Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /opt/share/www/b/budakeszik/public_html/index.php:26) in /opt/share/www/b/budakeszik/public_html/counter.php on line 55
Budakeszi Kultúra Alapítvány
 

Gyimesbükk

32-es határvadász túra



Augusztus 12. szombat: a Galonyán szállásfoglalóknak érkezés, szálláshelyek elfoglalása, vacsora este 7 órakor az Auguszta vadászkastélyban. (a maradék országból érkezőknek ajánljuk a Csengersima- Szatmárnémeti-Dés-Beszterce-Szászrégen-Galonya útvonalat, melyet Pünkösdkor kipróbáltunk. Kiváló minőségű utakon jól járható.)

Augusztus 13. vasárnap: Túra Istenszékére. Gyülekezés 9 órakor Galonyán a vadászkastély udvarán, ahol az időjárás függvényében eldöntjük a túra útvonalát. Indulás 1/2 10 órakor. Túravezető a Marosszéki EKE.

Augusztus 14. hétfő: Kul-túra Marosvécsen a Kemény várkastélyban és a kastélyparkban. Túravezető Pregitzer Fruzsina a Magyar Kultúra Lovagja, Jászai Mari- és Megyei Príma díjas színművésznő és Bata Hajnalka népzenész, népdalénekes. Házigazda : Nagy Kemény Géza. Gyülekező fél 11-től, a "túra" 11 órakor indul. (A szállásfoglalókkal késő délután átköltözünk Gyergyóremetére.)

Augusztus 15. kedd: Kereszthegy emléktúra. Gyülekező 3/4 9-től Gyergyóremetén a Turisztikai-Információs Központ előtt a Cseres Tibor téren. Indulás 9 órakor, saját autóinkkal tesszük meg az utat Gyergyótölgyesig,  ahonnan Nagy József történész vezetésével indul emléktúránk. (Visszaérkezés a késő délutáni órákban.)

Augusztus 16. szerda: Gyülekező 3/4 9-től Gyergyóremetén a Turisztikai-Információs Központ előtt a Cseres Tibor téren. Autós rásegítéssel rövid kirándulást teszünk a Kecskekőre, ahonnan remek kilátás nyílik a Kereszthegyre. Vezetőnk ezen a napon is Nagy József lesz.

Augusztus 17. csütörtök: Gyergyóból átköltözünk Gyimesbe, azonban, hogy ne maradjon ki nap túra nélkül, látogatást teszünk Csíkszentsimonban az Igazi Tiltott Csíki sört gyártó manufak-túrában, ahol 13 órakor indul a gyárlátogatás. Gyülekező 3/4 1-kor a gyár parkolójában, egyben mindenkit kérek, hogy mielőbb jelentkezzen, hogy a létszámot be tudjuk jelenteni. A legegyszerűbb programot választottuk, ami a gyár bemutatásával és korlátlan sörfogyasztással egy órás időtartamú és ingyenes. Ezúton hívjuk fel figyelmeteket, hogy időben foglaljatok Gyimesben szállást!

Augusztus 18. péntek: Túra Ugra-tetőre, ahol Berszán Lajos atya szentmisét mutat be a Keleti-Kárpátokban hősi halált halt katonák emlékére. Gyülekező 1/2 9-től Gyimesfelsőlokon az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum Udvarán, indulás 9 órakor.Délután 4 órakor "hagyományt" teremtve a tavalyi év után ismételten megkoszorúzzuk Gyimesközéplokon (a templom mögötti temetőben) az I. világháborúban hősi halált halt Kövendy Ferenc zászlós úr és bajtársainak sírját, tisztelegve a Nagy Háború áldozatainak emléke előtt.

Augusztus 19. szombat: A 32-es határvadászok emlékútja. Gyülekezés és regisztráció 8 órától Hidegségben, a Fatányéros panziónál, indulás 9 órakor. Csíkszentdomokosról az elmúlt évekhez hasonlóan szervezünk buszos visszautazási lehetőséget Hidegségben hagyott autóinkhoz.

Augusztus 20. vasárnap: Erre a napra már nem szervezünk programot, de ajánljuk, hogy a környező települések Szent István napi rendezvényein vegyetek részt.(Talán egy kis pihenés sem árt hazautazás előtt.)

Az egyes napok önálló programként is látogathatók! Túráinkra minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Fontos: Rendezvényeinken mindenki saját felelősségre vesz részt! Kártérítés semmilyen címen nem igényelhető! Végül a megszokott jó tanácsok túráinkra: az időjárásnak megfelelő túra öltözet, bejáratott bakancs, esőkabát, egy napos túrára elegendő folyadék és élelem.

Kohl András túraszervező, Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület
kohlcenter@gmail.com   tel:+36 309147819

Vissza | A lap tetjére

Pünkösd a Gyimesekben 2017

 

,,…úgy ragyogott, mint felhők közt a hajnalcsillag, mely elűzi a nyomasztó sötétséget.”
(Képes Krónika)

Gyimesbükki programok a Szent László-emlékévben
DÍCSÉRJÜK, MAGYAROK, SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYT!
Szent László tórnra lépésének 940., szentté avatásának 825., Kodály Zoltán zenetudós halálának 50., Domokos Pál Péter csángó néprajzkutató halálának 25., a gyimesi pünkösdi napok 10., és a csíksomlyói búcsújárás 450. évfordulója évében

2017. május 20. szombat 10 óra (időpontok helyi idő szerint)
IV. GYIMES-VÖLGYI MESEMONDÓ ÉS NÉPDALVERSENY,
A SZENT LÁSZLÓ GYIMESBEN C. MESEKÖNYV BEMUTATÁSA
a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskolában
 
2017. június 2. péntek

11:40 A Boldogasszony zarándokvonat érkezése, utasainak fogadása a gyimesbükki vasútállomáson. A zarándokvonat lelki vezetői: Székely János püspök, Burbela Gergely verbita szerzetes, Felföldi László helynök-plébános és Tímár Asztrik ferences szerzetes.

13.00 Szentmise
Msgr. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök és Msgr. Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke 35 gyimesi fiatalnak szolgáltatják ki a bérmálás szentségét a gyimesbükki kontumáci kápolnánál a Boldogasszony zarándokvonat utasainak részvételével.

15.00 A csíksomlyói gyalogos zarándoklatra indulók a kontumáci kápolnától magukkal hozzák a nagyváradi székesegyház Szent László ereklyéjét a gyimesbükki plébániatemplomba, amit a kommunista időben Dani Gergely plébános vezetésével építettek.

15.15 Pünkösdi szabadtéri program a Kontumáci kápolnánál: Szent Lászlót köszöntő énekek, katonadalok, gyimesi népdalok, gyimesi néptánc.
Közreműködnek gyimesbükki népművészek Tankó Előd kántor vezetésével

17.00 Búcsú a Szent László ereklyétől a gyimesi plébániatemplomban.

17.35 órakor a Boldogasszony zarándokvonat visszaindulása

2017. június 3. szombat

 05.00 A gyalogos zarándoklat folytatása a gyimesfelsőloki templomtól Csíksomlyóra
 
12.30 Szentmise a csíksomlyói nyeregben

18.00 óra Dícsérjük, magyarok, Szent László királyt!
Előadás a gyimesi plébániatemplomban (a részleteket lásd alább!)
Kóka Rozália Szent László Gyimesben című mesegyűjteményének bemutatása

2017. június 4. vasárnap

10.20 A Székely gyors és a II. Rákóczi Ferenc képmásával díszített Csíksomyló express érkezése ezerkétszáz zarándokkal a gyimesbükki pályaudvarra. A zarándokvonatok lelki vezetője Kóczán Árpád ny. tábori lelkész.

11.00 Dícsérjük, magyarok, Szent László királyt! (’50) a kontumáci kápolna szabadtéri színpadán
Szerkesztő: Kóka Rozália
K: a Gyimesbükki Hagyományőrző Együttes  és népművészek (vez. Tankó Előd); az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör, és a Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttes (vez. Kóka Rozália); az Óbudai Népzenei Iskola hallgatói, tanárai (vez. Fábián Éva); a Gyimesi Férfikórus (vez. Antal Tibor)

12.00 Szentmise a kontumáci kápolnánál a gyimesbükki pünkösdi zarándoklat 10. és az első világháború 100. évfordulóján

13.00 A II. Rákóczi Ferenc képmásával díszített mozdony kigurul a 30-as számú, legkeletibb magyar vasúti őrházhoz.

14.45 A Székely gyors és a Csíksomyló express zarándokai elbúcsúznak Gyimesbükktől.
   
2017. június 5. hétfő

08.00 A gyimesbükki gyalogos zarándokok hazaindulása Gyimesközéplokról Gyimesbükkbe

11.00 Hálaadó szentmise a visszaérkezett zarándokokkal a plébániatemplomban.

Széphavasi Szentlélek búcsú

13.00 Rózsafüzér a kápolnában, Mária-énekek a Gyimesi férfikórussal
14.00 Szentmisét tart Ft. Sebestyén Péter, marosvásárhelyi plébános az ötven fős gyimesi férfikórus közreműködésével.
16.00 Kovács Nóri énekes koncertje (’90)

09.15 Indulás a csíkszépvízi templomtól a Pogány-havason át (9 km, 600 m szintkülönbség)
10.30 Indulás a Ciherek szádából (5 km, 450 m szintkülönbség)
10.45 Indulás Fügés-tetőről 4,8 km, 200 m szintkülönbség)

Kiadja a Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia 2017 http://gyimesbukkiplebania.org/

Vissza | A lap tetjére

A magyarosi rohamtámadás

2017-03-08

Száz éve, 1917. március 8-án a magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezred rohamszázadai és a 39. honvéd hadosztály több egysége az oroszoktól visszafoglalta Erdély keleti határán a stratégiai fontosságú Magyaros-hegycsoportot. A Budakeszi Kultúra Alapítvány hadisírgondozói a helyszínen jártak, és a csúcsra az évtizedek óta eltűnt emléktábla szövegével egy tölgyfakeresztet állítottak.



A Magyaros kúpjai a besztercebányai 16-os honvéd gyalogezred csobányosi temetőjéből nézve. A Budakeszi Kultúra Alapítvány csapata 2016 áprilisában találta meg a temetőt és a megmaradt síremléktöredék mellé új keresztet állítottak. (fotó: Bánkuti Ákos)

Magyaros, Magyaros-tető, Magyaros-hegycsoport. Ugyanaz a hatalmas hegytömb más-más néven, Erdély keleti határán, az Úz-  és a Csobányos-patakok völgyei között. Akármelyik közeli, vagy távolabbi hegycsúcsról nézzük a tájat, a Magyaros több kúpból álló csoportja akár 40-50 kilométerről is jól beazonosítható. Tudtuk, hogy nagy harcok voltak a Magyaroson az első világháborúban, ezért nem csak a méretei miatt tekintettünk messziről is nagy tisztelettel rá. Tudtuk, hogy meredek hegyoldalain, rengeteg erdőin át, fel kell jutnunk rá, meg kell nézni a Névtelen kúpon, a Söverjesen az egykori harcok nyomait és egyszer onnan kell nézni a páratlan panorámát a Sólyomtár, a Keresztes, a Kis- és Nagy Borda, a Káronta felé. A Gyimesi-szorosban végzett hadisír kutatásaink során már gépesítettük baráti „egységünket” minden terepre alkalmas járművekkel (all terrain vehicle=atv), azaz quadokkal , de a Magyarosba majdnem beletört a bicskánk, legalább hét próbálkozásból  csak kétszer jutottunk fel rá, a többi esetben a hó vagy kidőlt fák, járhatatlan út vagy műszaki hiba miatt, közel a célhoz, de vissza kellett fordulnunk. A növekvő kihívással egyenes arányban nőtt a tiszteletünk a hegy és a hegyet immár száz éve, az akkor új harcmodorral a rohamtámadással visszafoglaló 10-es honvédek iránt. De milyen események vezettek a magyarosi rohamhoz és mi is történ ott 1917 márciusában?

Bővebben...

Vissza | A lap tetjére

Május 13-16. Pünkösdi programok Gyimesbükkön

Május 13-16. PÜNKÖSDI PROGRAMOK GYIMESBÜKKÖN

Vissza | A lap tetjére

Az elmúlt nyolc év legszínesebb prgoramjával várta Gyimesbükk a zarándokokat

2015-05-27

Gyimesbükk az elmúlt 8 év legszínesebb programjával várta a zarándokokat. Az ünnepi misét a Budakeszi Kultúra Alapítvány felügyelő bizottsági elnökének lelki üdvéért ajánlották, aki két nappal korábban halálos balesetet szenvedett.

Tapintható-láthatatlan

A Tapintható-láthatatlan program keretében május 21-én, csütörtökön délután avatták fel a csíksomlyói kegyhely bronzba öntött makettjét Csíkszeredában, a kegytemplom melletti téren. A Tapintható-láthatatlan programot a Rotary Club Budapest-Budavár indította1999-ben olyan domborművek létrehozásával, amelyekkel jelentős műemléki tereket, épületeket, épület-együtteseket, településrészeket mutatnak be kicsinyített és vakok, gyengén látók számára tapintható formában. A köztéri alkotások mellé Braille-feliratozást is készítenek. "Legyen szép a látóknak és hasznos a vakoknak!" elve már számos köztéren idegenforgalmi látványosság, így Budapest I. kerületében a Szentháromság téren a Mátyás templom és környékét mutatják be, de született már dombormű a Magyar Földtani Intézet homlokzatáról, az egri, a szentendrei és a győri történelmi belvárosról, de az aquincumi múzeumról is. A csíksomlyói kegyhely a sorban éppen a huszadik.

A csíksomlyói ferences kolostor által is támogatott alkotás a kegytemplom melletti parkolóban az Erdélyi Utakon egyesület szervezésében készült el, melyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány is pénzadománnyal támogatott. (Fotó: Bánkuti Ákos)

A csángó keresztaljakkal indulnak az útra

Május 22-én, a pünkösd előtti pénteken délben megérkezett Gyimesbükkre a Nagyboldogasszony zarándokvonat. Évek óta azzal a céllal utaznak ide a vonat utasai, hogy együtt induljanak el Gyimesbükkről a gyimesi keresztaljakkal a csíksomlyói búcsúba. A Dani Gergely Magyar Tannyelvű Általános Iskola tanulóinak az első és a második világháborúban elhunytakért mondott imáját követően Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke tartott szentmisét az ezeréves határon, a kontumáci (egykori vesztegzári) kápolnánál. A Gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium diákjai gyimesi népdalokat adtak elő tanáruk, Antal Tibor betanításában. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Hűség a hithez, a nemzethez és az anyanyelvhez

Százezrek gyűltek össze 23-án, szombaton délelőtt a csíksomlyói hegynyeregben. A pünkösdi szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mutatta be, akinek a lengyelországi Czestochowa pálos szerzetesei készítettek kimondottan erre az alkalomra egy miseruhát, mellén a csíksomlyói szűzanya, hátoldalán pedig a czestochowai Fekete Madonna képével. A szentmise előtt a Fülöp-szigetekről és Kongóból érkezett zarándokokat is bejelentettek. A misén részt vett Áder János Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Herczegh Anita is. Az idei búcsú jelmondata, az "Oltalmad alá futunk" a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet a csíksomlyói Mária kegyszobor készítésének 500. évfordulója alkalmából hirdettek. Az idei búcsú zarándokai a teljes búcsúval járó, vagyis a "tisztítótűztől" megszabadító pápai áldásban is részesültek ebből az alkalomból.

"Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz" - hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregben tartott szabadtéri szentmisén. Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott Tolvajos-tetői csatát említette, amelyben a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. Az érsek elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Tragikus baleset a Tolvajos-tetőn

 Az "egyházi ünnep előtti, a zarándoklatra legalkalmatlanabb nap" délutánján a Budakeszi Kultúra Alapítvány felügyelő bizottságának elnöke, Lóczi Gyula - útban a másnapi csíksomlyói búcsúba, erdélyi barátaihoz és a pünkösdvasárnapi gyimesbükki zarándoklatra - a Tolvajos-tetőn motorjával egy furgonnak ütközött, s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítás közben életét vesztette. Az 52 éves pénzügyi szakember négy gyermeket hagyott maga után. Utolsó útjára május 30-án 12 órakor kísérik a budaörsi új köztemetőben.

A szervezők a csíksomlyói szentmise előtt tájékoztatták az egybegyűlt híveket a tragédiáról, s a pünkösdvasárnapi gyimesbükki ünnepi szentmisét a Budakeszi Kultúra Alapítvány tevékenységét önkéntesen segítő munkatárs lelki üdvéért ajánlották fel.

Gyimesbükkön II. Rákóczi Ferenc fejedelem halálának 280. évfordulójára emlékeztek

Idén áprilisban volt 280 éve, hogy a törökországi Rodostóban elhunyt II. Rákóczi Ferenc, az utolsó megválasztott erdélyi fejedelem. A Dani Gergely Általános Iskola diákjai emlékműsort mutattak be Rákóczi életéről, a fejedelem imáit pedig a szentmise alatt többször felolvasták. Az igen gazdag kulturális programban Dajka Mihály, csíkszentmihályi tárogató művész, a tavalyi Fölszállott a páva kósteleki közönségdíjasa, Vaszi Levente tanár is szerepelt tanítványaival: a csángó vidék balladáiból és táncaiból mutattak be.

A szekelyhon.ro beszámolója szerint ezt követően időutazásra hívott a bukovinai származású, vajdasági születésű, magyar Örökség-díjas Kóka Rozália, a Népművészet Mestere, az alig egy éve alakult kis moldvai csángó együttesével, a Virággyönggyel több száz éves, a moldvai magyarok ajkán fennmaradt archaikus énekekből és a mondákból összeállított, hatalmas tapsot kiváltó Légy áldott szent István király! című előadásával örvendeztette meg a közönséget. Érdemes megjegyezni a többségében pusztinai származású énekesek neveit: Bálint Izabella,  Kiss-Tampu Tatjána, Kovács Krisztián, Tamás Júlia Roxána, Mokány Róza és Pusztinai Annamária. A Salamon József gyimesbükki plébános által összeállított gyimesi pünkösdi szertartásoknak minden évben fontos mozzanata a hősökre való emlékezés, idén is koszorút helyeztek el, imát mondtak a környékbeli hegyekben elesett első és második világháborús hősök emlékére.

Kontumácon az idei ünnepi pünkösdi szentmise főcelebránsa és szónoka a gyimesközéploki születésű, jelenleg a Fehér megyei Marosújváron plébános Bilibók Géza volt, aki a szentmise előtt megemlékezett a pünkösd előtt a Tolvajos-tetőn tragikusan végző balesetben elhunyt motoros zarándokról, Lóczi Gyuláról. Prédikációjában többek között rámutatott arra, hogy „ ... itt, a határvidéken jobban érezzük a határtalan nemzeti testvériséget, (...) ragaszkodjunk Mária országához, szülőföldünkhöz”. A szónok óvva intett, szűrjük meg a nyugati világból érkező hullámokat, vigyázzunk, „hogy zarándok batyunkat ne cseréljük fel turista csomagra!". A Gyulafehérvári Egyházmegyében meghirdetett Szórvány évében az ősök és a hősök szavak példájával nyomatékolta, hogy a magyar nyelvben egy betű sem fölösleges. Mise után a zetelaki kórus énekelt el szép magyar nótákat, katonadalokat, a Tatros és a 12/A országút fölötti vasúti hídra pedig megérkezett a Csíksomlyó Expresszt vontató, II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképével és az „Istennel a hazáért és a szabadságért” jelmondatával feldíszített mozdony. - tudósít az eseményről a szekelyhon.ro.

fotók: Bánkuti Ákos, Steinglauber Tamás

***

Himnusz-kultuszhely Csíkszeredában

Pünkösd vasárnapján Csíkszeredában a Szent Ágoston templom szentélyében Tamás József segédpüspök ünnepi szentmise keretében avatta fel a budakeszi V. Majzik Mária két kerámia domborművét. A két, egyenként négy méter magas alkotás közül az egyik a Hymnust, a másik az Angyali Üdvözletet ábrázolja. Az ellenszolgáltatás nélkül készített művek egy Himnusz-kultuszhely kialakítását szolgálják. A kezdeményezés fővédnöke Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író, a Nemzet Művésze. 

Vissza | A lap tetjére

Pünkösdi programok Csíksomlyón és Gyimesbükkön

2015. május 21. csütörtök 15 óra
Tapintható-láthatatlan
A csíksomlyói kegyhely bronzba öntött másolatának felavatása
a zarándokhely 500. évfordulóján
a kegytemplom melletti parkolóban.

A Tapintható-láthatatlan-program kezdeményezője a magyarországi Rotary Club Budapest-Budavári klubja. Erdélyi partnerük az Erdélyi Utakon Egyesület. A program lényege, hogy vakok és gyengén látók számára is megismerhetővé tegyenek olyan látványosságokat, mint a szentendrei skanzen., a budavári Mátyás-templom és a Halászbástya, vagy az egri belváros.

Bővebben: http://mihir.ro/nagy-segitseg-a-vakoknak-bronzbol-ontik-ki-a-csiksomlyoi-kegyhelyet

***

2015. május 23. szombat 11.30
MAGYAROK MISÉJE
Közös mise Csíksomlyóval Pilisszántón
a csíksomlyói Salvator-hegyen az időeltolódás miatt ottani idő szerint 12.30-kor kezdődő misével egy időben.

