 2.), a MÁV egykori főépítésze, a gyimesbükki vasútállomás tervezője emléktábla-avatásával folytatódik az aznapi események sora.

További információ: Koós Hutás Katalin             (30) 922-6418       

Fotók: Bánkuti Ákos

2008-04-30

















Bánkuti Ákos legfrissebb felvételeiből készült galériánk a képre kattintva megtekinthető.

2008-04-02

A munkákkal jól haladunk. Tető és födém csere kész, piros hódfarkú cserép fent van. Alapvakolat kívül-belül fent van, elektromos szerelés folyamatban, padló aljzat betonozás kész, a padló tégla jellegű burkolatot fog kapni. A terep rendezése folyamatban. Engedélyt kaptunk a vasút felé kerítés építésére (stilizált MÁV szabvány szerinti kerítés lesz), ezért aluljárót, járdát, lépcsőt építünk a vasút alá, a híd alatt, a Rákóczi vár biztonságosabb megközelítése érdekében.

Fotók: Perger László, Sebő együttes

2008-04-01

Jó ütemben halad a felújítás. Már kész a födém, a tető, az új külső és belső vakolat, az épület alatti pince és a bunker kitakarítása, az elektromos hálózat kiépítése. A vasúttól és az önkormányzattól időközben megkapott újabb további engedély alapján rendezhetjük az épület környékét, stílszerű kerítést, pihenő padokat, asztalokat, illemhelyet és egy vasúti aluljárót építhetünk a Rákóczi vár biztonságos megközelítésére.  A munkálatokat a helyszínen Deáky András felügyeli.

Köszönjük az eddigi adományokat, amelyek lehetővé tették, hogy a munkákat a fent leírtak alapján elkezdhessük. Magyarországon eddig mintegy 2,2 millió forint, Erdélyben 120 ezer forint gyűlt össze. Óriási segítség a felújításban, hogy a gyimesbükki önkormányzat egy ellenszavazattal megszavazta az épület felújításának engedélyezését és vállalta a költségek egyharmadát. A környezet rendezésével is kibővült munkák finanszírozására azonban a Budakeszi Kultúra Alapítvány továbbra is számít az őrház megmentéséért felelősséget érzők nagylelkű adományaira, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramhoz  a magyar és határon túli magyar civil együttműködés keretében a Pogány-havas Kistérségi Társulás támogatásával az őrház felújítására benyújtott pályázatunk semmilyen támogatást nem kapott.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány elkülönített számlaszáma
Vasúti őrház, Gyimesbükk megjegyzéssel:
OTP 11742348-20016210

Ha közcélú adományáról igazolásra van szüksége, kérem telefonon, levélben vagy e-mailen értesítsen bennünket nevéről, címéről és adószámáról, s az igazolást postafordultával küldjük Önnek.  Az adományozók nevét – kivétel nélkül - az őrház falán egy emléktáblán megörökítjük. 

Tisztelettel
a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriuma

További információ: Bánkuti Ákos               (30) 436-4753       

A forók a 2008. március 14-i állapotot mutatják.

fotók: Bánkuti Ákos

KÜLÖNVONATTAL A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚRA - 2008. május 9-12.
az Indóház vasúti magazin és a Kárpát-Európa Utazási Iroda  szervezésében

1. nap (május 9., péntek) – Indulás Székelyföldre
 
6 óra – Találkozó a Budapest-Keleti pályaudvaron, a különvonatnál.
7 óra – Indulás
Dél körül - érkezés a határra (Biharkeresztes-Biharpüspöki), majd tovább a Nagyvárad (Sebes-Körös völgye) - Kalotaszeg - Kolozsvár - Szamosújvár - Dés - Déda - Gyergyószentmiklós - Csíkrákos útvonalon.
20 óra - érkezés Felcsíkba, elszállásolás a faluturizmus keretében Csíkszentdomokoson, Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván és Csíkrákoson. Az egyes vasútállomásokon a szállásadók várják a vendégeket. Estebéd a vidékre jellemző ízekkel.

2. nap (május 10., szombat) - Részvétel a csíksomlyói zarándoklaton

10 óra - Érkezés Csíkszereda vasútállomására. A keresztaljakkal gyalog Csíksomlyóra
12.30 – mise a Kis- és Nagysomlyó között a Makovecz Imre tervezte színpadon felállított oltárnál.  A Csodatévő Szűz Mária szobor meglátogatása a csíksomlyói kegytemplomban.
18 óra - Visszaindulás a szeredai vasútállomásról a szálláshelyekre. Estebéd a vendéglátóknál.

3. nap (május 11., vasárnap) - A Gyimesek és az ezeréves határ

Útvonal: Karakó-völgyhíd - Lóvész - Gyimesközéplok - Gyimesbükk, a történelmi Magyarország vasúti határállomása.