A helyszín három zarándok útvonal metszéspontjában, Czestohowa-Medjugorje, Máriazell-Csíksomlyó és Esztergom-Máriagyűd vérkeringésében áll. Árpád házi uralkodóink, Pálosaink történelmi hagyatéka a Pilisben, - a keresztény magyar sors. Ezer éves történelmünk útján keresztjeink drámája áll sorfalat. Sorsunk ma is keresztény és magyar! Most is – mint annyiszor a történelem zivataraiban – Csíksomlyón a Segítő Máriához, Pilisben a Boldogasszonyhoz fohászkodunk. Ma is a nemzetet összetartó erő, a bennünket áttüzesítő Szentlélek és a pünkösdszombati közös szentmise. Ebben az órában nem csak Erdély népét, de a világ összes magyarját át szeretnénk ölelni azzal is, hogy ki hangosítjuk a Csíksomlyói Salvator-hegy Hármashalom oltárától érkező Pilisszántói zarándokokat köszöntő üdvözletet. Válaszul Szvorák Kati éneke köszönetet mond Erdély hűségéért, kitartó hitéért majd mindkét helyen elkezdődik a legszentebb áldozat bemutatása.                                                                

Pilisszántón ezen az egy napon a kápolnában helyezzük el a Keresztes Követ. A pilisszántói Csillagösvény tetején álló Boldogasszony kápolna előtt Mons. Dr. Darvas -Kozma József, pápai káplán, csíkszeredai Szentkereszt Főplébánia templom esperes-plébános mutatja be a szentmisét. A Csíksomlyóról érkező pap szolgálata jelzésértékű. Magával hozza Erdély népének igaz szeretetét, az összetartozás örömhírét és 2004. december 5-ért a megbocsátást. Hargita és a Pilis kezet nyújt egymásnak.        

Fogadjuk el egymás segítő jobbját, jelezve így is, hogy egy a sorsunk, egy a hazánk!

Pilisszántóért Egyesület
Szőnyi József (0630-2685933)

***

 A 2015. évi pünkösdi ünnepi program Gyimesbükkön     
 2015. május 22. péntek      

   9:00  Görög katolikus szentmise a Gyimesi-szorosban álló kontumáci kápolnában.
12:11 Boldogasszony Zarándokvonat érkezése a Gyimesbükki vasútállomásra  
12:11 A zarándokok fogadása a gyimesi vasútállomáson az érkezőket köszönti Salamon József atya.
12:30 l Zarándokok levonulása az ezeréves határhoz (őrház, Rákóczi vár), Kontumácra.          

Kontumáci programok      

A Gyimesi-szorosban 2009-ben megújult kontumáci kápolnánál és az ugyanakkor épült színpadon, a 2010-ben avatott katonai hősi emlékhelynél és a romok feletti gerincen 2013-ban elkészült, Hitünk, Nemzetünk Kapujánál, pénteken alábbi programok lesznek      

13:00 Gyóntatás, előkészület a szentmisére a kontumáci kápolnánál.   

13:30 Ima az első és második világháborúban elhunytakért.  Ima Hitünk és Nemzetünk Kapujánál és a Hősi Emlékhelynél a gyimesbükki Dani Gergely iskola diákjainak részvételével. 

13:45 Budai Ilona népdalénekes műsora     

14:00 Szabadtéri szentmise a kápolna mellett. Celebrálja Tamás József segédpüspök, szentbeszédet tart Tímár Asztrik ferences szerzetes.    

15:10 A keresztalja megáldása, Indulás a csíksomlyói zarándokútra a kontumáci kápolnától, a Mária út kezdetét jelző kereszttől (a gyimesbükki plébánia templomig)  

15:15 A gyimesfelsőloki Szt.Erzsébet gimánázium diákjai gyimesi népdalokat énekelnek Antal Tibor énekes és tanár közreműködésével.      

Gyimesbükki programok     

16:00 A gyülekezők megáldása, a harangok kísérő hangja mellett indulás a csíksomlyói zarándokútra a Dani Gergely esperes plébános által a kommunizmus idején épített gyimesi templomtól, Gyimesfelsőlokig. A gyimesbükkiek zarándoklatát vezeti Hanulják Tamás segédlelkész. 
 Útközben: a Gyimes-völgy keresztaljainak csatlakozása            

 2015. május 23. szombat     

   4:00 Felsőlokról továbbindulnak a gyalogos zarándokok a 12:30-kor kezdődő csíksomlyói szentmisére     
12:30 Szentmise Csíksomlyón     
14:30 Másnapi gyimesbükki program hirdetése a mise végén     
18:00 Vigília szentmise a gyimesbükki Dani Gergely templomban  
19:00 A Keresztút gyertyás-fáklyás bejárása     

2015. május 24.  Pünkösdvasárnap    

11:00 Székely Gyors/Csíksomlyó Expressz közös szerelvénye érkezik a Rákóczi mozdonnyal.  Az érkező zarándokok fogadása a gyimesi vasútállomáson.           

Kontumáci programok    

9:00 Szentségimádás, csendes ima a szentlélek kiáradására.  Dajka Mihály tárogató művész a Hit kapujától negyedóránként zenél.  

10:56 A zarándokokat, vendégeket Antal Kinga és Kánya Tamás moderátori köszöntése, a program ismertetése     

11:00 II. Rákóczi Ferenc élete -  A Dani Gergely általános iskola végzős diákjainak műsora 
Közreműködik: Dajka Mihály tárogató művész; Antal Emese, Bíboros Péterné, Görbe Mária, Kánya Tamás, Rácz Bíborka, Virág Thekla Mária ének; Antal Zsolt, Antal Emőke, Bálint Beatrice, Deák Izabella, Ivacsony Gabriella, Simon Anett ima és szöveg  Kallós Zoltán gyűjtéséből, gyimesbükki régi énekek, betanította Simon Sárig Réka     

12:00 Közben déli harangszó, ének: Mennynek királyné asszonya   

12:15 Tímár Anna balladája - énekli Vrancsán Anita, kosteleki diák     
A kosteleki tánccsoport táncai, felkészítő tanár Vaszi Levente
Fehér László balladája - énekli Vaszi Levente tanító,a Fölszállott a páva közönségdíjasa

12:25 Légy áldott Szent István király!     
 Kóka Rozáli előadóművész, a Népművészet Mestere és a moldvai Virággyöngy csángó kisegyüttes műsora. Az együttes tagjai: Bálint Izabella, Pusztinai Annamária, Tamás Júlia Roxána, dr. Kiss Tampu Tatjána     
A műsorban elhangzanak:
Szent István király legendája - Részletek Hartvik püspük legendaszerkesztvényéből
A magyar korona - Szent István legendája - Szalay László nyomán
A magyar szent korona - Vass Albert feldolgozásában
Népénekek Szent Istvánról     

12:50 Emlékezés a hősi emlékhelyen a két világháborúban elesettekre  
 Ima a hazáért nehéz időben. Rákóczi Ferenc imája. Előadja Deák Izabella 
 Katonadal – előadja Antal Szende Mária    
 Közben koszorúzás az I. és II. világháborús hősök emléktáblájánál  

13:00 "Déli"(magyarországi idő) és szentmise kezdési harangszó.   
     
13:05 Köszöntés: 500 éves a csíksomlyói kegyszobor, 280 éve halt meg II. Rákóczi Ferenc Rodostóban.     
13:10 Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolna előtti színpadról.   
Főcelebráns Bilibók Géza atya, marosújvári szórvány plébános.   
14:25 A Rákóczi-mozdony érkezése a 30-as őrházhoz     
15:20 A Rákóczi-mozdony visszaindulása a gyimesbükki állomásra            

2015. május 25. hétfő    

8:00-11:00 A gyalogos zarándokok visszaérkezése Gyimesközéplokról a Hidegségbe és Gyimesbükkre.     
11:00 Hálaadó ünnepi szentmise a visszaérkezett zarándokokkal a gyimesbükki nagytemplomban.

14:00  Szentmise a Szép-havas csúcsán álló Szent Lélek-kápolnánál
A Gyimesi-szorosból Csíkba tartó út egykor a hegyek gerincén a Szép-havas, Pogány-havas, érintésével haladt. Ezen út mentén a Szép-havas tetején álló egykori kápolna újjáépítése mintegy öt éve kezdődött. Az összegyűlt adományokból rendezve lett a kápolna és környéke területének tulajdoni helyzete, feltárták a kápolna alapjait és megépült az új körkápolna. Az ősi hagyományok felelevenítéseként pünkösdhétfőnként a székelyek és csángók elbúcsúzásának helyén, annak emlékére, mint egy 20 éve újra szentmisét tartanak a csodálatos panorámájú helyen. Idén is három irányból lehet a kápolnát megközelíteni.      

9:00-9:15 Gyülekező 1: Csíkszépvíz, templom, indulás: 9:15, táv: 9 km, szintkülönbség: 600 m, idő: 4 óra    

10:00-10:30 Gyülekező 2: Gyimesfelsőlok, 12A út, Ciherek-pataka száda. Indulás: 10:30, táv: 5 km, szint: 450 m, idő: 2,5 óra    

10:30-10:45 Gyülekező 3: Fügés-tető, a 12A út hágóján. Indulás: 10:45, táv: 3,5 km, szint: 200 m, idő: 2 óra    

13:00-tól Antal Imre és zenészei fogadják az érkezőket a szép-havasi káplnánál. Bekapcsolódás a komjáti (felsőloki) hívek imaórájába. Vass Nimród plébános atya és V. Molnár József, a Szép-havas Egyesület elnöke köszöntője Moldvai csángók Szentlélek hívó éneke     

14:00 Szentmise. A misét celebrálja Vass Nimród plébános és a környék papjai. 
 Szentbeszédet mond Csapai Árpád csíkszeredai egyetemi lelkész.     A szentmise után Antal Imre és zenészei szórakoztatják a megjelenteket.  

18:00  Közös vacsora a felsőloki Skigyimes panzióban, előzetes jelentkezés alapján menü rendelhető 15 RON áron, vagy lehet a la carte étkezni.  Jelentkezés a vacsora menüre Szabó Mihálynál (tel: +36-30-230-8560)

***

Május 24. pünkösdvasárnap 11 óra, Csíkszereda
V. Majzik Mária, budakeszi alkotó
Hymnus- és Angyali üdvözlet című kerámiadomborműveinek leleplezése
a csíkszeredai Szent Ágoston templomban

A négy méteres alkotásokat Tamás József segédpüspök avatja fel a 11 órakor kezdődő ünnepi mise keretében.

A kezdeményezés fővédnöke Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író, a Nemzet Művésze

Vissza | A lap tetjére

November 24. GYIMES - salamon József, gyimesbükki plébános könyvbemutatója Marosvásárhelyen

Vissza | A lap tetjére

Világháborús megemlékezések a Gyimesekben

2014-08-28

Háromnapos túrával emlékeztek az ezeréves határt védő katonákra augusztus 22-24. között az első világháború kitörésének 100. és a gyimesi kitörés 70. évfordulója alkalmából a kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesület, a Maglódi Sebő Ödön Túratársaság, Csíkszentdomonkos önkormányzata, a gyimesközéploki plébánia és az általános iskola, a gyimesbükki plébánia és a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében és a Honvédelmi Minisztérium támogatásával. A túrasorozat célja összekovácsolni a gyimesi csángókat, a székelyeket és az anyaországban élő magyarokat.

A túra résztvevői augusztus 22-én reggel Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumnál gyülekeztek, s onnan – az Ugra-tetőn tartott szabadtéri szentmisét követően - indultak az ezeréves határt képező hegygerincen a Rákóczi-várhoz a páratlan kilátást nyújtó Apa-havas és a pipási örs érintésével. Útközben felkeresték azokat a hadisírokat, amelyeket az elmúlt öt évben a Budakeszi Kultúra Alapítvány a gyimesiekkel összefogásban kutatott fel és jelölt a helybéliek emlékezete és a bécsi katonai levéltár adatai alapján Lókút környékén és az Áldomás-patakában. Az egyes állomásokon Bánkuti Ákos, a Budakeszi Kultúra Alapítvány hadtörténeti szakértője tartott tájékoztatást, miközben az alapítvány munkatársai a fejfák karbantartását is elvégezték. Az eddig fellelt sírokról térképet is megjelentettek GPS-koordinátákkal, hogy bárki megkereshesse azokat.

Augusztus 23-án a Bilibók-tetői helyi megemlékezéshez kapcsolódott a túra. 1944. augusztus végén az ezeréves határ részét képező Bilibók-tetőt a szovjet lövész gyalogság elfoglalta, de a 4. székely határőrzászlóalj egy harccsoportja meglepetésszerű szuronyrohammal szeptember elsején visszafoglalta ezt a stratégiailag fontos tüzérségi megfigyelőpontot. A háborús veterán, Orbán Ferenc készítette emlékkőnél tartott szabadtéri szentmise és megemlékezés után a túrázók a Tar-havas-patakában a 4. székely határőr-zászlóalj tömegsírjánál tartottak tisztelgést. Este Illésfalvi Péter hadtörténész, a Honvédelmi minisztérium munkatársa tartott előadást a 1944-es gyimesi harcoról.

1917. augusztus 10-én a Tar-havas-patakában egy tisztáson a magyar legénység és a tisztek tábori misére gyűltek össze. A mise előtt röviddel egy magányos orosz repülőgép váratlanul egy sorozatot adott le. Egy lövedék mellkason találta Páll Lajost, a pécsi 19. népfölkelő gyalogezred főhadnagyát, majd továbbhaladva felrobbant és szilánkjaival megsebesítette Heinrich Róbertet, a budapesti 29-esek hadnagyát. Mindketten azonnal meghaltak.  A két tisztet katonáik nagy részvéte mellett ide, akkor még lakatlan területre, korábban elesett bajtársaik mellé temették, sírjuk fölé a ma is látható síremlékeket emelték.  Az azóta beépült terület ma egy magát már románnak, ortodox vallásúnak  valló, magyar anyanyelvű család veteményesében áll. A család egyetértésével a Kelet-Magyarországi Speciális Mentők egy háromnyelvű ismertető táblát állítottak a kert kerítése mellé a Honvédelmi Minisztérium pénzügyi támogatásával, melyet azonban már a felállítás másnapján ismeretlenek megrongáltak. A magyar nyelvű részt letépték, a német és román nyelvű táblát összekormozták, s a tábla alá muskátlihulladékot dobáltak. Hasonló incidens alapítványunk gyimesi működésének elmúlt nyolc évében nem fordult elő. A Budakeszi Kultúra Alapítvány a tábla helyreállítását magára vállalta.

 

           A megrongált tábla A veteményes tulajdonosával Bánkuti Ákos beszélget

 

Augusztus 24-én a hagyományos 32-es határvadász zászlóalj emléktúrája az 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezésének, majd a bekerítésből való bravúros kitörésének állít emléket, melynek krónikáját a gyimesbükki határvédelem parancsnoka, Sebő Ödön főhadnagy A halálra ítélt zászlóalj – Gyimesi-szoros 1944 című visszaemlékezéséből ismerjük. A túra Kovás-patakon, a csángók „szent” hegye, a Naskalat legyőzésével a szokásos csíkszentdomonkosi fogadással zárult, melyet a Hazajáró-sorozat forgatócsoportja is elkísért. (A képen Kenyeres Oszkár és Bánkuti Ákos)

A szervezők jövőre ugyanebben az időszakban várják a magyar hadtörténelem hiteles részleteinek megismerésére vágyó érdeklődőket. 

Koós Hutás Katalin

A Naskalat tetején a 32-es határvadász zászlóalj emlékkeresztjénél


Vissza | A lap tetjére

Pünkösdvasárnap a Gyimesekben

2014-06-14

2008 óta, amikor a Budakeszi Kultúra Alapítvány a helyi önkormányzattal összefogásban felújította Gyimesbükkön a legkeletibb magyar vasúti őrházat, minden évben egy újabb szimbólum születik vagy újul meg a helyi és az anyaországi magyarok összefogásával az ezeréves határon. 2009-ben a Gyimesek legrégebbi római katolikus kápolnája újult meg, 2010-ben magyar katonai emlékhely létrehozásában vettünk részt a kápolna melletti romokon. 2011-ben a Tatroson átívelő hidat festették újra a helybéliek a magyarországi festékkel, és Hende Csaba honvédelmi minisztert láttuk vendégül a katonai emlékhelyen. 2012-ben a csángó keresztúton állíthatott a Budakeszi Kultúra Alapítvány is egy stációt. 2013-ban a Hitünk és nemzetünk kapuja és megmaradásunk oszlopai készült el. 2014-ben pedig a mádéfalvi veszedelem következményeként létrejött bukovinai székely, moldvai és gyimesi csángó népcsoportok találkozójának megszervezésében vettünk részt, Kóka Rozália szakmai vezetésével. A jövő évi célkitűzés pedig nem kevesebb, mint a Rákóczi-vár újjáépítésének megkezdése.

„Mádéfalva gyermekei” az egykori székely határőrvidék népéből, a székelyföldi Csíkszék, Háromszék, Udvarhelyszék falvaiból szakadtak ki a XVIII. században Mária Terézia uralkodása alatt. 1762-ben a bécsi haditanács az egykori határőrzők leszármazottaiból új, osztrák mintájú és osztrák érdekeket szolgáló határőrség szervezését kezdte meg Erdélyben. A szervezés erőszakosan, a székelyek ősi szabadságjogainak semmibevételével zajlott, akik előbb nagy ellenállást tanúsítottak, majd 1763 decemberében nyílt lázadás tört ki. 1764. január 6-án a felkelők Madéfalvára sereglettek, hogy népgyűlést tartsanak, és próbáljanak megegyezni az osztrákokkal. Az osztrák katonaság azonban hajnalban megtámadta a falut. A menekülők közül sokakat lekaszaboltak a megvadult katonák. Reggelre kétszáznál többen maradtak holtan a hóban. Akik elfuthattak, fejvesztve menekültek át a Kárpátok hágóin Moldvába. A történelemnek ezt a véres epizódját madéfalvi veszedelemként, vagy siculicidiumként, székelyöldöklésként emlegeti az utókor.

A megtorlástól való félelem kb. tízezer embert késztetett otthona elhagyására. A bujdosók elrejtőztek a Gyimesek völgyeiben és a moldvai magyarok falvaiban, de új falvakat is alapítottak. Moldvában a XIII. századtól kezdve folyamatosan éltek magyarok.

1764 márciusában az udvar Hadik András grófot nevezte ki Erdély királyi biztosává, aki személyesen vizsgálta ki a mádéfalvi esetet és megállapította, hogy az osztrák katonaság jogtalanul mészárolta le a székelyeket, ártatlanul űzettek el földjeikről, ezért kegyelmet eszközölt a számukra.

1774-ben az osztrákok megszerezték a moldvai fejedelemtől a háborúk miatt feldúlt, elnéptelenedett Bukovinát, ahová telepeseket toboroztak. Románok, ukránok, lengyelek, zsidók, németek, csehek, szlovákok költöztek a Szeret, a Moldva és a Szucsáva folyó termékeny völgyeibe. Hadik András a Moldvába menekült székely bujdosókat Bukovinába hívta. Kisebb csoportokban el is indultak, s a XVIII. század végére öt falut építettek maguknak ott: Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva.

E Kárpát-medencén kívülre került magyar népcsoportok képviselői mutatták be dalaik és táncaik legszebb gyöngyszemeit a kontumáci kápolna melletti színpadon a Duna Televízió jóvoltából a világ magyarságának. Egyedülálló és kivételes alkalom volt ez, de reméljük, hogy nem megismételhetetlen.

Pünkösd péntekjén a gyimesbükki gyerekek Székely kálvária című előadásán, majd Tamás József segédpüspök celebrálta szabadtéri misén vehettek részt a kápolnánál a Magyarországról érkező Boldogasszony zarándokvonat utasai, akik évek óta azért érkeznek ezen a napon Gyimesbükkre, hogy együtt induljanak el a gyimesi keresztaljakkal a másnapi csíksomlyói búcsúba. Szombaton, a csíksomlyói búcsú után a Hazatérés Bukovinából, 1941 címmel Kóka Rozália, a Népművészet Mestere, Magyar örökség-díjas előadóművész rendezte fotókiállítást nyitották meg a Dani Gergely Magyar Tannyelvű Általános Iskola aulájában, majd a csángó keresztutat járhattuk be a gyimesbükki plébánia mögötti domboldalon. Vasárnap a Kárpátokon túli magyar népcsoportok egyedülálló bemutatkozása után a Székelygyors fővédnökeként érkező Sebő Ferenc és együttesének kiskoncertjét, a Hitünk és nemzetünk kapuja és megmaradásunk oszlopainak bejárását és a szabadtéri szentmisét követően az őrházhoz érkezett a Történelmi Székelygyors Gábor Áron születésének 200. évfordulójának tiszteletére feldíszített mozdonya a Csíksomlyó expressz tavaly már megismert Mátyás király-mozdonyával együtt.

A kárpát-medencei magyarság második legnagyobb zarándoklatának létrejöttében az első lépést ugyan a vasúti őrház felújítása jelentette, de a rendezvény elmúlt hét évi felívelése Salamon József, Gyimesbükk plébánosa és a település önkormányzata, élén Görbe Vilmos polgármester elkötelezettségének, az őket támogató helyi közösség munkájának és a Duna Televízió élő egyenes adásának köszönhető. Külön elismerés illeti Bánkuti Ákost, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kurátorát, a rendezvény gyimesbükki szervezőbizottságának évek óta a Duna TV élő adása miatt különösen felelősségteljes koordinátori feladatait vállaló tagját, hogy váratlan családi kötelezettségei ellenére sem hagyta cserben a rendezvényért felelősséget érző, határon túli szervezőtársait.

Kápolnaszentelés a Szép-havason

Pünkösd hétfőjén Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség segédpüspöke szentelte fel az Árpád-korinak tartott kápolnarom helyén a szintén Budakeszihez köthető Szép-havas Egyesület szervezésében az elmúlt években felépített Szent Lélek-kápolnát, ahol ez alkalommal az első keresztelőt is megtartották.

Koós Hutás Katalin
fotók: Herein Gyula

Vissza | A lap tetjére

Emléktúrák a Gyimesekben

Vissza | A lap tetjére

Pünkösdi programok Gyimesbükkön 2014

Vissza | A lap tetjére

Keresztek és keresztállítók

2013. október 15.

Október 12-én az Isten kezében című műsorában vetítette a Duna TV a Keresztek és keresztállítók című dokumentumfilmet, melyet augusztusban Sebő Ferenc és a Budakeszi Kultúra Alapítvány közös gyimesi túráján a székelyudvarhelyi stúdió munkatársai forgattak.

A film a II. világháború Gyimesbükk környéki harcainak állít emléket az Ugra-tetőn, a Bilibók-tetőn és az ezeréves határon többek között a Budakeszi Kultúra Alapítvány közreműködésével kialakított katonai emlékhelyen tartott megemlékezések felelevenítésével.

Sebő Ferenc augusztusban a Budakeszi Kultúra Alapítvánnyal a Gyimesekbe utazott, hogy augusztus 17-én részt vegyen az ugra-tetői megemlékezésen, édesapjának, Sebő Ödönnek, a 32-es határvadász zászlóalj parancsnokának gyimesbükki szoboravatásán, s az alapítvány tagjainak segítségével bejárja azokat a helyszíneket, amelyeket  apja az oroszfrontot utolsóként egy egész hónapig hősiesen feltartóztató maroknyi zászlóaljról szóló, A halálra ítélt zászlóalj című visszaemlékezéseiben megörökített. A forgatócsoporttal közösen járták be azokat a katonasírokat is, amelyeket gyimesbükkiek és budakesziek közösen évek óta tartó munkával keresztekkel jelölnek meg a helyiek emlékezete és a bécsi levéltár adatai alapján azonosított helyszíneken, A megjelölt katonasírok sorának bővítése, feliratozása és karbantartása folyamatos munkát ad az alapítvány munkatársainak és gyimesbükki segítőiknek.

 

Vissza | A lap tetjére

Sebő Ferenccel a Gyimesekben

2013. szeptember 10.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány csapatával több mint egy hétig a Gyimesekben túrázott Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a magyar táncház-mozgalom emblematikus alakja, a Zeneakadémia tanára és nem utolsó sorban Sebő Ödönnek, a Gyimes völgyében az orosz frontot 1944 őszén a 32. határvadászok élén három hétig feltartóztató 24 éves főhadnagynak a fia. Sebő Ödön háborús visszaemlékezéseit A Halálra ítélt zászlóalj című könyvében adta közre, amelynek szerkesztője Sebő Ferenc, a kiadója pedig a Budakeszi Kultúra Alapítvány. A túrán igyekeztünk közösen felkeresni azokat a helyszíneket, amelyeket Sebő Ödön A Halálra ítélt zászlóaljban leír, egyben részt vettünk több olyan hagyományteremtő eseményen is, amelyet melegen ajánlunk nem csak az erdélyi, de a kis-magyarországi érdeklődők figyelmébe.

Sebő Ödön keresztje az Ugra-pataka fejénél

1943 tavaszán Sebő Ödön egy terepbejárás alkalmával felfedezte, hogy az Ugra-tetőn a katonai térképek által jelölt helyen nincs már meg a kereszt, ezért helyreállíttatta. Az elmúlt évtizedek alatt a kereszt ismét eltűnt, de 2012-ben a Maglódi Sebő Ödön Túratársaság gyimesi segítőikkel újat állított a helyére, ahová augusztus 20. környékén minden évben túrát szerveznek és Berszán Lajos „pap bácsi” közreműködésének köszönhetően szentmisén vesznek részt a keresztnél. Szabadtéri szentmiséhez csodálatosabb helyet elképzelni sem lehet, hiszen a lábunk előtt hevernek a Keleti-Kárpátok hegyvonulatai. A helyszín a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumtól négy kilométeres sétával elérhető.

Berszán Lajos atyával (állva balról a második) és Sebő Ferenccel (elöl fekszik) az alapítványi csapat

Sebő Ödönnek bronzszobrot avattak

Augusztus 17-én Gyimesbükkön felavatták Sebő Ödön bronzszobrát. A szobrot nem más készítette, mint a pátyi Csák Attila szobrász.

Sebő Ferenc és Csák Attila pátyi szobrász a gyimesbükki Deáky-panzió udvarán

A civil közadakozásból finanszírozott alkotás elhelyezésére a 2010-ben a budakesziek közreműködésével a Gyimesek legrégebbi római katolikus kápolnája mellett kialakított, több mint ötszáz magyar áldozat nevét őrző magyar katonai emlékhely is felmerült, végül a Deáky-panzió udvarán helyezték el. Sebő Ferenc az avató ünnepségen hangsúlyozta, szeretné, ha ez a szobor nem csak az édesapjának állítana emléket, hanem mindazoknak, akik vele harcoltak ezen a határvonalon.

A 32-es határvadászok emlékútja

A 32-es határvadászokat az orosz front sikeres feltartóztatása után bekerítették. Kitörési útvonalukat öt éve a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület, a Hargita megyei ProAmb és a Serv-Mont-Har Egyesület jelölte ki túraútvonalnak a Hidegség-patakától (Csángó Panzió) a Kovás-patakon át Csíkszentdomokosig. 1944. szeptember végén a határvadászok a patak mentén haladtak, a kijelölt túraútvonal viszont a gerincen visz, lélegzetállító kilátással ajándékozva meg a túrára vállalkozókat. Sebő Ferenc igazi kuriózum volt a túrán, amelynek csúcspontján, ezúttal méterben mérve, a Kondra-keresztnél, a Csíkszentdomonkosról elébük érkező, népviseletbe öltözött lovas székelyek fogadóbizottsága előtt maga Sebő Ferenc adta át a Sebő-túra díszes zászlóit.

 A célállomáson a túrázók a csíkszentdomonkosiak vendégei voltak. A jó hangulatú rendezvényen Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter Honvédelemért emlékéremmel tüntette ki Orbán Ferencet, az 1944. szeptember elseji Bilibók-tetői ütközet még élő veteránját. Az emlékérmet a csíkszeredai főkonzul adta át.

A Bilibók-tetői megemlékezés

1944. szeptember 1-jén a Gyimesi-szoros ellenőrzése szempontjából kulcsfontosságú Bilibók-tetőt egy bravúros rohammal sikerült a 4. székely határőr zászlóaljnak visszafoglalnia. Erről minden évben szabadtéri szentmisével egybekötött megemlékezést tartanak a helybéliek az Orbán Feri bácsi készítette emlékkőnél a Bilibók-tetőn, ahová az utolsó veterán még tavaly is gyalog ment fel. Talán sehonnan nem látszik olyan tökéletesen az ezeréves határ vonala a Gyimesi szorosban, mint innen. Páratlan panoráma, benne a határgerinccel, a szorossal a Rákóczi-várral, az alapítvány által 2008-ban felújított vasúti őrházzal, a kontumáci kápolnával és a katonai emlékhellyel.

Az Ugra-tetői zarándoklat, a határvadász-túra és a Bilibók-tetői megemlékezés egybeszervezésén fáradoznak a programok létrehozói, hogy az augusztus 20. utáni héten, még az iskolakezdéstől kellő távolságban a Kárpát-medence bármely szegletéből vállalható legyen e programsorozat.

A határvadászok nyomában

Sebő Ferenccel felkerestük a mihályszállási, a pipási, a csügési őrs maradványait, hajdani szemtanúkkal találkoztunk, mint a 86 éves Pál Péter bácsi, akit 15 éves forma leventeként még Sebő Ödön is oktatott, ahogy ő mondja, becsületre.

Meglátogattunk néhányat azok közül a keresztek közül, amelyeket az elmúlt öt évben jelöletlen katonasírok fölé helyeztünk a bécsi levéltár adatai és a helybéliek emlékezete alapján. A már megjelölt katonasírokról GPS-koordinátákkal is ellátott túratérképet is készített a Budakeszi Kultúra Alapítvány Katonasírok Gyimesbükkön címmel.

Fölszállott a páva

A Muhos-pataki panzióban minden péntek este lelkes gyimesi fiatalok táncestet tartanak. Örvendetesen sokan vannak és nem amerikai zenére rázzák magukat, hanem vérbeli gyimesi népi muzsikára, élő zenére táncolnak, fergeteges temperamentummal. Főként fiatal felnőttek, de nyolc-tízéves forma gyerekek is keményen ropják a táncot közöttük, némelyik olyan lendülettel és érzékkel, mintha erre született volna. Az este hangulatát alapvetően meghatározta, hogy a Fölszállott a páva zsűrielnöke, Sebő Ferenc is érdeklődéssel figyelte az eseményeket, sokszor a táncosokkal együtt énekelte a dalokat. Úgy tűnt, a hangulatot már nem lehet tovább fokozni, amikor igazán váratlan dolog történt. A Fölszállott a páva zsűrijének egy másik tagja, a felvidéki, néhány évet Budakeszin is élt Agócs Gergely futott be a családjával. Ami ezután következett - dalolás, tánc, közös fényképezkedés és érdekfeszítő eszmecsere a magyarság jövőjéről -, az olyan volt, mint egy kárpát-medencei olvasztótégely, amelynek a legforróbb pontja ezen az estén biztosan Muhos-pataka volt.

Koós Hutás Katalin

Vissza | A lap tetjére

Sebő Ödön emlékprogramok augusztusban a Gyimesekben

2013. augusztus 1.

Vissza | A lap tetjére

Hitünk és nemzetünk kapuja Gyimesbükkön

2013. május 19.

Hat éve már, hogy 2008-ban a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében felújított, legkeletibb magyar vasúti őrházhoz megérkezett az első magyarországi zarándokvonat pünkösd vasárnapján. A Balkán és Európa hajdani határán fekvő Gyimesbükk azóta Csíksomlyó mellett a második legnagyobb székelyföldi zarándokhellyé vált. Évente százezer szám keresik fel magyarok a világ minden tájáról. A rendezvények fő koordinátora idén is a Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársai voltak.

Idén pünkösdkor az első magyarországi szerelvény, a Boldogasszony zarándokvonat már pénteken megérkezett Gyimesbükkre, hogy nyolcszáz utasa részt vehessen a Hitünk és nemzetünk kapuja megáldásán és a püspöki szentmisét követően a Gyimesek legrégebbi katolikus kápolnájától, az ezeréves határtól útjukra bocsássák a Csíksomlyóra igyekvő csángó keresztaljat.

Szombaton az esti szentmisét követően a csángó keresztút állomásait járta be a helyi gyülekezet a Magyarországról, többek között Telkiből is szép számmal érkezett vendégekkel közösen. A keresztút 8. stációját a Budakeszi Kultúra Alapítvány, a tizenharmadikat a testvérfalu, Telki állította. Tábortűzzel, zenével, énekléssel ért véget a nap a páratlan szépségű hegyoldalban, Rákóczi sziklája alatt.

 

Vasárnap fél tizenkettőkor érkezett meg a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz egyesített szerelvénye a hajdan egy egész birodalom határállomását kiszolgáló gyimesbükki pályaudvar főépületéhez, élén a MÁV Bombardier Mátyás király megkoronázásának 555. évfordulójára feldíszített Traxx típusú mozdonyával és 1100 utassal. Akkor Gyimesbükktől már csak öt kilométerre lehetett parkolóhelyhez jutni, mert a szorost a több tízezer látogató töltötte meg. Bár többen háborogtak emiatt, tanulság, hogy Gyimesbükkre időben kell érkezni, mert a késők egyszerűen kiszorulnak a szorosból.

A vonat utasait csángó lovasok vezették ki a határra a kontumáci kápolnához, ahol a Duna TV a világ magyarsága számára már élőben közvetítette a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes Népemért vállalom című, Márton Áron püspök tiszteletére írt zeneművet. A Magnificat, a Te Deum és a Hiszek a romokon zeneművek után a marosvásárhelyi együttes Papp László atya szövegkönyve alapján Csiszér László és Gyárfás Levente megzenésítésével bemutatott műben arra keresték a választ, miből épül fel Márton Áron, az „emberkatedrális”, ez a rendkívüli, szilárd és tiszta egyéniség, melynek titkait keresve jutunk el az életet és az erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézus Krisztusba és a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak – foglalta össze röviden Papp László, a gyimesbükki szentmise szónoka. Szentbeszédében visszaemlékezett 1949 pünkösdjére, amikor Márton Áron püspök több száz csángó fiatalt bérmált Gyimesbükkön, majd a gyimesi csángókkal együtt, az ő védőgyűrűjükben vonult be Csíksomlyóba, hogy megtarthassa utolsó nagyhatású szentbeszédét a hegyen. Csak rá két héttel, csellel tudta elfogni a román rendőrség a nép körében óriási tekintélynek örvendő püspököt, hogy aztán hosszú évekre börtönbe zárhassák.

 

Salamon József, Gyimesbükk plébánosa a vasúti őrház felújítása óta minden esztendőben maradandó alkotással gazdagítja a helyi közösséget, melynek mindegyikében segítője a Budakeszi Kultúra Alapítvány is. 2009-ben az ő kezdeményezésére újult meg a kontumáci kápolna. 2010-ben a szomszédos romokon katonai emlékhelyet alakítottak ki, melyet egy évre rá a magyar honvédelmi miniszter is meglátogatott. 2012-ben csángó keresztutat állítottak, amely nem csak Jézus szenvedéstörténetét mutatja be, de a gyimesi csángók történelmébe is bepillantást enged.

 

Salamon József atya idei kezdeményezése a Hitünk és nemzetünk kapuja és megmaradásunk oszlopai. A hit évének kapcsán született gondolat emlékezetes és maradandó jel kíván lenni a magyarság történelmi és vallási zarándokhelyén az utolsó viharos évszázad után, mely értékeinket nagyon megtépázta. Az élet, a hit, a nemzet kapuját átlépő zarándok egy szellemi és lelki értékrendbe lép be, mely életünk alapköve, nemzetünk termőmagja, boldogságunk szent igéje, a gazdasági élet szülőágya, és vágyaink nemesítője: Isten, Haza, Család, Anyanyelv, Alkotás, Jog, Kultúra, Hagyomány, Egység, Szabadság, Jövő. Ez párosul a határhelyzetű évszámokkal: 1001, 896, 1031, 1772, 1860, 1222, 1823, 1687, 1677, 1956, 2013. Az évszámok kiemelkedő személyekhez kapcsolódnak: Szent István, Szent Imre, a nyelvújítók, gróf Széchenyi István, András király és az Aranybulla, Kölcsey Ferenc, Kájoni János, Bartók Béla, Petrás Ince János, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán, P. Domokos Kázmér és 1956 nagyjai. A kopjafa életjelei: Hit, Föld, Hold, anya, víz, apa, Nap, lány, fiú, tűz, csillag. A famunkát Kelemen Dénes, gelencei fafaragó készítette.

A Hit kapujának és kopjafáinak megáldásában a mai Bákó megye területén működő egyetlen magyar tannyelvű általános iskola, a Dani Gergely gyimesbükki plébánosról elnevezett intézmény diákjai segédkeztek, díszes csángó népviseletükben, minden egyes állomásnál a magyar kultúra legjelesebb alakjainak ide vágó gondolatait felsorakoztatva, s az idézeteket minden esetben fejből tolmácsolva.

 

A gyimesbükki események fénypontja minden évben a zarándokvonat mozdonyának tisztelgése a vasúti őrháznál, ahol Görbe Vilmos polgármester és Deáky András fogadta a tömeg élén. 2008-ban és 2009-ben a koronás címeres Nohab-mozdony csalt könnyeket a határok mindkét oldaláról érkező magyarok szemébe. 2010-ben a Széchenyi-mozdony érkezett meg a Merjünk nagyok lenni felirattal, 2011-ben a Liszt-mozdony zengett magyar rapszódiákat a hangszóróin a Gyimesi-szorosban. 2012-ben az Aranycsapat mozdonya látogatott ide, s a 83 éves Buzánszky Jenőt is magával hozta. Idén Mátyás király látogatott el az ezeréves határra, a nagy király megkoronázásának 555. évfordulóján. A zarándokvonat az Indóház vasúti magazin és a Kárpáteurópa Utazási iroda szervezése, idei fővédnöke Böjte Csaba atya volt. Csaba testvér gyermekmentő házainak javára 850 ezer forintot gyűjtöttek össze a zarándokvonat utasai.

Kápolna a Szép-havason

Pünkösdhétfő már hagyományosan a Szép-havas csúcsán épülő Szent László-kápolnáé. A Csíksomlyóról hazatérő csángó keresztaljak fogadása után a még mindig kitartó zarándokok a Szép-havas csúcsára indulnak, ahol várhatóan jövőre elkészül az a kis körkápolna, melyet a Szép-havas Egyesület (titkára a budakeszi Szabó Mihály) a miskolci főépítész és Esztány Zsolt építész vezetésével a kisbényi templom mintájára építenek.

Budakeszi keresztállítók

A Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársai és gyimesbükki segítőik még 2009-ben és 2010-ben a helyiek emlékezete és a bécsi levéltár adatai alapján több tucat katonasír helyét felkutatták és szentelt fejfákkal jelölték meg az első, de főként a második világháborúban véráztatta Gyimesi-szorosban. Idén a pünkösdöt megelőző egy hétben túráikon sorra felkeresték a kereszteket, a sérüléseiket kijavították, átfestették, megerősítették és új táblákkal, nemzeti színű szalagokkal látták el őket. Az új táblákon már a sírban fekvők pontos adatai vagy a kereszt állítását ismertető esemény leírása is szerepel.

 

A túracsapat felmérte a környéken a hajdan volt, de mára erősen megrongálódott határkövek helyét és állapotát is. A munka folytatódik.

Koós Hutás Katalin

Fotók: Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Molnár Ádám és Szaló Jenő

Vissza | A lap tetjére

A Hit Kapujának megáldása Gyimesbükkön

Vissza | A lap tetjére

A 2013. évi pünkösdi ünnepi program Gyimesbükkön

2013-04-01

Március 19-én tájékoztatta a magyarországi médiumokat Hámori Ferenc, a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz zarándokvonatok főszervezője, Böjte Csaba, a zarándokvonatok fővédnöke és Bánkuti Ákos a gyimesbükki programok koordinálását végző Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselője. A zarándokvonatok utasai idén adománygyűjtésből Csaba testvér gyermekmentő házait támogatják majd.  

 Bánkuti Ákos (Budakeszi Kultúra Alapítvány)
2013. MÁJUS 16. CSÜTÖRTÖK  (Időpontok helyi idő szerint)
8:30 Gyalogos zarándoklat a Mária úton a Kontumáci-kápolnától, a Mária út gyimesbükk-csíksomlyói szakaszán.
1. nap: Kontumác – határgerinc – Lókút – Pipás – Apahavas -Ugra-pataka, 21 km, szállás: Szent Erzsébet gimnázium, Gyimesfelsőlok
2. nap: Ugra-pataka - Ciherek-pataka - Szép-havas - Pogány-havas - Szt.László-kápolna romjai, kb. 15 km, szállás Csíkszépvízen
3. nap: Csíkszépvíz - Borzsova – Csíkdelne - Csíksomlyó, kb.13 km.
Jelentkezés: Molnár Sándornál, tel.:+40-730-711-745, molnar.sandor@mariaut.ro
 
2013. MÁJUS 17. PÉNTEK
11:45 A Boldogasszony zarándokvonat érkezése a gyimesbükki vasútállomásra.
11:45-12:00 A zarándokok fogadása az állomáson
12:00-től Levonulás az ezeréves határhoz (vasúti őrház, Rákóczi-vár), Kontumácra.
13:00 Szentségimádás, gyónás Kontumácon
13:30 A Hitünk és Nemzetünk kapujának, az évszázadok oszlopainak megáldása
14:00 Szabadtéri püspöki szentmise a kontumáci kápolnánál.
15:10 Indulás a csíksomlyói zarándokútra a kápolnától.
15:45 Körmenet és püspöki áldás a gyimesbükki plébániatemplomnál
17:00 A Boldogasszony zarándokvonat visszaindulása.
 
 Böjte Csaba ferences atya
2013. MÁJUS 18. SZOMBAT
04.00 Gyimesfelsőlokról gyalogos zarándoklat a 12:30-kor kezdődő csíksomlyói szentmisére
12:30 Szentmise Csíksomlyón
17:00 Szentmise a gyimesbükki nagytemplomban
18:00-19:00 A csángó keresztút bejárása, tűzgyújtás az utolsó stációnál
 
2013. MÁJUS 19.  PÜNKÖSDVASÁRNAP
11:30 A Székely gyors és a Csíksomlyó expressz egyesült szerelvényének fogadása a gyimesbükki pályaudvarra kb. 800 fő utassal. Mozdonya: MÁV, Bombardier Traxx típusú, "Hunyadi Mátyás" grafikával feldíszítve, a nagy királyunk koronázásának 555. évfordulójára. A zarándokvonatok fővédnöke: Böjte Csaba atya. A zarándokvonat szervezői az Indóház Magazin és a Kárpáteurópa Utazási iroda.
10:30-11:12 A gyimesbükki Rózsafüzér Társulat imája a kontumáci kápolnában
11:15-12:15 Mustármag Énekegyüttes: Népemért vállalom … zenemű Márton Áron tiszteletére a kápolna melletti színpadon
"Boros Károly esperes kapnikbányai plébános korában, a 70-es években bement egy nagybányai hivatalba. Amikor letette az asztalra a Márton Áron püspök által aláírt iratot, az ott álló férfi lehajolt és megcsókolta a püspök aláírását, mondva: "Én ezzel az emberrel voltam együtt bezárva egy cellába a börtönben". Illyés Gyula író a Márton Áronnal való első találkozás után, amikor elköszönt a püspöki iroda igazgatójától, azt mondta neki: "egy emberkatedrálissal találkoztam". A "Népemért vállalom" című zeneműben arra keresik a választ, hogy miből épül fel ez a "katedrális". Személyiségének titkát kutatják, s ezek mentén haladva jutnak el az életet és erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézus Krisztusba, s a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak." (Papp László)
12:15 A Hitünk, nemzetünk kapuja és oszlopainak felszentelése a magyarság és a gyimesi nép megmaradásának jelképi és szóbeli szimbólumainak segítségével. K: Salamon József plébános és a Dani Gergely Általános Iskola diákjai
 Hámori Ferenc (Székely gyors és Csíksomlyó expressz)


12:30-13:00 Koszorúzás a magyar katonai emlékműnél
13:00 "Déli" harangszó Gyimesbükkről (Duna TV közvetítés)
13:00-14:10 Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolnánál.  A szentmisét celebrálja Papp László atya (Szent Imre kollégium, Marosvásárhely)
14:30 A Mátyás király-mozdony tisztelgése az ezeréves határon álló, 2008-ban a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozói, Gyimesbükk önkormányzata és polgárai összefogásával felújított vasúti őrháznál
15:20 A mozdony visszaindulása a vasútállomásra
17:40-18:20 A zarándokvonatok visszaindulása.
 