Gyimesbükkön részt veszünk a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, az ezeréves határon álló, 30. számú vasúti őrházának ünnepélyes átadásán a Rákóczi vár tövében, melyet a Gyimesbükki Önkormányzat, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Szeret-Klézse Alapítvány, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és számos magyarországi adományozó összefogásával erre az alkalomra újítanak fel. Az őrházban időszaki hely- és vasúttörténeti kiállítás nyílik majd.

12 órakor szentmisére (jó idő esetén szabadtéri misére) várják az átadásra érkezőket Gyimesbükk kontomáci kápolnájába, amely az őrháztól párszáz méterre, az őrházzal szemközti dombon áll és ahonnan csodálatos kilátás nyílik a gyimesbükki szorosra, a Tatrosra és az őrházra.

13 órakor az ünnepi misén résztvevők az őrházhoz vonulnak át, ahol rövid avató beszédeket követően kerül sor az őrház megszentelésére és átadására.

A rendezvény után a meghívott árusoknál étkezésre is lesz lehetőség.

A délutáni órákban visszaindulás Felcsíkba. Búcsúest a házigazdáknál.

4. nap (május 12., hétfő) - Búcsú a havasoktól

Kora reggel indulás Magyarországra Gyergyószentmiklós-Déda-Dés-Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon. Az esti órákban érkezés a Budapest-Keleti pályaudvarra.

Részvételi díj: 42 000 forint, amely tartalmazza az útiköltséget és a félpanziós ellátást.
A vonatban étkező-bisztrókocsi közlekedik, ahol könnyű ételek, üdítők kaphatók.
A költőpénz kalkulációjánál fontos, hogy a romániai árak megközelítik a hazait.
Információ és jelentkezés: 06-1/368-6296; karpateuropa@t-online.hu

A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal. 140 híd és viadukt található ezen a csupán 60 km-nyi szakaszon. A lóvészi alagút 1012 m magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét. Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik.

Fotók: Bánkuti Ákos

Itt, a történelmi Magyarország határán, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30. számú vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Az épület vasúttörténeti emlék, 110 éve, 1897-ben épült és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel, még a bokrokon is nemzeti színű szalagok lógnak. Ennek az épületnek a megmentésére vállalkoztak gyimesbükkiek és magyarországiak és összefogtak a felújításhoz szükséges pénzügyi fedezet megteremtésében.

Az őrház sorsa megpecsételődni látszott, amikor a román vasút eladta egy román embernek, aki az építőanyagért elbontotta volna. Egy helyi tanár, Deáky András azonban az épületet megvásárolta - "nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára" - és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. Ekkor kapcsolódott bele az őrház sorsába az a budakeszi társaság, amely végül a felújítás motorja lett. Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly 2007 pünkösdjén egy jelentős összegű adománnyal kezdeményezték az őrház eredeti magyar vasúti szabványoknak megfelelő felújítását, környezetének rendezését, hogy alkalmassá váljék egy már létező és Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszt tulajdonában lévő vasúttörténeti kiállítás befogadására és bemutatására is.

A műszaki tervezés során azonban kiderült, hogy a felajánlott összeg csak a munkálatok elindítására elég. Mivel a kezdeményezők közül ketten is a Budakeszi Kultúra Alapítvány tagjai, az alapítvány úgy döntött, hogy felkarolja az adományok gyűjtését. Bánkuti Ákos és Herein Gyula az alapítvány nevében megállapodást kötött a gyimesbükki önkormányzattal és szerződést kötött a bekért árajánlatok alapján kiválasztott kivitelezővel,  a Harbau Kft-vel. A felújítás az ő vezetésükkel, a gyimesbükki önkormányzattal együttműködésben, valamint Deáky András és Bilibók Ágoston segítségével megkezdődött.

Annak érdekében, hogy az épületet a szükséges önkormányzati engedélyek birtokában idén április végére befejezhessük és május 11.-én, pünkösd vasárnapján a gyimesbükkieknek átadhassuk, várjuk mindazok jelentkezését, akik hozzá tudnak járulni egy kicsiny darab magyar történelem megmentéséhez.

Budakeszi Kultúra Alapítvány elkülönített számlaszáma
Vasúti Őrház, Gyimesbükk megjegyzéssel:
OTP 11742348-20016210

Köszönjük nagylelkű adományaikat a történelmi Magyarország legkeletibb, 30-as számú vasúti őrházának megmentéséhez. Az Önök adományának is köszönhetően már folynak a felújítási munkálatok, melyek reményeink szerint április végére be is fejeződnek. Így nem lesz akadálya annak, hogy pünkösd vasárnapján, azaz május 11-én a felújított épületet átadjuk a gyimesbükki önkormányzatnak és Gyimesbükk lakosságának.