2013. MÁJUS 20. HÉTFŐ
8:00-11:00 A gyalogos zarándokok visszaérkezése Csíksomlyóról.
11:00-12:00 Hálaadó szentmise a visszaérkezett zarándokokkal a plébániatemplomban.
10:30 Zarándoklat a Szép-havas tetején szintén budakesziek közreműködésével befejezés előtt álló Szent László-körkápolnához. Gyülekező Gyimesfelsőlokon a 12A út mellett a Ciherek-pataka kereszteződésében. A zarándoklat vezetője Molnár V. József. Indulás 11 óra, érkezés 14 óra. 400 m szintkülönbség, 3 km út, 3 óra menetidő.
15:00 Szentmise, Molnár V. József, Antal Imre népzenei csoportja, agapé.
17:30 Visszaindulás

***

2013-ban először nyílik lehetőség arra, hogy a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz zarándokvonatot teljes útján magyar villamos mozdony vontathassa. A MÁV-Trakció Zrt. TRAXX típusú gépét a jeles alkalomból a szervezők pályázat útján kiválasztott Mátyás király grafikával díszítik fel.

A különvonat Szombathelyről indul az éjszakai órákban, majd a Sopron–Győr–Budapest útvonalon a hajnaltájt fut be a Keleti pályaudvarra. További belföldi útvonala: Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza. A határ átlépése után a dél-erdélyi villamosított útvonalon – Déván, Gyulafehárváron, Segesváron és Brassón áthaladva – az esti órákban érkezik a Székelyföldre.

Az egyesített zarándokvonat a Székelyföldön kettéválik, és személyvonatként közlekedik: Csíksomlyó (május 18.) és Gyimesbükk (május 19.) napján is reggelente Madéfalváról kirajozva, északnak (Székely gyors), illetve délnek indulva (Csíksomlyó expressz) mennek el az egyes csíki falvakba vendégeskedő utasaikért, hogy a nap végén ugyanoda vissza is vigyék a zarándokokat. Érkezés Budapestre 20-én az esti órákban, majd a Székely gyors-Csíksomlyó expressz onnan még továbbmegy Szombathelyre. A zarándokvonatokról további információk a folyamatosan frissülő www.szekelygyors.hu és a www.csiksomlyoexpressz.hu honlapon.

A pünkösdi zarándokvonatokra jelentkezni lehet a Kárpáteurópa Utazási Irodánál (www.karpateuropa.hu)

Gyimesi és csángóföldi utazások: Csillagösvény Utazási iroda (www.csillagoseceny.hu)

 Koós Hutás Katalin

Vissza | A lap tetjére

Határtalanul

2012-09-12

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatot hirdetett Románia (Erdély), Szlovákia (Felvidék), Szerbia (Délvidék), Ukrajna (Kárpátalja), Szlovénia és Horvátország magyarlakta területeire irányuló iskolai utazásokra Határtalanul címmel. A Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázat keretében közel háromszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást osztottak ki 17 ezer diák és kétezer pedagógus utazásának támogatására. Köztük a telki Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola „Üldözik a szarvas-gímet” csodaszarvas út Telkitől Gyimesbükkig című pályázata 338 220 Ft támogatást kapott.

Szeptember 16-21-ig Tóth Attila és Csáforda Rita pedagógusok vezetésével egy 15 fős hetedikes diákcsoport járt Telki testvértelepülésén, a szórványban élő erdélyi magyarság legtávolabbi – többségében csángó magyarok lakta – településén, Gyimesbükkön.

A kirándulásról és a gyimesi csángó magyarság életéről változatos programokkal fűszerezett témanapot tartott az iskola, ahol a kirándulásról készített kisfilm segítségével minden osztály ízelítőt kapott, milyen kalandokban volt részük társaiknak a Gyimesekben. Délután az iskola aulájában a hetedikesek felolvasták élménybeszámolóikat és az erdélyi élményeik alapján írt meséjüket. Fényképkiállítást rendeztek a gyimesi kiránduláson készült fotók válogatott képeiből, megismerhettük a Gyimesbükkön elrejtett geoláda helyét. A gyimesbükki mintára, de telki fűszerezéssel a gyerek által készített sajtot is kóstolhattuk, miközben az Erdélyben beszerzett sütőfán diákok sütötték a kürtős kalácsot az udvaron. A gólyalábazás mellett Maronics Ilona és táncospárja rövid gyimesi népzene és táncbemutatója után a gyimesbükki Salamon József plébános atya vetített képes előadását is meghallgathatták az érdeklődők a gyimesi csángó magyarság hitéletéről, oktatásának helyzetéről. Az est vendégei voltak még Sárosi Mária tanárnő, a gyimesbükki testvériskola hetedikeseinek osztályfőnöke, valamint a gyimesbükki ezeréves határ emlékhelyeinek helyreállításában oroszlánrészt vállaló Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselői is.

Az első diákcsere során szerzett gazdag tapasztalatok tavasszal tovább kamatoznak, amikor egy gyimesbükki osztály érkezik vendégségbe a telki iskolába.

Koós Hutás Katalin

fotó: Salamon József

Vissza | A lap tetjére

Ötödik pünkösdvasárnapi zarándoklat Gyimesbükkön

2012-06-07

Ötödik éve már, hogy a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozói a gyimesbükki önkormányzattal összefogásban felújították a legkeletibb magyar vasúti őrházat a festői szépségű Gyimesi-szorosban, s először érkezett Budapestről az ezeréves határra a Székely gyors a koronás címeres 017-es Nohab mozdonnyal. Azóta minden évben megújult valami, ami az ott élő magyar közösség megmaradásának jelképe.

A 2008-ban átadott vasúti őrház után 2009-ben a kontumáci kápolna megújításához és a Rákóczi-vár kitisztításához járult hozzá az alapítvány. A helybéli magyarokkal közösen keresztekkel jelöltek meg ismert, de jelöletlen katonasírokat, első lépésként húszat, amelyeket térképen is megjelentettek. 2010-ben magyar katonai emlékhely épült a gyimesek legrégebbi római katolikus temploma, a kontumáci kápolna melletti romokon. 2011-ben a Tatroson át az ezeréves határra vezető hidat újították fel közösen, s a 2010 novemberében leégett magyar tannyelvű Dani Gergely Általános Iskola és Óvoda újjáépítését közel négymillió forinttal támogatta. 2012-ben pedig a pünkösdre elkészült csángó keresztút első ünnepélyes bejárására került sor a gyimesbükki római katolikus nagytemplom mögötti hegyoldalon. A kálvária 8. stációját a Budakeszi Kultúra Alapítvány, 11. állomását a budakeszi Herein Gyula és családja, a 13. stációt Telki, mint testvértelepülés közössége támogatta.

 

GYIMESI KÁLVÁRIA

    A 8. stáció
A csángó keresztúton Xantus Géza szobrászművész tizenöt bronz alkotása nem csak Jézus, de a gyimesi nép kálváriáját, eddigi történelmét és feltámadását is jelképezi. A fejedelemség megszűnése, a Rákóczi-szabadságharc, a tatár és török betörés, az 1717-19-es szárazság és pestisjárvány, az 1726-od nagy közterhek, a mádéfalvi veszedelem, azt ezt követő menekülés, a bujdosók magára maradottsága sorsformáló volt a Gyimesek történetében – áll Salamon József, gyimesbükki római katolikus plébános Gyimesi kálvária című könyvének bevezetőjében. Az 1852-es újabb járvány, a nagy gyermekhalandóság, a földekért vívott harc szintén mély nyomot hagyott a vidéken. A vasút megépítésével aztán az ezredfordulón megindult a fellendülés, amit hamarosan megakasztott az első világháború,
   A 13. stáció

az 1916-os román betörés a gyimesi határon, majd a trianoni békediktátum. Az egy hiten, egy hagyományon élő népet a nemzetiségi kérdés kiéleződése, a hajdúdorogi püspökségtől leszakított román görög-katolikus rítus bevezetése, a magyarság elnyomása, az iskolák ellehetetlenítése szorította présbe. Az 1940-44 közötti fellélegzés, a Magyarországhoz való visszacsatolás után az átvonuló katonaság, az ateizmus, a kommunista elnyomás, a szekus módszerek, a magyar iskola, a magyar görög katolikus egyház megszüntetése, az ortodox vallás és a román nyelv erőltetése súlyosbította a gyimesiek amúgy sem rózsás helyzetét. Az 1968-as megyésítés, a Gyimes-völgyi települések szétválasztása után úgy tűnt, hogy Jézussal együtt az itteni magyar közösséget is eltemették. Isten azonban újabb és újabb jelekkel bátorította őket: 1976-ra felépült az új templom, 1989-ben újraindult a magyar nyelvű oktatás, 2008 óta tízezres tömegekben érkeznek a zarándokok a kontumáci pünkösdi búcsúra, s a most elkészült keresztút is újabb reményt nyújthat a Regnum Marianumban (Magyarország régi katolikus elnevezése: Mária országa – a szerk.) imádkozó gyimesi népnek. – írja Salamon József.

 A gyimesi keresztút egyes stációihoz ima és feladat is tartozik. A Budakeszi Kultúra Alapítványé, hogy „vezető és vezetett közös értékre, kultúrára, javak felismerésére találjon”. Herein Gyula családjáé „új életet építeni a romokra, magot vetni, fát ültetni, sebeket gyógyítani”. Telkié pedig „a természeti rendre vigyázni, a lelkiismereti szabadságot biztosítani, a totalitárius gondolkodást és magatartást gyógyítani”.

 

             Az utolsó stáció a Rákóczi-szikla alatt, melynek aljából forrás fakad, 
                   s ahol a helyiek emlékezete szerint Rákóczi Ferenc egyszer megpihent.

 

HÁROM ZARÁNDOKVONAT ÉRKEZETT

Idén három zarándokvonat is érkezett a hajdani magyar határra, Gyimesbükkre. A czestochowai Fekete Madonna másolatát a csíksomlyói búcsúba szállító Boldogasszony zarándokvonat a MÁV nosztalgiavagonjaival már a pünkösd előtti pénteken megérkezett Gyimesbükkre, hogy az egykori határon álló kontumáci kápolnától induló gyimesi csángó keresztaljának Csíksomlyóba indulásán részt vehessen.

 

Pünkösd vasárnapján idén ötödször érkezett meg menetrendszerűen Budapestről a koronás címeres Nohab vontatta Székely gyors, majd a Csíksomlyó expressz, ezúttal az 1953-as londoni 6:3-as magyar futballgyőzelem emlékére a legendás aranycsapat képével feldíszített MÁV Siemens Taurus mozdonnyal az élén. Az expresszel a Gyimesekbe érkezett a 88. évébe lépő Buzánszky Jenő is, aki tőle megszokott jókedvvel és humorral a gyimesbükki nagyállomáson és a vasúti őrháznál is rögtönzött beszéddel üdvözölte a vonatok fogadására összegyűlt hatalmas tömeget. Az 1953-as győzelem mellett felelevenítette az 1954-es ismétlést is, amikor az angolok "egy hétre érkeztek és 7:1-gyel távoztak”.

 

EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK

A vasúti őrház felújításának és a Székely gyors indításának 5. évfordulójára emléktáblát állított az Indóház vasúti magazin, a Kárpát-Európa utazási iroda és a Budakeszi Kultúra Alapítvány, melyet Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere az összefogás fontosságát hangsúlyozva leplezett le.

 

ÉPÜLNEK A KAPCSOLATOK

A pünkösdvasárnapi szabadtéri szentmisét a kontumáci kápolnánál az őrségi Varga Ottó atya, a Gyimesbükktől nyugatra légvonalban ezer kilométer távolságra fekvő Őriszentpéter, a Gyimesekhez hasonló őrvidék plébánosa tartotta. A pünkösdi eseményeken számos budakeszi család mellett Telki küldöttsége is rész vett. Móczár Gábor alpolgármester lapunknak elmondta: a gyimesbükki Dani Gergely és a telki Pipacsvirág Általános Iskola közötti kapcsolat szorosra fűzésén munkálkodnak. Szeptemberben telki iskolások látogatnak a Gyimesekbe, jövő áprilisban pedig gyimesi csángó gyerekek érkeznek Telkibe. Tervezik, hogy a telki labdarúgó centrummal együttműködve lehetőséget biztosítanának gyimesi magyar gyerekek edzőtáboroztatására is.

Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos és Koós Hutás Katalin

 

Vissza | A lap tetjére

A 2012. évi pünkösdi ünnepi program az erdélyi Gyimesbükkön

2012-05-16

Vissza | A lap tetjére

Vonattal a pünkösdi csíksomlyói és gyimesbükki zarándoklatra

2011-05-15

Négy hét múlva Csíksomlyón, a pünkösdi búcsún találkozhatnak ismét a kárpát-medencei magyarok. Lassan már hagyománnyá válik az is, hogy Magyarországról vonattal is indulhatnak zarándokok a ma már ökumenikus szent találkozóra és a másnapi gyimesbükki ünnepre. A vonat azon a régi nyomvonalon halad, ahol 1944-ben megszűnt a járat. Nem véletlenül mondták a székelyek, magyar zászlót lobogtatva 2008-ban, az első Székely gyorsot várva: Késtetek! Késtetek 64 évet!

A vállalkozás szervezőivel, a Kárpát-Európa Utazási Iroda ügyvezetőjével, Mező Tiborral, az Indóház vasúti Magazin főszerkesztőjével, T. Hámori Ferenccel és Bánkuti Ákossal, a Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársával Perjés Klára beszélgetett.

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában május 15-én reggel negyed kilenckor elhangzott beszélgetés ide kattintva meghallgatható (3 MB, mp3, 14 perc)

Vissza | A lap tetjére

MAGYAROK - Bánkuti Ákos és Herein Gyula a Lánchíd Rádióban

2011-03-25

Március 24-én Bánkuti Ákos és Herein Gyula nyilatkozott a Lánchíd Rádió Magyarok című műsorában. A két budakeszi társaikkal együtt a Budakeszi Kultúra Alapítvány keretein belül és több száz, elsősorban magyarországi adományozónak köszönhetően 2008-ban az erdélyi Gyimesbükkön felújították a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházát, 2009-ben hozzájárultak a Gyimesek legrégebbi római katolikus kápolnájának a felújításához, 2010-ben pedig magyar katonai emlékhely kialakításában vettek részt ugyanott. Munkatársainkkal Horváth Ágnes beszélgetett.

A rádióadás ide kattintva meghallgatható (mp3, 11 MB, 50 perc)

Vissza | A lap tetjére

Február 7-én visszaköltöztek az iskolába

2011-02-07

November 29-én hajnalban kigyulladt a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola és Óvoda, s a tűzben teljesen leégett a tavaly teljes körűen felújított tanintézmény tetõszerkezete. A helyreállítást a helyiek már december elején megkezdték. A gyerekek február 7-én visszaköltözhettek az épületbe. A Budakeszi Kultúra Alapítvány három és félmillió forinttal támogatja a helyreállítást.

A magyar fõvárostól nyolcszáz kilométerre, a történelmi Magyarország egyik legkeletibb határán fekvõ Gyimesbükk egyetlen teljesen magyar nyelvű iskolájában százharminc diák tanul, s az épületben hatvan óvodásnak is helyet biztosítottak. A korábbi felújítás során végzett szakszerűtlen munka miatt a szigetelés nélküli kémény hozzáért az egyik fagerendához, amely kigyulladt. A tűzben leégett az épület tetõszerkezete, lemállott a külsõ szigetelés és a vakolat nagy része. Az osztálytermeket nem érintette a tűz, de a könyvtár mennyezete beszakadt. Amit a tűz nem tett tönkre, azt tönkre tette az oltáskor használt víz.

Az eset különösen súlyosan érinti a kettõs elszakítottságban élõ gyimesbükki magyar közösséget. A Gyimesi-szoros három egybeépült magyar települése (Gyimesfelsõlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk) közül egyedüliként Gyimesbükköt az ötvenes években a magyar Hargita megyétõl az ezeréves határon túli, moldvai, román többségû Bákó megyéhez csatolták, az érdekérvényesítésben, a nyelvhasználatban és a hivatalos ügyek intézésében lehetetlen helyzetbe hozva az akkor Gyimesbükkön még igen jelentõs többségben élõ magyarokat.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány december 12-én indította az adománygyűjtést a Lánchíd Rádióban a Koós Hutás Katalin alapítóval készített beszélgetéssel. A hírt több sajtóorgánum is átvette, s az eredmény minden várakozást felülmúlt: közel kétszáz kárpát-medencei adományozótól egy bõ hónap alatt három és félmillió forint érkezett a gyimesbükki magyar iskola javára. Január közepén az alapítvány képviselõi támogatási szerzõdést kötöttek Görbe Vilmos polgármesterrel és Antal Etelka iskolaigazgatóval az összeg felhasználásáról, melyet az iskolaépület külsõ hõszigetelõ vakolására és színezésére, valamint egy könyvek és iratok tárolására alkalmas, nagyméretű beépített szekrény kialakítására fordítanak.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány az elmúlt három évben javarészt kárpát-medencei, de a világ minden szegletébõl érkezõ adományoknak köszönhetõen olyan jelképek megmentését segíthette Gyimesbükkön, mint a legkeletibb magyar vasúti õrház, a Rákóczi-vár, a vesztegzári (kontumáci) kápolna, s egy katonai hõsi emlékhely kialakítása a véráztatta Gyimesi-szorosban. A pünkösdvasárnapi gyimesbükki eseményeket harmadik éve közvetítõ Duna Televízió Csíksomlyó mellett a magyarság második legfontosabb zarándokhelyének kiáltotta ki a határszéli települést.

OTP 11742348-20016210
„gyimesbükki magyar iskola"

 

 

A belsõ munkálatok készültségi foka lehetõvé teszi, hogy február 7-tõl ismét az épületben tanuljanak a gyerekek. A külsõ helyreállítás az idõjárástól függõen várhatóan április végére fejezõdik be. Az épület felszentelésére a nyár elején kerül sor. 

Vissza | A lap tetjére

Leégett a gyimesbükki magyar iskola

2010-11-30

Hétfõn kora reggel kigyulladt a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola, s a tûzben teljesen leégett a tavaly teljes körûen felújított tanintézmény tetõszerkezete. Az épület használhatatlanná vált. Kétszer ad, ki gyorsan ad. A Budakeszi Kultúra Alapítvány gyûjtést szervez, hogy az ottani magyar közösség mielõbb segítséget kapjon az oktatás folytatásához.

A magyar fõvárostól 800 kilométerre, a történelmi Magyarország határának egyik legkeletibb pontján fekvõ Gyimesbükk egyetlen teljesen magyar nyelvû iskolája óvodai csoportoknak is helyet biztosított. A tavaly befejezett, teljes körû felújítás keretében új nyílászárókat építettek be, új tetõ került az iskolára. A felújított épületet 2009 novemberében adták át, de alig egy évvel késõbb az elvégzett munka jelentõs része semmivé vált a pusztító lángokban.

A szekelyhon.ro tudósítása szerint a nem szigetelt, túlmelegedett kémény okozta a tüzet. A tetõszerkezetet teljesen el kellett távolítani, az épület külsõ szigetelését takaró vakolatréteg is sok helyen lemállott. Az osztálytermeket nem érintette a tûz, de a könyvtár mennyezete  beszakadt. Oltáskor a víz befolyt az osztálytermekbe, a falak, a padló is átázott. A tûz a kazánházból indult. Oka feltehetõen a felújítás során végzett szakszerûtlen munka: a kémény gyakorlatilag hozzáért az egyik gerendához, amely felmelegedett és meggyulladt. A felújítást végzõ céget 1000 lejre (65 000 Ft) bírságolták meg a hiba miatt.

További képek ide kattintva elérhetõk!

A károk felmérése folyamatban van, a helyszínen jártak a Bákó megyei tanfelügyelõség illetékesei is, akik a helyreállításhoz szükséges összeget a felmérés után a minisztériumtól fogják igényelni. Az iskolai és óvodai berendezéseket a helybéliek mentették át biztonságos helyre. Az óvodásokat a Böjte Csaba testvér vezette Szent Ferenc Alapítvány gyimesbükki háza fogadta be, az iskolások számára egyelõre a vasútállomás közelében található, korábban kórházi részlegként mûködõ épületetben folytatódik az oktatás.

Kétszer ad, ki gyorsan ad

A télen, tanévközben bekövetkezett pusztulás különösen súlyosan érinti a gyimesbükki magyar közösséget. A Gyimesi-szoros három egybeépült magyar települése közül (Gyimesfelsõlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk) egyedüliként Gyimesbükköt az ötvenes években a magyar Hargita megyétõl az ezeréves határon túlra, a moldvai, román többségû Bákó megyéhez csatolták, az érdekérvényesítésben, a nyelvhasználatban és a hivatalos ügyek intézésében lehetetlen helyzetbe hozva az akkor Gyimesbükkön még igen jelentõs többségben élõ magyarokat. A helyi magyar közösség megmaradásért folytatott küzdelmének az egyik legfontosabb bástyája a gyimesbükki esperes-plébánosról elnevezett, magyar tannyelvû iskola.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány az elmúlt három évben javarészt kárpát-medencei, de a világ minden szegletébõl érkezõ adományoknak köszönhetõen olyan szimbólumok megmentését segíthette Gyimesbükkön, mint a legkeletibb magyar vasúti õrház, a Rákóczi-vár, a vesztegzári (kontumáci) kápolna, s egy katonai emlékhely kialakítása. A pünkösd vasárnapi gyimesbükki eseményeket harmadik éve közvetítõ Duna Televízió által Csíksomlyó mellett a magyarság második legfontosabb zarándokhelyének kikiáltott Gyimesbükköt évente magyarok százezrei látogatják, akik ha egyenként csak egy jelképesen kis összeggel is, de támogatják az iskola újjáépítését, máris óriási lökést adhatnak a kár helyreállításához.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány segítséget kér a lángok martalékává vált
gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola és Óvoda gyors helyreállításához.

Kérjük, hogy adományaikat az alapítvány
OTP 11742348-20016210
számú alszámlájára "gyimesbükki magyar iskola" megjegyzéssel küldjék el.

Külföldi utalás esetén: HU09 1174 2348 2001 6210 0000 0000
A SWIFT kód OTPVHUHB

Koós Hutás Katalin alapító
fotók Salamon József

Kapcsolódó cikkeink:
Nemzeti zarándoklat Gyimesbükkön - 2010-0616
Óriási siker volt a magyarországi õsbemutató - 2010-04-08

Vissza | A lap tetjére

Szakmai tanácskozás a szórványmagyarság érdekében

2010-11-29

November 12-én az első Orbán-kormány által a külhoni magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítvány a Szórványmagyarok Napja címmel tartott szakmai tanácskozást a Kleberberg Kultúrkúriában. A januárban folytatódó tanácskozás-sorozat 26 meghívottja között a Budakeszi Kultúra Alapítvány is szerepelt.

A Szórványmagyarok napja szakmai tanácskozás az első találkozója azoknak a magyarországi szakembereknek, akik a határainkon túl, a tömbmagyarság peremén, illetve szórványban, diaszpórában élő magyarok ügyét, annak megismertetését fontosnak vallják egy olyan időben, amikor Magyarország lakossága 10 millió fő alá csökkent. A tanácskozás-sorozat célja egy konkrét cselekvési program meghatározása, amely a szórványmagyarság magyarországi megismertetését segíti elő, egyáltalán: a „szórvány” szó köztudatba való beemelését célozza meg.

Szórványmagyarok Napja

Az első találkozás eredményeként Csete Őrs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója kezdeményezi, hogy legyen a jövő évtől minden esztendő február hónapjának utolsó napja Magyarországon a Szórványmagyarság Napja legyen.Ez a nap a különféle kulturális események, tevékenységek, szakmai programok révén a nemzet figyelmét a világban szétszórtságban, szórványban élő magyarokra irányíthatja. Egyúttal azt is javasolják a magyar kormánynak, hogy a magyar uniós elnökség ideje alatt Magyarország kezdeményezze, hogy minden szökőévben - azaz négyévenként - legyen a szökőnap a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Napja az Európai Unióban.
 
Csete Örs kiemelte: Európa a kisebbségek kontinense. Kutatások adatai szerint Európában összesen hozzávetőleg 105 millió ember tartozik valamelyik nemzetiségi, etnikai kisebbségi csoportba, amely Európa 770 milliós lakosságának 14 százalékát jelenti, azaz minden hetedik európai valamilyen etnikai kisebbség tagja. A magyarság sem kivétel ez alól. Hozzátette: a világ összmagyarságának közel negyede él Magyarország politikai határain kívül, Dél-Amerikától Kalotaszegig. A határon túli magyarok hetven százaléka ráadásul nem tömbben, hanem más nemzetekkel keveredve, szétszórtságban, más szóval: szórványban él. A szórványlét automatikus velejárói az elégtelen anyanyelvi infrastruktúra, a hiányos magyar intézményrendszer. Szórványban nagyon sok ember billeg a magyarnak maradni vagy nem maradni-lét határán. Magyarországnak alapvető kötelessége segíteni, hogy ez a billegés a magyarnak lenni irányába mozduljon el, ugyanis rajtunk kívül egyetlen országnak sem áll érdekében elősegíteni a szórványmagyarság megmaradását.


 

A konferencián résztvevő 26, a külhoni magyarsággal foglalkozó magyarországi civil szervezet vezetője egyetértett abban, hogy nem szabad lemondani a világ összmagyarságának csaknem húsz százalékát kitevő szórványmagyarságról, ezért a civilek az eddigieknél hangsúlyosabban kívánják felhívni a magyar közvélemény figyelmét a kisebbségben élő külhoni magyarok ügyére. A tanácskozás résztvevői hasznosnak tartanák, ha egyúttal Európa figyelme is élénkebben irányulna az európai nemzeti és etnikai kisebbségekre.

A tanácskozáson Koós Hutás Katalin a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviseletében elmondta, hogy óriási a történelmi egyházak szerepe és ezért támogatásuk fontossága az erdélyi szórványmagyarság megmaradásában, mivel sok esetben már a keresztelésnél eldől a gyermek nemzetiségi hovatartozása: akit ugyanis ortodoxnak keresztelnek, a neve és az anyanyelve hiába magyar, románnak vallja magát. A határontúli tevékenységét elsősorban Gyimesbükkön kifejtő alapítvány képviselője kiemelte, hogy a hozzájuk hasonló munkát végző non-profit szervezetek számára nagy segítség lenne, ha munkájuk, célkitűzéseik, adománygyűjtéseik, eredményeik a lehető legnagyobb sajtónyilvánosságot kaphatnának. Ennek érdekében arra tett javaslatot , hogy a Magyar Távirati Iroda önkormányzati sajtószolgálatához hasonlóan határon túli civil szervezeto sajtószolgálatot is létrehoznának, ahová a regisztrált civil szervezetek közreműködésével kerülhetnének fel az aktualitások, s folyamatosan a sajtó munkatársainak a rendelkezésére állnának a legfontosabb eseményekről szóló hírek.

Bánkuti Ákosnak, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumi tagjának a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott interjúja ide kattintva meghallgatható (mp4, 1,4 MB; VLC médialejátszó javasolt).

Cselekedni kell: március 15-re kész a szórványstratégia

Jövő év március 15-ig készülhet el a végleges szórványstratégia, amely Magyarország nemzetpolitikai stratégiájának részét képezi majd – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága november 29-i közleményében. A szórványstratégiáról szóló tervezetről az egyeztetés a hét végén kezdődött el Temesváron.

Az államtitkárság közleménye hangsúlyozza, hogy a kormány szakít az elmúlt nyolc év határon túli magyar politikájával, hiszen a nemzeti együttműködés rendszerében kiemelt helyet foglal el a nemzetközpontú szemlélet. A dokumentum megállapítja, hogy a határon túli szórványközösségek helyzete drámai, és azonnali cselekvést kíván. A Trianon óta eltelt évtizedek komoly veszteségeket okoztak közösségeink számára, sokuk – amelyeket 1990-ben még szórványként tartottak számon – mára szinte eltűnt, míg a korábban „tömbmagyarként” számon tartott közösségek szórvánnyá zsugorodtak.

A november 27-i temesvári tárgyalási fordulón Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is jelen volt. Az egyeztetések folytatódnak, más helyszínen és más partnerekkel várják az észrevételeket annak érdekében, hogy a nemzetpolitikai stratégia részét képező szórványstratégia 2011. március 15-ig elkészülhessen.

(MTI/Budakeszi Kultúra Alapítvány)

Vissza | A lap tetjére

Herein Gyula a Duna TV Arcélek című műsorában

2010-11-14

A történelmi Magyarország ezeréves határán, Gyimesbükkön 2008-ban felújítoták a legkeletibb magyar vasúti őrházat. 2009-ben az őrház közelében álló vesztegzári (kontumáci) kápolnának a felújításában és a Rákóczi-vár kitisztogatásában vettek részt budakeszi barátok a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával. 2010-ben a kápolna mellett katonai emlékhelyet avattak.

Herein Gyula Csáky Zoltánnak nyilatkozik a Duna TV Arcélek című műsorában.

Az adás a linkre kattintva megtekinthető: Herein Gyula - Arcélek

2008 - A vasúti őrház felújítása Gyimesbükkön

2009

 

A vesztegzári (kontumáci )kápolna A Rákóczi-vár (balra fenn)

 

 

A katonai emlékhely a kontumáci kápolna mellett

Vissza | A lap tetjére

Újabb rendőri incidens Gyimesbükkön

2010-08-28

A Gyimesi-szoros felett magasodó Bilibók-tetőn évekkel ezelőtt kialakított emlékhelyen szentmise keretében emlékeznek a helybéliek minden év augusztusának utolsó szombatján a II. világháborús harcokra, az áldozatokra az orosz csapatok által megszállt magaslat 1944. szeptember 1-jei visszafoglalásának évfordulóján.

Idén is mintegy 150-200 magyar zarándokolt fel az 1200 méteres csúcsra, hogy részt vegyen a szentmisén. A megemlékezés hangulatát sajnálatos módon beárnyékolta annak a két román hatósági embernek a jelenléte, akik a rendezvényen látványosan kamerával rögzítették az elhangzottakat és filmezték a résztvevőket, egyenruhában, fegyverrel az oldalukon. Ugyanez a két belügyi alkalmazott tavaly is megjelent, de akkor még civil ruhában tette ugyanezt.

A helyi magyar közösség hasonló atrocitást volt kénytelen elviselni ez év március 15-én a gyimesbükki nagytemplomban tartott ünnepi szentmisén is. Ott civil ruhát viselő titkos rendőrök szintén kamerával rögzítették az eseményeket, majd váratlanul és nagy számban hosszabban időre ellepték a plébániát, ezzel akadályozva a megemlékezők gyülekezését.

Kisfilm

Vissza | A lap tetjére

Nemzeti zarándokhely Gyimesbükkön

2010-06-23

A csíksomlyói búcsú másnapján minden eddiginél nagyobb létszámú, hetven-százezer közöttire becsült zarándok kereste fel a Budakeszitől 800 kilométerre keletre, a Gyimesi-szorosban sokáig Csipkerózsika álmát alvó Gyimesbükköt, amely a lelkes helybéliek, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és több száz adományozója három éve tartó, látványos eredményt hozó, közös munkájának köszönhetően mára, Csíksomlyó mellett, a második legnagyobb nemzeti zarándokhellyé nemesedett.

A képgaléria a gyimesbükki eseményekről ide kattintva elérhető!

2008. pünkösd vasárnapjára az egy évvel korábban turistaként Erdély és Moldva határára látogató, Bánkuti Ákos vezette budakesziek - Herein Gyula merész ötletét felkarolva - felújították a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházát az ezeréves határon. S amikor az avatási ünnepségre hatvannégy év után az őrház mellé gördült a magyar koronás címeres mozdony is, szem nem maradt szárazon. Azóta elképzelhetetlen az ott élők és az anyaországiak számára, hogy ne legyen minden évben egy kicsinyke változás, egy újabb apró lépés, mely történelmet formálhat. 2009-ben az őrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy első római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása történt meg. Idén a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítottak emléket.

Eddig a történelemben nem volt olyan évszázad, amikor a határvédők vére ne áztatta volna e szoros bérceit, de igaz ez a Kárpátok többi szorosára is. Ha nem így tettek volna, sárba tiporták volna őseik emlékét, kioltva a tüzet abból a szellemi és erkölcsi kötelességtudatból, amiben évszázadok óta átöröklődött a kitartás, a megmaradás minden ereje, és ami még generációkat kell, hogy vezessen, reméljük soha többé fegyverrel a kézben, hanem kultúrával, szellemi építkezéssel. – fogalmazta meg a hely jelentőségét Nagy József hadtörténész, a katonai emlékhely avatási ünnepségének szónoka.

Salamon József, Gyimesbükk plébánosa, aki összefogta az egyházi területen zajló munkálatokat, köszönetét fejezte ki a gyimesieknek, akik a sötétség leplét segítettek levenni a Gyimes-völgy környéki hegyeket borító, jeltelen sírokban nyugvó, sok szenvedő katona fölül, akik vérüket áldozták hazájukért. Akiknek nem jutott szemfedő, nem jelölte sírjukat kereszt, nem állt ott mellettük imádkozva hitves vagy szülő. Egyedül maradtak, és sokuknak a temetésére csak haláluk után majdnem egy évvel kerülhetett sor. Sírjaik legyenek szent helyek számunkra, amelyek nem csak az emberi kegyetlenséget, békétlenséget és azok áldozatait juttatja eszünkben, hanem felhívás a szeretetre, a békére és egymás megbecsülésére.

A kontumáci kápolna előtti romokon a Gyimesbükk környéki harcokban elesett háborús hősökért és áldozatokért állított emlékhelyen több mint ötszáz elesett, eltűnt katona neve szerepel. A gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány közös csapata a helybéliek emlékezetében és a levélári térképeken fellelt katonai sírok közül ezen a tavaszon, első lépésként húszat, kereszttel jelölt meg. Salamon József külön köszönetet mondott a Budakeszi Kultúra Alapítvány tagjainak, Bánkuti Ákosnak, Herein Gyulának, Herein Istvánnak és Koós Hutás Katalinnak - akik Gyimesbükk barátai immár -, amiért segítettek a katonasírok levéltári anyagainak felkutatásában, a keresztek felállításában, a helyszínek és a keresztállítás fényképekkel és filmfelvételekkel való dokumentálásában, a katonasírok történetének és GPS-koordinátáinak összegyűjtésében egy általuk kiadott térképen.

Amikor rendbe szeretnénk tenni egy helyet, mindig a szélén kezdjük a munkát – utalt Gyimesbükk szimbolikus jelentőségére Herein Gyula, aki óriási szerepet vállalt a katonai emlékhely kialakításához a több mint kétmillió forint összegyűjtésében. Hároméves gyimesi tevékenységünk első pillanatától érzem, hogy mi csak részesei, eszközei vagyunk ennek a „felülről irányított és segített” csodának. Nem lehet véletlen, hogy az esős-borús Gyimes-völgyben pünkösd vasárnapján mindig szikrázó napsütésre virradunk. A Kárpát-medence olyan, mint egy társadalom: nagyon lassan mozdul meg. Tevékenységünk három éve alatt azonban évről-évre olyan nagyságrendekkel nő az ide látogatók száma nem csak az anyaországból és Erdélyből, de Kárpátaljáról, a Felvidékről, a Délvidékről, sőt az Európán kívüli kontinensekről is, hogy azt mi magunk is alig hisszük el. Nagy öröm számomra, hogy azok a veteránok, akik részt vettek az ottani harcokban, még megélhették és részt is vettek az emlékhely felavatásán. Egyben köszönetet szeretnék mondani a helyi hatóságoknak, hogy évről évre lehetővé teszik és felügyelik ezt a számunkra igen fontos eseményt. A helyi rendőrségnek, akik idén ötszáz fővel, további ötszázat készenlétben tartva igyekeztek kezelni azt a közlekedési helyzetet, ami egy ilyen létszámú zarándoklatnál óhatatlanul kialakul.

Mindig lenyűgöz ennek a tájnak, a Keleti-Kárpátok bérceinek, völgyeinek látványa – emlékezett vissza Herein István az idén tavasszal szervezett akció élményeire. Számomra felejthetetlen marad a keresztállítás hangulata. Az a békesség, méltóság, ahogy a felállított keresztek egyszerre mutatnak a múltba és a jövőbe és a négy quaddal, terepjáróval, baltával, fűrésszel és a keresztekkel felszerelkezett csapat céltudatossága, szorgalma, fáradhatatlansága az újabb és újabb helyek felkutatásában, a lövészárkokkal szabdalt hegygerincekre vezető régi hadi utak kitisztogatásában. Egyik hegyre fel, a másikról le: Áldomás, Lókút, Pipás, Apa-havas, Hegyes-havas, Bilibók-tető, Sánc-pataka, Buha-száda, Mihály szállása, Felső-Szalatna, Tar-havas.

A magyar birodalomnak e ma is magyarok lakta vidéke mindig a hadak útja volt. – tekint vissza Bánkuti Ákos, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumának tagja. Évszázadokon át török- és tatárbetörések pusztítottak itt. A XX. században az I. és a II. világháború harcai hagytak nyomot az ezeréves határ szorosaiban és hágóin. A hegygerincek lövészárkokkal, tankállásokkal bordázottak, melyek révén az ezeréves határ vonala pontosan nyomon követhető. A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye, az Ojtozi-szoros határvidékén több ezer ember esett el a harcokban. A golyózáporban néha csak arra volt lehetőség és idő, hogy a lövészárokba fektessék a halottakat és egy kis földet terítsenek rájuk. Ezeken a helyeken sokszor még ma is csontokat mos ki az eső. A helybéliek még tudják, hol maradtak temetetlen holttestek, jelöletlen tömegsírok. Amikor Holló József altábornagytól, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójától megtudta az alapítvány és rajtuk keresztül a gyimesbükkiek, hogy tavaly ősszel Magyarország hadisír gondozási egyezményt írt alá Romániával, a hír nagy lökést adott az eseményeknek. A gyimesbükkiek rövid idő alatt több mint háromszáz elesett katonának a nevét nyomozták ki, tömegsíroknak a helyére derült fény a helybéliek emlékezetéből, akik évtizedeken át őrizték ezeket a titkokat, de beszélni nem mertek róla. Az utolsó pillanat ezeket a nyomokat felderíteni, hiszen még élnek olyanok, akik a harcokban maguk is részt vettek.

A keresztállítók: Bilibók Károly, Bilibók Tibor, Görbe Vilmos polgármester, Molnár József, Kánya Miklós, Herein Gyula, Herein István, Bánkuti Ákos, Deák Imre, Szőcs László
A szovjet és román elesetteknek a szorosban már állítottak emléket a vasúti őrházzal szemben, a Tatros túloldalán, de a magyar áldozatoknak eddig nem volt helye, ahol egy fohász elhangozhatott volna értük. Azok az emberek, akik a magyarságuk miatt egyfajta nyomás alatt élnek, fontos, hogy segítséget kapjanak - jelképekben, eszmei támogatásban, vagy abban, hogy a Kárpát-medence figyelmét érzik -, hogy ha választani kényszerülnek, a magyarságuk mellett döntsenek, és ne a feladás felé sodródjanak. Akkor talán egy kicsit könnyebb nekik egy másik országban, az ezeréves határon, magyarnak maradni.

 

És ez az a pont, ahol a határon innen és túl élő magyarság összeér. Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere május 23-án délután a vasúti őrháznál a zarándokokat köszöntő beszédében ezt így fogalmazta meg:

A farkas járta, medve járta rengetegben szél cibálta magányos fenyő dacosan kapaszkodik a kemény sziklába, de csúcsa eléri a fellegeket. Az égre nézve ragaszkodón köti magát egy gerinces tájhoz, amely nem csak tartást kölcsönzött, de a csodateremtésben is esélyt adott. S a megteremtett csoda az, amit most itt látunk: az egykor magányos, komor fenyő nincs már egyedül! Ezzel a biztató érzéssel és a csángó ember tiszta, őszinte ragaszkodásával köszöntök most mindenkit, aki elzarándokolt a csodateremtés színhelyére. Csendesen, de erősen és ünnepélyesen érezzük, hogy tartozunk valahová. Ez az együvé tartozás erőt ad a helytálláshoz, a csodás tettekhez, az új világ építéséhez. Ezért könyörgünk az Úrhoz Wass Albert szavaival:

Uram, adj békességet 
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött…

… Kenyér mellé naponta 
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ...

A képgaléria a gyimesbükki eseményekről ide kattintva elérhető!

szöveg: Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Koós Hutás Katalin

Vissza | A lap tetjére

Pünkösdvasárnapi programok Gyimesbükkön

2010-05-10

Vissza | A lap tetjére

Katonai emlékhely készül az ezeréves határon, Gyimesbükkben

2010-03-20

Éppen három esztendeje annak, hogy egy budakeszi baráti társaság elhatározta, hogy felújítja a történelmi Magyarország legkeletibb, azóta zarándokhellyé vált vasúti őrházát Gyimesbükkön, az ezeréves határon. Abban az évben hatvannégy év után először gördült ki az őrház mellé a Budapestről érkezett magyar koronás címeres mozdony, amit a többtízezres tömeg könnyes szemmel fogadott. Azóta elképzelhetetlen az ott élők és az anyaországból zarándokként oda érkezők számára is, hogy ne legyen minden évben egy kicsinyke változás, egy újabb apró lépés, mely történelmet formálhat.

2009-ben az őrház melletti Rákóczi-vár kitisztogatása és a Gyimes-völgy első római katolikus templomának, a kontumáci kápolnának a felújítása jelentette ezt a változást. Idén a sok harcot átélt vidék katonai áldozatainak állítanak emléket a gyimesbükkiek a Budakeszi Kultúra Alapítvány és adományozói segítségével.

Ez a vidék mindig a hadak útja volt. Évszázadokon át török- és tatárbetörések pusztítottak itt, de Károly Róbert erre ment Moldvát megfenyíteni. A XX. században az I. és a II. világháború harcai hagytak nyomot az ezeréves határ szorosaiban és hágóin. A II. világháborúban, 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között, a román átállás után, Sebő Ödön, az akkor 24 esztendős főhadnagy, az addigra utánpótlás nélkül hagyott 32. határvadász zászlóalj parancsnoka katonáival hősies helytállással védte a szorost. Három hétig feltartóztatta a könnyű átvonulásra számító szovjet hadsereget olyan eredményesen, hogy csak kerülő utakon jutottak be Erdélybe. Miután román segítséggel bekerítették a szorosban harcoló, utolsó magyar csapatot, Sebő Ödön a bekerítésből kitörve, utóvédharcokat folytatva hátráltak nyugat felé. Ennek az időszaknak állít emléket Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj címmel megjelent emlékezése, melyet a Budakeszi Kultúra Alapítvány újra megjelentetett.