Ha közcélú adományáról igazolásra van szüksége, kérem telefonon, levélben vagy e-mailen értesítsen bennünket nevéről, címéről és adószámáról, s az igazolást postafordultával küldjük Önnek.

Az őrházzal kapcsolatos további eseményekről, határidőkről honlapunkon tájékozódhat .

Budakeszi, 2008. március 1.

Tisztelettel

Hidas Mátyás
a kuratórium elnöke

Királyi őrház megmentésére kérik az adományozókat

Lánchíd Rádió, cs, 2007-11-15 13:00 Külföld Vezető hírek

Budapesttől mintegy ezer kilométerre, a történelmi Magyarország határán, a Gyimesekben, a Rákóczi-vár lábánál áll egy vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. Az épület vasúttörténeti emlék, és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A Tatros folyó és a vasútvonal Gyimesbükknél közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Hogy a nagyon rossz állapotban álló épületet megmentsék az utókornak, gyimesbükkiek és magyarországi látogatók összefogtak – mondta el a Lánchíd Rádiónak Deáki András gyimesbükki vendéglátó, aki nem kis bonyodalmak árán már megvásárolta az épületet a román államtól, hogy legalább a tulajdonviszonyok rendezve legyenek. A felújításra váró őrházban vasúttörténeti kiállítás megnyitását tervezik.

Gyimesiek és magyarországiak éppen ezért gyűjtésbe kezdtek, hogy terveikhez az anyagi hátteret is megteremtsék. Deáki András és helybeli társai várják mindazok jelentkezését, akik pénzzel is segíteni tudják egy kicsiny darab magyar történelem megmentését.

A gyimesbükki vasúti őrház megmentésére adományok az alábbi számlaszámokra küldhetők:

Romániában nyitott számla:
Szeret-Klézse Alapítvány, Csíkszeredai OTP
számlaszám: RO47OTPV2600-0010-9807RO02
forint számlaszám: RO51OTPV2600-0010-9807HU02

Magyarországon nyitott számla:
Budakeszi Kultúra Alapítvány számlaszáma - Vasúti Őrház Gyimesbükk megjegyzéssel:
OTP 11742348-20016210

(Lánchíd Rádió)

A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vonal 25 ezrelékes emelkedőivel, esetenként rendkívül kis sugarú, legfeljebb 250 máskor viszont 4000 méteres íveivel, 140 hídjával és viaduktjával, megannyi átereszével, mély bevágásaival és magas töltéseivel. A pálya 89 százaléka emelkedő vagy lejtő, 44 százaléka pedig ívben vezet. A lóvészi alagút 1012 méteres magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét. A szépséges, mindkét világháborúban felrobbantott Karakó-völgyhíd 226 méter hosszú és 64,4 méter magas. A Ladók-völgyhíd 94 méter hosszú és 37 méter magas, az utusalyi völgyhíd 40 méter hosszú és 30 méter magasan vezet. Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik, jelenleg sorsának jobbra fordulására vár.

Nem messze az állomástól, csupán néhány méterre az egykori ezeréves határtól, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30-as számú őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel. A vasútvonal, ezen belül is a 30-as számú őrház történetét a jelenleg is Gyimesbükkön élő Bilibók Ágoston, nyugdíjas vasúti műszaki tiszt könyvben örökítette meg, és önerőből egy vasúttörténeti gyűjteményt is működtet a gyimesbükki vasútállomás patinás épületében.

Idén pünkösdkor egy budakeszi baráti társaság jelentős összeget adományozott az őrház helyreállítására, ahol helyet kaphatna a vasúttörténeti gyűjtemény is, esetleg helytörténeti kiadványok, képeslapok, népművészeti tárgyak értékesítését is szolgálhatná. Az őrházat a vasútvonal 1897. október 18.-i átadásának 110. évfordulóján, idén októberre tervezték befejezni.

A befejezéshez azonban nem elegendő az eddig összegyűlt összeg, ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány az Indóház című vasúti magazinnal és a Budakeszi Iránytű című regionális havi lappal közreműködve felvállalta a további adományok gyűjtését.

Kérjük, hogy támogatásával segítse
 az ezeréves határon álló egykori MÁV őrház helyreállításának befejezését, melynek befejezési határideje
2008. pünkösdje.

Az alapítvány az adományokat
a 11742348-20016210 számú, erre a célra elkülönített OTP bankszámlaszámon várja
 „vasúti őrház, Gyimesbükk” megjegyzés feltüntetésével.

Támogatásukért előre is köszönettel

Budakeszi Kultúra Alapítvány