A hegygerincek lövészárkokkal, tankállásokkal bordázottak, melyek révén az ezeréves határ vonala pontosan nyomon követhető. A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye, az Ojtozi-szoros határvidékén több mint hétezer ember esett el a harcokban. A golyózáporban néha csak arra volt lehetőség és idő, hogy a lövészárokba fektessék a halottakat és egy kis földet terítsenek rájuk. Ezeken a helyeken sokszor még ma is csontokat mos ki az eső. A helybéliek még tudják, hol maradtak temetetlen holttestek, jelöletlen tömegsírok. Amikor Holló József altábornagytól, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójától megtudta az alapítvány és rajtuk keresztül a gyimesbükkiek, hogy tavaly ősszel Magyarország hadisír gondozási egyezményt írt alá Romániával, a hír nagy lökést adott az eseményeknek. A gyimesbükkiek rövid idő alatt több mint háromszáz elesett katonának a nevét nyomozták ki, tömegsíroknak a helyére derült fény a helybéliek emlékezetéből, akik évtizedeken át őrizték ezeket a titkokat, de beszélni nem mertek róla. Az utolsó pillanat ezeket a nyomokat felderíteni, hiszen még élnek olyanok, akik a harcokban maguk is részt vettek.  A szovjet és román elesetteknek a szorosban már állítottak emlékművet, a vasúti őrházzal szemben, a Tatros túloldalán, de a magyar áldozatoknak nincs helye, ahol egy fohász elhangozhatna értük.

Ennek a helyzetnek a megváltoztatására fogtak össze ismét gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány, hogy a római katolikus egyházközség területén, a tavaly felújított kontumáci kápolna melletti romok felhasználásával egy katonai emlékhelyet alakítsanak ki, ahol az itt elesett vagy ide valósi áldozatok neveit, az 1848-as forradalom, az I. és a II. világháború, az 1956-os és az 1989-es forradalmak hőseinek és áldozatainak emlékét márványtáblára vésve őriznék meg az utókornak. Egy térképen pedig koordinátákkal tüntetik fel a felkutatott és kereszttel megjelölt sírokat.

 

A neveket az emlékhely felavatása után is tovább gyűjtik, szükség szerint újabb és újabb márványtáblát függesztve ki a falakra. 

 

Május 23-án, Pünkösd vasárnapján délben kezdődik a program, majd a Székely gyors és a Csíksomlyó–expressz érkezése után 14 órakor felavatják a katonai emlékhelyet. A gyimesbükki egyházközség, az önkormányzat és a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselői által egyeztetett tervek kivitelezése hárommillió forintba kerül. Ha a célkitűzést támogatásra méltónak találják, juttassák el adományukat a Budakeszi Kultúra Alapítvány e célra nyitott számlájára:

OTP 11742348 – 20016612

 

Külföldről: OTPVHUHB HU43 1174 2348 2001 6612 0000 0000

 

A helyiek úgy mondják, hogy amióta Pünkösdvasárnap az a több tízezer magyar ember a többségében még mindig magyarok lakta Gyimes-völgybe, az ezeréves határra érkezik, akkor jó Gyimesbükkön magyarnak lenni. Azok az emberek, akik a magyarságuk miatt egyfajta nyomás alatt élnek, fontos, hogy segítséget kapjanak - jelképekben, eszmei támogatásban, vagy abban, hogy a Kárpát-medence figyelmét érzik -, hogy ha dönteni kényszerülnek, a magyarságuk mellett döntsenek, és ne a feladás felé sodródjanak. Akkor talán egy kicsit könnyebb nekik, Budapesttől 800 kilométerre keletre, egy másik országban, az ezeréves határon, magyarnak maradni.

Támogatásukért előre is köszönettel

Budakeszi, 2010. március 30.

Hidas Mátyás
a kuratórium elnöke

***

 Csíksomlyó expressz 2010

Az első nemzeti zarándokvonat, a 2008-as, nyolc kocsis Székely gyors útján több mint négyszázan vettek részt. Tavaly már az erdélyi vonalszakaszon engedélyezett maximális tizenhárom kocsival kerekedett fel a vonat, hogy az orrán a koronás címert büszkén viselő 017-es Nohabbal keresse fel a csíksomlyói búcsút, s hogy másnap a gyimesi bércek között eljusson az ezeréves határon álló vasúti őrházhoz.

Idén a különvonat szervezői a nagy érdeklődésre való tekintettel már két zarándokvonatot indítanak. Az egyik a jól ismert, a svéd acéllovag által vontatott, az észak-erdélyi vaspályán közlekedő Székely gyors, míg a másik a dél-erdélyi villamosított vasúti fővonalat bejáró Csíksomlyó expressz, mozdonyán Széchenyi István és a Lánchíd képével, s a felirattal: „Merjünk nagyok lenni!”.

A Csíksomlyó expressz a villamosított dél-erdélyi vasúti fővonalon, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza–Kürtös–Arad–Déva–Tövis–Balázsfalva–Segesvár–Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Madéfalva útvonalon közlekedik. Utasait akárcsak korábban, ezúttal is falusi turizmus keretein belül, alcsíki székely családoknál szállásoljuk el. A Csíksomlyó expressz programja megegyezik a testvérvonat Székely gyorséval.

Székely Gyors utazási iroda, 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/C, IV. emelet.
telefon: 06-1/787-5626
e-mail: info@szekelygyors.hu
web: www.szekelygyors.hu

Vissza | A lap tetjére

Óriási érdeklődés kísérte a budakeszi fotókiállítást

2009-03-13

A rendezvényen készült FELVÉTELEK megtekinthetõk itt!

A rendezvényen készült FILM megtekinthetõ itt!

A KIÁLLÍTOTT KÉPEK megtekinthetõk itt!

Nagy sikerû fotókiállítás keretében mutatta be a Budakeszi Kultúra Alapítvány a történelmi Magyarország legkeletibb magyar vasúti õrházának felújítása során és az átadási ünnepségen megörökített legkülönlegesebb pillanatokat a budakeszi református gyülekezet közösségi helyiségében, a Kálvin-teremben, március 13-án. A kiállítás március 23-ig látogatható a cikk végén jelzett idõpontokban.

2008 Pünkösdjére egy budakeszi baráti társaság kezdeményezésére elsõsorban civil adományokból és a helyi önkormányzattal együttmûködésben megújult a Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú magyar vasúti õrháza a történelmi Magyarország legkeletibb határátkelõjén, Gyimesbükkön. Az épület vasúttörténeti emlék, 112 éve, 1897-ben épült és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A helyet történelmi hangulata és jelentõsége miatt évrõl évre turisták ezrei keresik fel.



A felújítást végzõ budakeszi csapat, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly több száz felvételébõl válogatott képanyag, kiegészítve Bodola Gergely, Czifra lajos és Hisnyay-Heinzelmann Béla fotóival, bepillantást enged a vasúti õrház múltjába, bemutatja az õrház újjászületésének legfõbb állomásait és ízelítõt ad a Pünkösd vasárnapi õrházavatásról is, közel húszezer ember jelenlétében a Gyimesi-szorosban: a szabadtéri misérõl a kontumáci kápolnánál, az avatási ünnepségrõl és a magyar címeres Nohab-mozdony érkezésérõl. Néhány kép az új munkálatokról is tájékoztatást ad, így a kontumáci kápolna felújításáról és a Rákóczi-vár állagmegóvásáról, amely a beérkezõ adományoktól függõen 2009 Pünkösdjére készül el.



A kiállítást Karátson Gábor, Kossuth (2006)-, Munkácsy (2003)- és József Attila-díjas (2005) festõ, író, mûfordító nyitotta meg. A neves személyiség, akit 1956 után az ELTE forradalmi bizottsági tagsága miatt három év börtönre ítéltek, de 58 végén szabadon engedték, a nyolcvanas években környezetvédelmi aktivistaként, a Duna-kör tagjaként is ismertté tette nevét. A rendszerváltást követõen a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen és az ELTE-n adott elõ keleti filozófiát.



A rendezvény díszvendége volt Deáky András, gyimesbükki nyugdíjas iskolaigazgató, akit leginkább "az ezeréves határ õre"-ként emlegetnek. Õ volt az, aki felismerte ennek a talpalatnyi épületnek és környékének a jelentõségét, megfogalmazta és hirdette az üzenetét és beleavatkozott a sorsába, amikor a megmentéséhez arra volt szükség. Az õrház sorsa ugyanis megpecsételõdni látszott, amikor a román vasút eladta egy román embernek, aki az építõanyagért elbontotta volna. A magyarnyelvû oktatásért sokat tett, a magyar és helyi hagyományok õrzését is felvállaló tanár azonban az épületet megvásárolta - mint mondta:"nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára" - és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta, hogy aztán azt a budakesziek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány több mint kétszáz adományozójának segítségével megmentsék az utókornak.



A mûsorban közremûködött Konkoly Csenge ifjú népdalénekes Budapestrõl és Antal Tibor csángó népdalénekes Gyimesbükkrõl. Antal Tibor a gyimesfelsõloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanára, aki zenét oktat, énekkart, zenekart mûködtet és a csángó hagyományok ápolója. Az intézmény a legkeletibb magyar nyelvû gimnázium a Kárpát-medencében, ahol gyimesi és moldvai csángó, valamint székely fiatalokat készítenek fel a továbbtanulásra. A gyimesfelsõloki plébános, Berszán Lajos kezdeményezésére 1994-ben egy közösségi házban harminc gyerekkel elindított magyar oktatásból nõtt ki a mára 368 diákot 25 fõs tantestülettel oktató gimnázium. Antal Tibor énekhangja különösen emlékezetessé tette a vasúti õrház 2008 Pünkösd vasárnapi átadó ünnepségét, hiszen õ volt az, aki a Boldogasszony anyánkat és a Székely himnuszt énekelte a magyar címeres 017-es Nohab mozdony érkezésekor.



A megynyitón a zsúfolásig megtelt teremben a vendégek között köszönthettük Rodics Gergelyt, a Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezetõ igazgatóját Csíksomlyóról, Sárig Attilát, többszörös siklóernyõs oszágos bajnokot Romániában, a gyimesbükki Áldomás Panzió tulajdonosát, Répay Andrást, a gyimesfelsõloki Tatros Panzió tulajdonosát, Simó Józsefet, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnökét, Bognár Andrást, Páty polgármesterét, Szemereki Zoltánt, aki 1990-tõl 2002-ig és Farkas Gyulát, aki 1986-tõl 1990-ig és 2002-tõl 2006-ig volt Budakeszi polgármestere,  Kerékné Monori Klárát, a pátyi mûvelõdési ház vezetõjét, a Family Frost Kft. törökbálinti központjának több munkatársát, dr. Rodics Károlyt, a Budai Máv Kórház volt igazgató-helyettesét.



A kiállítás a Budakeszi Kultúra Alapítvány jelenlévõ képviselõjének kíséretében március 22-ig megtekinthetõ a következõ idõpontokban:
- március 19. csütörtök 17-19 óra
- március 21. szombat 10-12 óra és 15-17.30
- március 22. vasárnap 11-13 óra és 15 - 17.30
- március 23. hétfõ 17-19 óra között
a budakeszi Kálvin-teremben, a Határon Túl Élõ Magyarok Temploma mellett (Fõ u. 159.)

A kiállításon megvásárolhatók a Budakeszi Kultúra Alapítvány kiadványai, a Sebõ Ödön A halálra ítélt zászlóalj c. könyv és Õrház az ezeréves határon címû film.


A munkák folytatódnak


Salamon József, Gyimesbükk plébánosa az õrház mellett, az ezeréves határon álló kontumáci kápolna környezetének rendezésébe kezdett, hiszen az õrház mellett ez az elsõ épület, amit a Gyimesi-szoroson beérkezõk elõször meglátnak. A munkákat az egyházközség önerõbõl végzi. A kápolna díszkivilágításához szükséges áramellátás megoldásához azonban a helyi erõ kevés, ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány segítségét kérték. Szándékaink találkoztak, hiszen az õrház felújításánál magunk is terveztük egy web-kamera elhelyezését a kontumáci kápolna tornyába, ami a világhálón keresztül bármikor és bárhonnan megtekinthetõvé tenné a szorost és az õrházat. Ennek egyetlen akadálya az volt, hogy sem áramellátása, sem telefonvonala nem volt a kis templomnak. A kápolna körüli munkálatok augusztus idén végére fejezõdnek be. A Rákóczi-vár állagának megóvását, kitisztogatását pedig idén tavasszal szeretnénk megkezdeni, hogy Pünkösd vasárnapjára, amikor a tavalyihoz hasonló találkozó készül a Gyimesi-szorosban és a Székely gyors is megérkezik, ezúttal 17 kocsival és nyolcszáz emberrel, a változás már érzékelhetõ legyen.

Kérjük, támogassa céljainkat!
OTP 11742348 – 20016612 (alszámla)
„Kontumáci kápolna és Rákóczi-vár”



szöveg: Koós Hutás Katalin
panorámaképek: Bánkuti Ákos
A rendezvény fotói: Salamon László

Vissza | A lap tetjére

Őrház az ezeréves határon - fotókiállítás Budakeszin

2009-03-05

Vissza | A lap tetjére

A 2011. évi pünkösdi ünnepi program Gyimesbükkön

2011-05-17

2011. június 10. péntek

(Két vonat indul Magyarországról a pünkösdi csíksomlyói búcsúra és pünkösdvasárnap tovább Gyimesbükkre 1500 zarándokkal: a Székely gyors Budapestről és a Csíksomlyó expressz Sopronból. A Budapestről induló vonatot Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László korábbi református püspök, az Európai Unió alelnöke áldja meg a budapesti Nyugati pályaudvaron.)

12 óra Ima a somlyói gyalogos zarándokút előtt a gyimesbükki kontumáci kápolnában
13 óra Indulás a zarándokútra a kontumáci kápolnától és a kereszttől
14 óra A gyalogos zarándokútra indulók közös imája  népünk hagyományaiban való megerősödéséért, értékeinek felismeréséért a gyimesbükki nagytemplomban
15 óra  Szentmise a gyimesi nagytemplomban (Gyimesbükk)
16 óra  Indul a gyalogos zarándoklat Csíksomlyóra (Gyimesfelsőlokig), útközben a gyimes-völgyiek keresztaljainak csatlakozása

(21 órakor Csíkszeredában a Mikó-vár előtt a ROLE-együttes előadja a Szent László király című rockoperát. Rendező Papp Kincses Emese. Az élő zenés előadáson részt vesz két tánccsoport, lovasok, íjászok, félszáz szereplő. Ízelítőül a nemzeti összetartozás dala ide kattintva meghallgatható - 2 MB, mp3)

2011. június 11. szombat

4 óra Gyimesfelsőlokról indulnak tovább a zarándokok a 12.30-kor kezdődő csíksomlyói misére

2011. június 12. vasárnap

9-11 óra A gyimesbükki Rózsafüzér Társulat imája a kontumáci kápolnában
10.30  A Nohab 017-es, koronás címeres mozdonnyal vontatott Székely gyors érkezése a gyimesbükki pályaudvarra – Szakács András állomásfőnök hivatalos tájékoztatása a vonat érkezéséről román és magyar nyelven
10.30-10.50 A Székely gyorssal érkező zarándokok zenés-táncos fogadása az állomáson Görbe Vilmos polgármester és Deáky András ny. iskolaigazgató köszöntésével.
10.50 A Székely gyors utasai gyalog indulnak az ezeréves határra, gyimesi csángó ruhás lovasok felvezetésével.
11 óra Az érkező zarándokokat köszönti a műsorvezető a kontumáci kápolna melletti színpadon és ismerteti a programot.
11.02-11.50 A gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium és a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola tanulóinak zenés-táncos előadása Sára Ferenc rendezésében
11.38 A Csíksomlyó expressz érkezése a gyimesbükki pályaudvarra. Mozdonya a Siemens Taurus 120 m2 Liszt Ferenc-grafikával feldíszítve a Liszt-emlékév alkalmából. Zenés-táncos fogadás Görbe Vilmos polgármester és Deáky András ny. iskolaigazgató köszöntésével
11.50-12 óra Előkészület a szentmisére. Közreműködik Antal Tibor népdalénekes
12 óra a kontumáci kápolna harangja szól
12 óra  A Csíksomlyó expressz utasai gyalog indulnak az ezeréves határhoz, gyimesi csángó ruhás lovasok felvezetésével.
12.02-13.05 Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolna mellett Salamon József, Gyimesbükk plébánosának szolgálatával.
13.15-13.50 A magánlátogatáson Erdélyben tartózkodó Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere beszédet mond és megkoszorúzza a kontumáci kápolna mellett tavaly felszentelt, a háborúk és forradalmak gyimesbükki áldozatainak és a Gyimesbükk környéki harcokban elesett katonák emlékhelyét. Ének: magyar himnusz. Közreműködik Antal Tibor népdalénekes.
13.50 Átvonulás a 30-as számú vasúti őrházhoz

14.05 A XX. század elején épült, szegecselt fémszerkezetű, Tatroson átívelő hidat gyimesbükkiek és magyarországiak közös erővel 2011 pünkösdjére felújították. A megszépült hidat a további szolgálatra átadja és a megjelent zarándokokat, turistákat köszönti Görbe Vilmos polgármester. Közreműködik Deáky András. Ének: Boldogasszony anyánk és a székely himnusz. Közreműködik Antal Tibor
14.20 A Székely gyors és a Csíksomlyó expressz mozdonyainak érkezése a vasúti őrházhoz. A Liszt-mozdony a zeneszerző egyik magyar rapszódiájából játszik részletet.
15.20 A mozdonyok visszaindulása a gyimesbükki pályaudvarra
16 óra Görög-katolikus szentmise a kontumáci templomban Fekete András debreceni főesperes parókus főcelebránssal.
18 óra A zarándokvonatok visszaindulása a gyimesbükki pályaudvarról

2011. június 13. hétfő

Délelőtt A gyalogos zarándokok visszaérkezése a csíksomlyói búcsúból
8 óra Gyimesközéplokról hazaindul a gyimesbükki és a hidegségi keresztalja
11-12 óra Érkezés a gyimesi nagytemplomba, ünnepi, hálaadó szentmise.
13 óra Zarándokok vendégül látása, élménybeszámoló, nótázás

11 óra Zarándoklat indul a Szép-havasra, a felépítésre váró Szent László-kápolna romjaihoz. Gyülekezés Gyimesfelsőlokon, a Ciherek-pataka és a Fő út sarkán. Zarándoklatvezető Molnár V. József
13 óra Érkezés a Szép-havasra, elhelyezkedés a kápolnarom környékén
14 óra Molnár V. József beszéde, rövid litánia, felkészülés a szentmisére
15 óra Koncelebrációs mise a helyi papok részvételével
16.30 Indulás vissza Gyimesfelsőlokra a Ciherek-patak völgyében

***

Szentmisék Pünkösd napján a Gyimes völgyében

Gyimesfelsőlok
Szt. András apostol plébánia - Ft. Hatos Mihály plébános (tel. 0744393779)
   Komját-filia: 10 óra
   Szent András templom.: 8.30,  11.30
Árpádházi szt. Erzsébet Líceum kápolnája - Ft. Berszán Lajos ny. iskolaigazgató (tel.: 0721685519)
   igény szerint az iskola kápolnájában

Gyimesközéplok
Szt. Mária Magdolna plébániatemplom- Ft. Bodó György plébános (tel.: 0740164696): 8, 11 és 18 óra
                            
Hidegség
Szent István király plébánia - Ft. Szilveszter Imre plébános
   Bánkpataka-filia: 9.30
   Szent István király templom: 12 és 19 óra
   Szalamáspataka/garázs-filia: 17 óra

Gyimesbükk
Nagyboldogasszony/Szűz Mária mennybemenetele plébánia - Ft.Salamon József plébános (tel.: 0744173265)
   Bükk: Szent Péter és Pál templom: 8 óra
   KONTUMÁCI templom: ÜNNEPI SZENTMISE A GYIMESEKBE ZARÁNDOKLÓ HÍVEKKEL EGYÜTT
             12 óra LATIN RÍTUSÚ SZENTMISE
             16 óra GÖRÖG-KATOLIKUS SZENTMISE

Ha  zarándokcsoport nem éri el a szentmisét és misézni szeretnének a lelkipásztorukkal együtt, a fent felsorolt időpontokon kivül a helyi plebánosokkal egyeztetve megtehetik, Gyimesbükkön, a plébánia anyatemplomban is.

A gyimesbükki plébánia honlapja

Vissza | A lap tetjére

Sebő Ödönről a Püski Galériában

2010-02-22

Vissza | A lap tetjére

Találkozások Gyimesbükkön

2009-07-10

Idén a Duna Tv élő egyenes adásban közvetítette az ezeréves határon álló, legkeletibb magyar vasúti őrházthoz és a Gyimesek frissen felújított, legrégebbi római katolikus templomához immár második éve érkező Pünkösd vasárnapi zarándoklat eseményeit.

2008 Pünkösdvasárnapjára a Budakeszi Kultúra Alapítvány kétszázötven adományozójának anyagi támogatásával megújult a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza a Budakeszitől 800 kilométerre keletre fekvő Gyimesbükkön, Erdélyben. Az átadási ünnepségen akkor legalább húszezer ember gyűlt össze a „gyimesi csoda”-ként emlegetett és a határon átívelő civil összefogás jelképévé vált vasúti őrháznál, hogy együtt fogadják a Budapestről érkező Székelygyorsot azon a vasútvonalon, ahol magyar mozdony hatvannégy éve nem járt, és ahol - ahogy a román sajtó akkor beszámolt az eseményről - „a magyarok egy napra visszafoglalták az ezeréves határt”.

Az összefogás idén még szélesebbé vált. Gyimesbükk önkormányzata, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Indóház Vasúti Magazin, a Kárpát-Európa Utazási Iroda, a Duna TV és a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében gazdag csángó magyar programmal várták az érdeklődőket az alapítvány közreműködésével a felújítása befejezéséhez közeledő Kontumáci–kápolnánál. Az idén már biztonsággal lehetett közlekedni és megcsodálni a lélegzetelállító panorámát az elvadult növényzettől megtisztított és biztonsági korláttal ellátott Rákóczi-vár romjain. A Székelygyors útja most is az őrháznál fejeződött be, ahová ismét több tízezer ember érkezett határon innen és túlról, hogy a csíksomlyói búcsú másnapján ismét együtt töltsenek egy napot ezen a csodálatos természeti szépségű vidéken. Az eseményeket a Duna TV hatórás élő adásban közvetítette, melyet közönségkívánatra néhány héttel később teljes terjedelmében megismételt.
Ebben az évben Budakesziről népes társaság érkezett a gyimesbükki pünkösdvasárnapi ünnepségekre, ami nagy meglepetés volt a budakeszi szervezők számára. Különös dolog megtapasztalni, hogy azok az ismerősök, akikkel a mindennapi találkozást a legnagyobb természetességgel fogadjuk otthon, milyen nagy örömöt tudnak szerezni 800 kilométerrel arrébb, ahová azért érkeztek, hogy velünk együtt legyenek büszkék mindarra, amit ott láthattak.

Dalotti Tibor, a Budakesziről érkező csapat egyik tagja személyes hangú beszámolóban meséli el pünkösdi élményeit, melyet teljes terjedelmében közzé teszünk a Budakeszi Kultúra Alapítvány honlapjának (www.budakeszikultura.hu) Gyimesbükk-rovatában.

Részlet a beszámolóból:
„Budakeszi nagyon büszke lehet polgáraira. Idén is jártunk Gyimesbükkben és azt tapasztaltuk, hogy ez is a magyarság kötelezően megtekintendő zarándokhelyszínévé vált. Az őrház felújításával egy olyan hagyomány teremtődött, ami, reméljük, még évszázadokig erősíti majd az összetartozásunkat. A XXV. században, az elektronikus archívumokban keresők rá fognak találni arra az igaz legendára, hogy a gyimesbükki eseményeket egy lelkes kis Budapest melletti település, Budakeszi lakosai indították el. A gyimesi programnak is volt lelki tartalma. Böjte Csaba atya szentbeszédének egyik gondolatát hozom ide. A magyarság többek között azért maradhatott fent évezredekig, mert mindig befogadó volt. Ha ezt ma is követjük, akkor nem járunk rossz úton.”

Koós Hutás Katalin
Fotók: Berlinger Gábor, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Kacskovics Béla és Virágh Szabolcs 
Megjelent a Buda környéki Iránytű 2009. szeptemberi számában

Képes beszámolónkat megtekinthetik honlapunk Képgalériájában
Kapcsolódó cikk: Csíksomlyó 2009 -

Vissza | A lap tetjére

Csíksomlyó 2009 - Személyes gondolatok egy út kapcsán

2009-07-09

Évek óta hallgatom, figyelem barátaim élménybeszámolóit a csíksomlyói búcsúról, de eljutnom személyesen még sohasem sikerült. Idén vonzott az alkalom és így nem mondhattam nemet sem magamnak, sem a hívogató társaimnak. 35-en keltünk útra, mert mindannyian vágytunk megfürödni a lelekemelő eseményekben. Persze kint (vagy bent?) számtalan budakeszi ismerőssel futottunk össze, de a Budakeszi tábla alatt mi állhattunk oly büszkén.

Pénteken - mint évek óta, most is - a zetelaki keresztaljával zarándokoltunk 55 kilométert. Hetek óta hozzászoktunk a májusi kánikulához, de ezen a hétvégén bőven kijutott nekünk az esőből és a hidegből. Éjszaka fagypont körüli hőmérséklet, a Hargita hegycsúcsain hófödte sapkák. A gyalogosan megtett utat sár, és délutántól a dézsából öntött eső nehezítette. Első alkalommal 10-13 éves gyermekeink is csatlakoztak hozzánk, akik hősiesen viselték a megpróbáltatásokat. A nap végén megtört testtel, de felemelkedőben lévő lélekkel tértünk nyugovóra a csíkszépvizi árvaházban. Szombaton ismét csatlakozva a keresztaljához, a Krisztus-hágónak nevezett keresztutat jártuk végig és így érkeztünk meg a Somlyó hegyére. Mint minden évben most is megtapasztaltuk, hogy ebben a pár napban minden kérdés, probléma magától megoldódik, Istennek örző-féltő tekintete mindig rajtunk van. Az első csodát az égnek meredő meredek emelkedőn éltem meg. Több ezer ember kaptatott fel a hágón, ám a kétnapi folyamatos eső után egyetlen ember sem csúszott meg, pedig a vizes fű igencsak síkos. Vagyis a fizika törvényei erre a napra megváltoztak annak érdekében, hogy mindenki sértetlenül feljuthasson a hegyre. A nagymise alatt csak szemerkélt az eső, majd a végén újból el kezdett ömleni, a természet megvárta, hogy a milliós tömeg lélekben zavartalanul töltődhessen. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek beszédéből számomra a legfontosabb gondolatpárosítás az ébredés lehetősége volt. Húsz évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy Csíksomlyó a magyar nemzet zarándokhelyévé válik, az akkori körülmények ezt lehetetlennek mutatták. És lám, ma milliók találkozóhelye. Ma csak a legoptimistábbak tudják elképzelni, hogy Magyarország valaha is ki tud lábalni erkölcsi mélypontjáról. Ahogy Somlyó ma mégis az összetartozás jele, úgy hazánknak is van felemelkedési lehetősége. A kulcsszó: Krisztus.

Vasárnap hajnali három órakor ismét útra indultunk. Régi csángószokás szerint várni a napfelkeltét a Somlyó völgyben. Sötétben indultunk fel a Krisztus-hágón és pirkadt mire a stációkat végigjárva felértünk a hegyre. Nekem az út végén már-már sírnom kellett a Jézussal történtek miatt, de felérkezvén, várva a szentlélek kiáradását, nyugalom szállt rám. És ekkor ismét csodát láttunk. Kétnapi folyamatos eső után hajnalban megnyílt az ég és ránk tekintett az Isten. Néhány száz fős virrasztó közösség nem keletről látta meg a napot, hanem Csíkszereda másik oldalán, nyugaton, egy galambformájú napsugár világította meg a hegyoldalt. A fizika törvényei szerint ennek a sugárnak rajtunk keresztül kellett volna mennie, de fölöttünk megkerült minket. A jelenséget még nem sikerült magamban értelmezni, de biztos vagyok benne, hogy évek-évtizedek múlva már tudni fogjuk.

Sokan értetlenül néztek rám és még néhány református társamra, hogy mit keresünk mi protestánsok a katolikusok nagy búcsújáró helyén, ahol a legenda szerint János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos unitárius hittérítésével szembeni katolikus győzelemről is megemlékeznek. Egyrészről valószínűleg valóban egy legendáról van szó, amit a történetírás már megcáfolt, másrészről pedig a történelmi keresztény egyházak alapja ugyanaz: Jézus Krisztus. "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örök élete legyen."  Jn. 3, 16. Isten minden embert ugyanazzal a mérhetetlen szeretetével szereti. Már pedig, ha vonz minket, akkor arra kell mennünk, amerre mondja. Mi tudatosan, Istent keresve indultunk Csíksomlyóra, hitben megerősödve jöttünk haza.

Utunknak volt egy másik dimenziója is. A nemzeti összetartozás megélése. Talán az eseményen résztvevők jelentős része emiatt megy, hiszen páratlan élményben lehet része. Egy Magyarországnyi területtel odébb azt tapasztaljuk meg, mintha sohasem szakítottak volna minket szét, egymillió magyar ember együtt lélegzik, közösen –talán sírva is- énekli a himnuszokat. Ez a vetület is fontos számunkra, de ha egymillió ember erős hittel valóban együtt tudna imádkozni, azt biztosan meghallaná Isten és hozna ránk „víg esztendőt”.

Budakeszi nagyon büszke lehet polgáraira. Idén is jártunk Gyimesbükkben és azt tapasztaltuk, hogy ez is a magyarság kötelezően megtekintendő zarándokhelyszínévé vált. Az őrház felújításával egy olyan hagyomány teremtődött, ami reméljük még évszázadokig erősíti majd az összetartozásunkat. A 25. században, az elektronikus archívumokban keresők rá fognak találni arra az igaz legendára, hogy a gyimesbükki eseményeket egy lelkes kis Budapest melletti település, Budakeszi lakosai indították el. A gyimesi programnak is volt lelki tartalma. Böjte Csaba atya szentbeszédének egyik gondolatát hozom ide. A magyarság többek között azért maradhatott fent évezredekig, mert mindig befogadó volt. Ha ezt ma is követjük, akkor nem járunk rossz úton.

Mi már szervezzük a jövő évi utat, aki még nem járt ott, annak kívánom, hogy jusson el Csíksomlyóra és élje át annak szentségét és megtartó erejét!

szöveg és fotók: Dalotti Tibor

Kapcsolódó cikk: Találkozások Gyimesbükkön - 2009-09-11
Képriport Gyimesbükkről 2009 Pünkösdvasárnap

Vissza | A lap tetjére

Kiállításon a vasúti őrház modellje

2009-07-30

Július 31-én nyílik a MÁV Északi Járműjavítójának csarnokában a II. Nemzetközi Vasút- és Vasútmodell Fesztivál. A kiállításon a Budakeszi Kultúra Alapítványnak a gyimesbükki vasúti őrház felújításáról összeállított fotókiállításából is megtekinthető egy részlet. A Fesztiválon először látható a felújított őrház és a Rákóczi-vár Kisszékelyi Gyula építőmérnök és modellező által készített makettje is. A rendezvényen megvásárolható Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve és az alapítványnak az őrház felújításáról készített kisfilmje Őrház az ezeréves határon címmel.

Vissza | A lap tetjére

Pünkösdvasárnapi program Gyimesbükkön

2009. május 31.

2008 Pünkösdvasárnapjára a Budakeszi Kultúra Alapítvány kétszázötven adományozójának anyagi támogatásával megújult a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti õrháza a Budakeszitõl 800 kilométerre keletre fekvõ Gyimesbükkön. Az átadási ünnepségen akkor legalább húszezer ember gyûlt össze a „gyimesi csoda”-ként emlegetett és a határon átívelõ civil összefogás jelképévé vált vasúti õrháznál, hogy együtt fogadják a magyar koronás címeres Székelygyorsot azon a vasútvonalon, ahol magyar mozdony hatvannégy éve nem járt, és ahogy a román sajtó akkor beszámolt az eseményrõl: „a magyarok egy napra visszafoglalták az ezeréves határt”.

Idén még szélesebbé vált az összefogás. Gyimesbükk önkormányzata, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, az Indóház Vasúti Magazin, a Kárpát-Európa Utazási Iroda, a Duna TV és a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezésében gazdag programmal várják az érdeklõdõket határon innen és túlról, hogy a csíksomlyói búcsú másnapján ismét együtt töltsünk egy napot ezen a csodálatos természeti szépségû vidéken.


11 óra  -  A zarándokvonat érkezése a gyimesbükki vasútállomásra. A zarándokokat Görbe Vilmos polgármester és Tankó Tibor alpolgármester, valamint csángó táncosok és zenészek fogadják. Beszédet mond Tankó Tibor alpolgármester.

11.30-12 óra  -  Zenés átvonulás a Zerkula zenekarral, népviseletbe öltözött gyimesbükkiekkel a megújult kontumáci kápolnához, amelyhez a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozói is hozzájárultak.

12 óra  - Az egykori , Csíksomlyóba vezetõ csángó zarándokút (új turistaút) kiinduló pontjaként felállított kereszt és a jubileumi egyházi év (1000 éves a gyulafehérvári egyházmegye) alkalmából ültetett 10 db fenyõfa, mint az elmúlt 10 évszázad és a 10 szentistváni egyházmegye jelképének megszentelése a kápolna melletti  dombon.

12.10  -  Szabadtéri szentmise a kontumáci kápolnánál Böjte Csaba részvételével

13.15  -  A Pille című, csángó rock ballada a Role együttes előadásában a kápolna mellett felállított színpadon
Zenekarvezető: Nagy Tivadar, Szóló énekesek: Bodor Emese, Sántha Zsuzsánna
Közreműködik a Gyimesi Hagyományőrző Tánccsoport (vez.: Sára Ferenc)
Rendező: Papp Kincses Emese

14.10  -  Reguta vacsora: a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola tánccsoportjának előadása (vez.: Varga Zsuzsa)
Rendező: Sára Ferenc
Össztánc

14.40  -  A Rákóczi-várról, amelynek állagmegóvása idén megkezdődött, XVI. századi öltözetű tárogatós muzsikája invitálja a látogatókat a vasúti őrházhoz és a várhoz, ahol Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere és Hidas Mátyás, a Budakeszi Kultúra Alapítvány elnöke mond köszöntőt

15.10  -   Megérkezik a felújított 017-es, magyar koronás címeres Nohab-mozdony a vasúti őrházhoz
15.30  -  A  mozdony visszaindul a gyimesbükki vasútállomásra
16.27 - A zarándokvonat indulása a gyimesbükki pályaudvarról a Csíki-medencébe
17.00  -  A gyulafehérvári teológia növendékeinek vecsernyéje a gyimesbükki római katolikus templomban

A programokat a Duna TV három-négy órás élõ egyenes adásban közvetíti.

Ízelítõ a ROLE-együttes zenéjébõl; Adjon Isten; Ahol én elmenek; Vékony cérna; Bükki csokor

Étel-ital fogyasztására helyi árusoknál lesz lehetõség.

Június 1-jén hétfõn, 9 órakor a Gyimesi-hágóról, a Ciherek-pataka és a fõút keresztezõdésébõl zarándoklat indul a Szép-havas csúcsán lévõ Szent Lélek-kápolna maradványaihoz, ahol az új kápolna alapkõletételre kerül sor. Az út felfelé két óra, 8 km, kb. 300 m szintkülönbség, útközben három-négy pihenõ beiktatásával: a nevezetes helyeken V. Molnár József helytörténeti, néprajzi tájékoztatókat tart a részvevõknek. A csúcson Csapai Árpád, csíkszeredai egyetemi lelkész áldja meg az alapkövet. Visszafelé egy másik úton, de ugyanoda érkeznek vissza a zarándokok, délután négy órára. Ételrõl és italról mindenkinek magának kell gondoskodnia.

Vissza | A lap tetjére

Ikarus teszttúra Gyimesbükkre

2009-04-08
Idén pünkösdkor is felkerekedik a Székely gyors, hogy utasait elvigye a csíksomlyói búcsúba és másnap a gyimesbükki őrházhoz. A különvonat azonban már két hónappal az indulás előtt megtelt, szinte mind a 828 férőhely gazdára talált. A szervező Indóház ezért mentesítő járatokat indít Erdély távoli szegletébe: hazai archív Ikarusokkal viszi a kétnapos forgatagra kíváncsiakat Csíkba és a Gyimesekbe.

Április 24-26-án élesben is kipróbálhatják, hogy milyen tempóra lesz képes a pünkösdkor a Székely gyorssal (www.szekelygyors.hu) párhuzamosan közlekedő Ikarus 66, 55, 311 karaván, amelynek utasai, Csíksomlyóra és Gyimesbükkre tartva átvágnak egész Erdélyen.  
 
Indulás 24-én, pénteken hajnalban a Hősök teréről, érkezés Székelyudvarhelyre az esti órákban. Étel, ital, jókedv, szállás a Gizi panzióban. Szombaton átbumlizunk Gyimesbükkre, ahol a legendás MÁV-őrház, a Kontumáci kápolna és a Rákóczi-vár felkeresése mellett  a Székely gyors útjának szervezői sorra veszik a pünkösdi út lefoglalt szállásait. Útközben lehetőség lesz fotómegállásokra a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal mentén (völgyhidak, ívek, átereszek, Csauruszok). Estebéd, jókedv, szállás Farkaslakán, a Gordon panzióban.
 
A vasárnapi eszmélést követően indulás vissza Budapestre. Érkezés: az esti órákban.
 
Az útra önköltségi áron lehet jelentkezni: ez 25 ezer forint/fő ("útiköltség" + két éjszaka reggelivel + a mérhetetlen élmények). Telefon: 30/9333-460; e-mail: thf@indohaz.hu
 
Fontos! A 311-es műszakilag és esztétikailag is felújított, jó karban lévő járgány, ám kétségtelenül nem azt az utazási komfortot nyújtja, mint a mai korszerű, nagy befogadóképességű autóbuszok. Ezért elsősorban azok jelentkezését várják, akik testben és lélekben is felkészültek az oda, illetve vissza körülbelül 13-14 órás (két-háromóránként, illetve szükség szerint közbeiktatott megállásokkal tarkított) útra.


Vissza | A lap tetjére

Megújul a kontumáci kápolna és a Rákóczi-vár

2008-11-04

A tavasszal megújult őrház Csipkerózsika-álmából ébresztette a Gyimeseket. Már az ősszel megindult a szintén az ezeréves határon álló kontumáci kápolna megújítása.

A megújuló kontumáci kápolna

A gyimesbükki római katolikus plébánia saját erőből megkezdte a falak szigetelését, a tető cseréjét. A díszvilágításhoz és a templom tornyában egy, a gyimesi szorost és az őrházat az interneten mindenki számára láthatóvá tevő webkamera elhelyezéséhez szükséges áram- és telefonkábel-fektetés a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományozóinak köszönhetően valósul meg, melyhez az alapítvány még várja az adományokat:

  11742348 - 20016612  Kontumáci-kápolna, Rákóczi-vár

Külföldről érkező adományoknál a nemzetközi számlaszám (IBAN):
HU43 1174 2348 2001 6612 0000 0000
OTP Bank NyRt. Budapest, Nádor u. 16.
swift-kód: OTPVHUHB

A Gyimes-felsőlok fölött magasodó Szép-havas csúcsán pedig részben budakesziek és erdélyiek összefogásával egy évszázadok óta zarándokhelyként tisztelt középkori kőkápolna romjainak feltárásába és felépítésébe kezdtek, melyhez a Budakeszi Kultúra Alapítvány szintén segítséget nyújt.
(ld. Szép-havas című rovatunkat!)

A Budakeszi Kultúra Alapítvány kiadványai:
Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj
Őrház az ezeréves határon (film)
Legutóbbi interjúink
Lánchíd Rádió - Délutáni Kalauz - 2008-11-24 (30 MB wav)
Kossuth Rádió - Vasárnapi Újság - 2008-11-16 (5 MB mp3)

Vissza | A lap tetjére

Budakesziek fogadták a köztársasági elnököt a gyimesbükki vasúti őrháznál

2008-10-28

Erdélyben rendkívüli érdeklődés kísérte Sólyom László köztársasági elnök október 23-27. közötti székelyföldi magánlátogatását. A székelyek autonómiatörekvését támogató elnök nyilvános felszólalásaiban kinyilatkoztatta: a mostani látogatása alatt bejárt útvonallal is szeretné kijelölni a Székelyföld történelmi határait. Így különös jelentőséget kapott a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrháza Gyimesbükkön, ahol a köztársasági elnök október 26-án vasárnap tett látogatást és tartott sajtótájékoztatót kárpát-medencei médiumok számára.

Az őrházhoz már sötétedéskor érkező elnököt és kíséretét a Görbe Vilmos polgármester vezette önkormányzati küldöttség mellett az épület felújítását szervező Budakeszi Kultúra Alapítvány képviseletében Bánkuti Ákos, Herein Gyula és Herein István várta, akik a magukkal hozott reflektorokkal alkalmi díszkivilágítással látták el az idén Pünkösd vasárnapjára megújult őrházat és a Rákóczi-várat.
Herein Gyula, Bánkuti Ákos, Herein István, Sólyom László köztársasági elnök, Bilibók Ágoston

Az elnök meghallgatta az alapítvány képviselőinek rövid beszámolóját, majd Bilibók Ágoston, gyimesbükki nyugdíjas vasutas tiszt kalauzolásával megtekintette az őrházban elhelyezett vasúttörténeti kiállítást. Végül mind az alapítványt, mind Bilibók Ágostont egy köztársasági elnöki ezüstéremmel ajándékozta meg.
A köztársasági elnök az őrháznál a sajtó képviselőinek elmondta, hogy az ezeréves határon álló, legkeletibb vasúti őrház felújítása kiváló példája az összefogásnak, ahol gyimesbükkieknek, elsősorban budakeszieknek, de még közel kétszáz adományozónak köszönhetően sikerült megmenteni ezt a zarándokhellyé vált épületet.
„Ez az őrház több, mint történelmi emlék. Kezdete is egy új összefogásnak és egy új szemléletnek is a magyarság egységéről. Köszönöm a budakeszieknek, a gyimesbükkieknek és mindenkinek, akinek szívügye volt az őrház rendbe hozása. Ezzel magunkban is rendbe hoztunk valamit.” - írta Sólyom László az őrház vendégkönyvébe.
A köztársasági elnök járt még a Gyimesi Csángó Értékmegőrző Táborban Gyimesközéplokon, Gyimesbükkön meglátogatta a Szent Erzsébet Középiskolát és Kollégiumot, amely a székely, a gyimesi csángó és a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvű középiskolai oktatását biztosítja, s végül a napot a gyimesbükki római katolikus plébánia vendégeként a hívekkel való találkozással zárta.

Koós Hutás Katalin
Fotók: Bánkuti Ákos

Vissza | A lap tetjére

Folytatódik a munka a kontumáci kápolnával és a Rákóczi-várral

2008. szeptember 27.

Tisztelt Adományozónk!

A Budakeszi Kultúra Alapítvány idén Pünkösdre kárpát-medencei civil összefogással, több mint kétszáz adományozó anyagi áldozatvállalásával felújította Gyimesbükkön a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházát. A 30-as számú őrház átadására több mint húszezer ember jelenlétében Pünkösd vasárnapján került sor. Amit 2008. május 11-én a történelmi Magyarország határán átéltünk, az nem egyéb volt, mint az önszerveződő civil társadalom diadala. Olyan pozitív tulajdonságok múlhatatlanságának ékes bizonyítéka, mint az akarat, a hit, az értelem és az érzelem. Szó nincs rá, hogy hűen kifejezzük, ott és akkor mekkorát fordult velünk - előnyére - a világ. Bebizonyosodott, ha kell, mi is fordíthatunk rajta. Ezúton is tisztelettel köszönjük az ebben nyújtott segítségét.
          Ennek a felejthetetlen napnak állít emléket az az ötvenperces dokumentumfilm, amit Őrház az ezeréves határon címmel a Budakeszi Kultúra Alapítvány készített több órányi amatőr, köztük néhány egyedülálló filmfelvétel és több mint ezer fényképfelvétel felhasználásával. A film jól szerkesztett zenés képsorokkal mutatja be a Csíkszereda – Gyimesbükk - vasútvonal szépségeit, a vasúti őrház múltját és újjászületésének főbb állomásait, s az avató ünnepség fontos eseményeit: a szentmisét a kontumáci kápolnánál, az avató ünnepséget és az ezen a vasútvonalon hatvannégy éve nem látott magyar címeres mozdony megérkezését. A felújítás budakeszi és gyimesbükki szervezőinek megnyilatkozásaiból a néző is átérzi e nemes vállalkozásnak az egész Kárpát-medence magyarsága számára küldött üzenetét, hiszen a még romjaiban is zarándokhelyként számon tartott kis épületet azóta a Vajdaságból, a Felvidékről, az anyaországból, s ami a legörvendetesebb, nagyon sokan az erdélyi magyarok közül, de még románok is – a helyiek szerint naponta 800-1000 ember - felkeresik.

Fotó: Czifra Lajos

          A legnagyobb dolog azonban mégis az, hogy ez a lelkesedés az őrház megújításával nem fejeződött be, hanem éppen egy folyamat példamutató kezdetévé vált.
          Salamon József, Gyimesbükk plébánosa az őrház szomszédságában, az ezeréves határon álló kontumáci kápolna környezetének rendezésébe kezdett, hiszen az őrház mellett ez az első épület, amit a Gyimesi-szoroson beérkezők először meglátnak. A munkákat az egyházközség önerőből végzi. A kápolna díszkivilágításához szükséges áramellátás megoldásához azonban a helyi erő kevés, ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány segítségét kérték. Szándékaink találkoztak, hiszen az őrház felújításánál magunk is terveztük egy web-kamera elhelyezését a kontumáci kápolna tornyába, ami a világhálón (www.hungarorama.hu) keresztül bármikor és bárhonnan megtekinthetővé tenné a szorost és az őrházat. Ennek egyetlen akadálya az volt, hogy sem áramellátása, sem telefonvonala nem volt a kistemplomnak. Ezen az őszön azonban mindez megoldódhat. A másfélmillió forintos beruházáshoz már készen állnak a helyiek, a kivitelező és az engedélyek, csak a szükséges összeg hiányzik.

Fotó: Bánkuti Ákos


          Új alszámlát nyitottunk tehát, s ismét az országos sajtó segítségét kérjük, hogy a megkezdett folyamat tovább folytatódhasson.

OTP 11742348 - 20016612
„Kontumáci-kápolna és Rákóczi-vár”

          Alszámlánkra adományokat várunk a kontumáci kápolna áram- és telefonellátásához a díszvilágítás és a web-kamera elhelyezése érdekében, és ugyanerre a számlaszámra várjuk az adományokat a Rákóczi-vár állagának megóvásához, amelynek nagysága az összegyűlt összegtől függ ugyan, de az elvadult várrom kitisztogatása és a felvezető lépcső balesetveszélyes hibáinak az orvoslása jövő Pünkösdig mindenképpen megkezdődik.

Fotó: Bánkuti Ákos

Így a jövő Pünkösdkor a tervek szerint már három magyar vonattal érkezők nem csak a megújult vasúti őrházban gyönyörködhetnek majd.

 

 

Köszönjük, hogy figyelemmel kíséri és segíti munkánkat.

Tisztelettel

Hidas Mátyás
a kuratórium elnöke

Vissza | A lap tetjére

Megjelent! - Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj

2008-05-05
frissítve 2008-08-16

Ez a vasúti őrház a magyar és a román állam között kötött korábbi szerződés alapján az 1896-97-ben elkészült Csíkszereda – Gyimesbükk – Palánka – Kománfalva vasútvonal részeként épült, néhány méterre az egykori román-magyar határtól.  1920 után a román vasút, a CFR használta, 1940-től ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.

1944-ben súlyos harcok voltak a környéken. A szovjet hadsereg az átállt román haderő közreműködésével 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt (Csanádpalota, Battonya). A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett. Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és a környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a 24 éves főhadnagy, Sebő Ödön parancsnoksága alatt. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén, ezért dél felől, kerülővel folytatta támadását. Így nyomulhattak Temesvár környékére, elérvén szeptember 23-án Battonyát. Szeptember végén, miután az ellenséges erők már messze a hátukban jártak, Sebő Ödönék harcolva törtek ki a bekerítésből, és vonultak északra Nyíregyháza irányában. Feladatuk utóvédként az volt, hogy lassítsák az előnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a főerők zavartalan visszavonulását. Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című könyve a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket.

A kötetet a Budakeszi Kultúra Alapítvány a felújított őrház 2008. Pünkösd vasárnapi átadására újra megjelentette.

 

A könyv megrendelhető a kuratorium@budakeszikultura.hu címen vagy a 06-30-9226418-as telefonszámon.

Vissza | A lap tetjére

Beszélgetés az őrházat felújítókkal a Magyar Katolikus Rádióban

2008-08-02

A több órás amatőr felvétel és közel ezer fotó felhasználásával készült film apropóján készített beszélgetést Bánkuti Ákos és Herein Gyula budakeszi szervezőkkel és a Koós Hutás Katalinnal, a Budakeszi Kultúra Alapítvány alapítójával Jálics Kinga, a Magyar Katolikus Rádió szintén Budakeszin élő kulturális szerkesztője.

A ma reggeli Meghívó című műsorban elhangzott beszélgetés meghallgatható itt az augusztus 2-i adásnál a hangszóróra kattintva! A félórás beszélgetés a műsor 27. percénél kezdődik.

A műsort 2008. augusztus 25-én 17.34-kor a Ráadás című műsorban megismétlik.

Vissza | A lap tetjére

Filmbemutató Budakeszin

2008-06-13

Június 19-én csütörtökön 19 órakor
a Gyimesbükkön
a legkeletibb magyar vasúti őrházat felújító budakeszi társaság

 a Széchenyi Baráti Kör Budakeszi Szervezetének vendégeként
filmbemutatóval egybekötött beszámolót tart
a Prohászka ottokár Katolikus Gimnázium aulájában
(Budakeszi, Széchenyi u. 141.
a budakeszi református templomnál Telki felé kanyarodva jobbra az első sarok)

Az esten a felújítók bemutatják
az egész Kárpát-medence magyarságának figyelmét felkeltő vállalkozásról készített filmjüket.

A rendezvényen korlátozott számban kapható lesz
Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj című kötete,
melyet az őrház avatására jelentetett meg
a Budakeszi Kultúra Alapítvány.

A Széchenyi Baráti Kör és a Budakeszi Kultúra Alapítvány tisztelettel meghív minden adományozót, támogatót, barátot és érdeklődőt a közös beszélgetésre.

Herein Gyula, Bánkuti Ákos, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly

Vissza | A lap tetjére

Június 14-én a Duna TV-ben!

2008-06-12

Június 14-én szombaton 16.10-kor Székely gyors - a zarándokvonat címmel a DunaTV levetíti a vonat útjáról és a gyimesbükki vasúti őrház felújításáról készült összeállítását.

 

Megjelent az Indóház Magazin legújabb száma, amely terjedelmes beszámolót közöl sok fotóval a nagy eseményről.

A Budakeszi Iránytű regionális havi lap szintén színes mellékletben számol be a vasúti őrház felújításának történetéről és az átadási ünnepség eseményeiről.

Vissza | A lap tetjére

Május 11-én átadtuk a felújított gyimesbükki őrházat

2008-05-16

Hidas Mátyás, a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriumi elnökének ünnepi beszéde

Tisztelt Ünneplõk, tisztelt õrház-avatók a határokon innen és túl!

A Budakeszi Kultúra Alapítvány részérõl tisztelettel köszöntöm kedves Mindnyájukat. Elsõ alkalommal járok ezen a vidéken, így bocsássák meg nekem, ha kissé elérzékenyülök.

Széchenyi mondta egykor: "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen." Hittünk ebben, s végül olyan sokan hittünk benne, hogy sikerre vittünk egy jó ügyet, megõriztük az utánunk jövõknek a magyar történelem egy valóságos darabját, a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti õrházát.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány nevében szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik nélkül ez a nemes vállalkozás nem jöhetett volna létre. Köszönetet mondani azoknak, akik felismerték ennek a talpalatnyi épületnek és környékének a jelentõségét, megfogalmazták és hirdették az üzenetét és beleavatkoztak a sorsába, amikor a megmentéséhez arra volt szükség. Köszönet Deáky Andrásnak, Bilibók Ágostonnak és a gyimesbükki önkormányzatnak, akik megõrizték és ezután is õrizni fogják az õrházat, nem csak maguknak, nem csak a gyimesbükkieknek, nem csak az erdélyieknek, hanem minden magyarnak a Kárpát-medencében és azon is túl.

Köszönetet mondok annak a maroknyi budakeszi csapatnak, akik felelõsségteljes vezetõ beosztásuk és népes családjuk mellett fontosnak tartották, hogy az elmúlt félévben szabadidejüket arra fordítsák, hogy minden részletre kiterjedõ aprólékossággal megtervezzék, leegyeztessék és megvalósítsák az õrház eredeti magyar vasúti szabványnak megfelelõ felújítását helyi segítõikkel és a kiváló munkát végzõ csíkszeredai Harbau Kft-vel együttmûködésben, akikkel félszavakból is, nyolcszáz kilométer távolságból is, telefonon is megértették egymást.

Köszönet Koós Hutás Katalinnak, Bánkuti Ákosnak, Debreczeni Lajosnak, Herein Gyulának, Herein Istvánnak, Mayer Gábornak és Szász Károlynak lelkesedésükért és elszántságukért, akik mögé, tisztességüket ismerve, a Budakeszi Kultúra Alapítvány  felsorakozott, az alapítványi hátteret biztosítva a megvalósításhoz. És büszke vagyok, hogy ezt a pár mondatot ma itt elmondhatom.

Köszönöm annak a csak mostanáig közel százötven adományozónak a pénzbeli támogatást, a bizalmat és a bátorító szavakat, amivel megtiszteltek minket. Nevüket most nehéz lenne felsorolni, megörökítettük õket az õrház mellett és benn az épületben elhelyezett táblán. Köszönjük a többszázezres összeget adományozó bizalmát, a vasút szerelmesének támogatását, aki mind a húsz Nohab-mozdonyt személyesen ismeri, az õsei szülõföldjétõl messzi idegenbe szakadt, de a gyökereihez ragaszkodó adományozó elérzékenyülését és annak a nyugdíjasnak a forintjait, aki minden hónapban küld nekünk összeget. 

Csak az a nép, csak az a közösség bízhat a jövõjében, amelyik a múltját megbecsüli. Köszönet hát ennek a közösségnek, amelyik magyarságát az anyaföldiek számára is példamutatóan tartja, múltját, hagyományait megõrzi és felelõsséggel teszi le a fiatal nemzedék kezébe.

"Összefogni - annyi mint kezdés.
Összetartani - annyi mint haladás.
Összekovácsolódni - annyi mint siker."

Ennek a folyamatnak legyen a jelképe ez a vasúti õrház, amit ma megújult formájában hálatelt szívvel felavatunk: hálával a Teremtõnknek, hogy részesei lehettünk e lélekemelõ együttmûködésnek, közösségvállalásnak és a közös akarat sikerének.

*****

A legfontosabb tudnivalók:

Képes beszámoló az õrház avatási ünnepségérõl Czifra Lajos fotóriporter, budakeszi barátunk felvételeivel:

*****

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak - magyarországi magyaroknak, erdélyi magyaroknak és románoknak egyaránt -, akik velünk voltak, ott lehettek Gyimesbükkön ezen a felejthetetlen napon, s azoknak is, akik csak lélekben lehettek velünk és a televíziók és rádiók tudósításaiból kísérték figyelemmel az eseményeket.

A rendezvény után Deáky Andrást, akinek az ünnepségért helyben a felelõsséget vállalnia kellett, berendelték a Bákó megyei rendõr-fõkapitányságra, ahol a megyei rendõrfõkapitány több rendõrtiszt jelenlétében közölte vele, hogy most meg kellene õt büntetnie, amiért május 11-én egy nemzetközi útvonalat a parkoló autók óriási tömege több órára járhatatlanná tett, de ezt mégsem teszik, sõt elismerésüket fejezték ki a rendezvény jól szervezettsége és fegyelmezett lebonyolítása miatt. Becslésük szerint 200 autóbusz és 2500 autó érkezett az õrház átadására, s meglepetésükre az elvonuló tömeg nem hagyott maga után eldobált szemetet. Az az emelkedett hangulat és lelkesedés, amivel a mozdonyt Gyimesbükkön fogadták, saját bevallása szerint a rendõrfõkapitányt is meghatotta. Bár õ személyesen nem lehetett jelen a magasztos eseményen, a meghatottságot a román televízió tudósítása váltotta ki benne.

Rólunk szól:

Budakeszi Iránytű: Összefogás a legkeletibb magyar vasúti őrház megmentéséért 2008-05-17

Lánchíd Rádió: A gyimesbükki vasúti õrház felavatásáról 2008. 05.15 Kulissza - 27 perc

Csíki Hírlap: Egy álom valósult meg 2008-05-12

Háromszék: A Gyímes-völgyi csoda  2008-05-13

Magyar Nemzet Online: Határokon átívelő – Megújult a gyimesbükki vasutas őrház + Képriport 2008. május 12.

index.hu: Tisztelték a román rendõrök a magyar címeres mozdonyt

Lánchíd Rádió - Magyarok: Beszélgetés Bánkuti Ákos és Herein Gyula szervezőkkel. 2008-05-10 A vasúti őrház felújításának két szervezőjével készült beszélgetés 13 perc 45 másodpercnél kezdődik és 37 perc 45 másodpercnél fejeződik be. (66 MB)

Kossuth Rádió - Arcvonások: A gyimesbükki őrház felújításáról. 2008-04-15  Herein Gyula, budakeszi autókereskedő, a felújítás egyik kezdeményezője és szervezője mesél a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonalról, az őrház felújításáról, az ünnepségről és arról, hogy a rendrakást mindig a szélén kell kezdeni.

Vissza | A lap tetjére

Mégis a Nohabbal indul a különvonat

2008-05-08

Tánczos Barna közlekedési államtitkárnak köszönhetően mégis a 017-es Nohab vontathatja Gyimesbükkre a holnap reggel a Keleti pályaudvarról induló különvonatot.

A szerelvényen utazik a Duna TV stábja is, akik naponta beszámolnak majd a különvonat útjáról, feltehetően a napi híradókban. Elképzelhető, hogy május 11-én délben a gyimesbükki vasúti őrház átadását is élőben közvetítik.

Vissza | A lap tetjére

Még mindig nem biztos a NOHAB-mozdony

2008-05-04

A román vasúti hatóságok az közlekedéstörténeti érdekességként számon tartott 017-es Nohab-mozdony belépését az országba elvileg engedélyezték, de az engedély megadását feltételekhez kötötték, amelyek teljesítése eleinte komoly nehézségekbe ütközött - nem utolsósorban azért, mert az eljárásnak még nem volt hazai előzménye, gyakorlatilag precedenst kellett teremteni. Hámori Ferenc, az Indóház vasúti magazin főszerkesztője és a mozdonyengedélyeztetés szervezője Tánczos Barna, a román közlekedési minisztérium államtitkárának közbenjárását is kérte annak érdekében, hogy ez a mozdony vontathassa a csíksomlyói búcsúba és a gyimesbükki őrházavatásra érkező különvonatot. Ezen túlmenően személyesen is járt Bukarestben, ahol a MÁV munkatársainak társaságában tárgyalásokat folytatott a Román Vasúti Hivatal vezetőivel. Ezt követően került sor a szükséges dokumentumok benyújtására, majd a mozdony műszaki bevizsgálásához a jármű tulajdonosa, a MÁV PMLI Technológiai Központ Temesvárról Budapestre hozta a szemlét végző román szakembert, aki egy körülbelül háromórás művelet keretében rögzítette a svéd gép összes, a román vasúti hatóságok számára fontos adatát. Ovidiu Pui dicsérő szavak kíséretében találta rendben a Nohabot - a bevizsgálás hivatalos tarifája egyébként 2000 euróra, azaz mintegy félmillió forintra rúg... A 017-es erdélyi közlekedésére vonatkozó írásos engedély egyelőre még nem érkezett meg. Bár van még négy nap a vonat indulásáig! 

Vissza | A lap tetjére

A bevételek és a kiadások április végén

2008-05-04

A bevételek és kiadások jelenlegi állását mutató táblázat ide kattintva megtekinthető.

Vissza | A lap tetjére

Május 11-én avatjuk a felújított őrházat

frissítve: 2008-04-30

Május 11-én, Pünkösd vasárnapján lesz a történelmi Magyarország legkeletibb őrházának átadása Gyimesbükkön.

12 órakor szentmisére (jó idő esetén szabadtéri misére) várjuk az átadásra érkezőket Gyimesbükk kontumáci kápolnájába, amely az őrháztól pár száz méterre, az őrházzal szemközti dombon áll (ld. az alábbi képen) és ahonnan csodálatos kilátás nyílik a gyimesbükki szorosra, a Tatrosra és az őrházra.

Ezen a napon egy másik örvendetes esemény is történik Gyimesbükkön. Böjte Csaba atya a Moldvai Csángó Szövetséggel Rekecsin községben a Béke Királynő tiszteletére szentelt oktatási központ építési engedélyének elakadása miatt ugyancsak Bákó megyében, annak Erdéllyel határos helységében, Gyimesbükkön vásárolt egy háromszintes, panziónak épült házat kerttel, és 40-50 gyermek befogadására alkalmas iskolává alakították. Ennek az épületnek az avatása is ezen a napon lesz. Így a 12 órakor kezdődő szentmisét a két ünnepség résztvevőinek  közösen tartják Böjte Csaba atya és Salamon József, Gyimesbükk plébánosa.

13 órakor az ünnepi misén résztvevők az őrházhoz vonulnak át, ahol rövid avató beszédeket követően kerül sor az őrház megszentelésére és átadására. 13.40-kor az őrházhoz gurul az az ipartörténeti érdekességként számon tartott és felújított 017-es számú magyar címeres Nohab mozdony, amely egy különvonatot vontatva egyenesen Budapestről érkezik e jeles eseményre. A mozdony továbbmegy Palánkáig, majd a menetrendszerinti személyvonatot kivárva 14.15-kor visszatér a gyimesbükki vasútállomásra.

Az őrház átadása után a gyimesbükki iskola átadásával és Pfaff Ferenc (Mohács, 1851. nov. 19.Bp., 1913. aug. 2.), a MÁV egykori főépítésze, a gyimesbükki vasútállomás tervezője emléktábla-avatásával folytatódik az aznapi események sora.

További információ: Koós Hutás Katalin             (30) 922-6418       

Fotók: Bánkuti Ákos

Vissza | A lap tetjére

Az őrház felújítása április 27-én

2008-04-30

















Bánkuti Ákos legfrissebb felvételeiből készült galériánk a képre kattintva megtekinthető.

Vissza | A lap tetjére

Az április 11-i állapot

2008-04-02

A munkákkal jól haladunk. Tető és födém csere kész, piros hódfarkú cserép fent van. Alapvakolat kívül-belül fent van, elektromos szerelés folyamatban, padló aljzat betonozás kész, a padló tégla jellegű burkolatot fog kapni. A terep rendezése folyamatban. Engedélyt kaptunk a vasút felé kerítés építésére (stilizált MÁV szabvány szerinti kerítés lesz), ezért aluljárót, járdát, lépcsőt építünk a vasút alá, a híd alatt, a Rákóczi vár biztonságosabb megközelítése érdekében.

Fotók: Perger László, Sebő együttes

Vissza | A lap tetjére

Az őrház felújítás március 14-én

2008-04-01

Jó ütemben halad a felújítás. Már kész a födém, a tető, az új külső és belső vakolat, az épület alatti pince és a bunker kitakarítása, az elektromos hálózat kiépítése. A vasúttól és az önkormányzattól időközben megkapott újabb további engedély alapján rendezhetjük az épület környékét, stílszerű kerítést, pihenő padokat, asztalokat, illemhelyet és egy vasúti aluljárót építhetünk a Rákóczi vár biztonságos megközelítésére.  A munkálatokat a helyszínen Deáky András felügyeli.

Köszönjük az eddigi adományokat, amelyek lehetővé tették, hogy a munkákat a fent leírtak alapján elkezdhessük. Magyarországon eddig mintegy 2,2 millió forint, Erdélyben 120 ezer forint gyűlt össze. Óriási segítség a felújításban, hogy a gyimesbükki önkormányzat egy ellenszavazattal megszavazta az épület felújításának engedélyezését és vállalta a költségek egyharmadát. A környezet rendezésével is kibővült munkák finanszírozására azonban a Budakeszi Kultúra Alapítvány továbbra is számít az őrház megmentéséért felelősséget érzők nagylelkű adományaira, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramhoz  a magyar és határon túli magyar civil együttműködés keretében a Pogány-havas Kistérségi Társulás támogatásával az őrház felújítására benyújtott pályázatunk semmilyen támogatást nem kapott.

A Budakeszi Kultúra Alapítvány elkülönített számlaszáma
Vasúti őrház, Gyimesbükk megjegyzéssel:
OTP 11742348-20016210

Ha közcélú adományáról igazolásra van szüksége, kérem telefonon, levélben vagy e-mailen értesítsen bennünket nevéről, címéről és adószámáról, s az igazolást postafordultával küldjük Önnek.  Az adományozók nevét – kivétel nélkül - az őrház falán egy emléktáblán megörökítjük. 

Tisztelettel
a Budakeszi Kultúra Alapítvány kuratóriuma

További információ: Bánkuti Ákos               (30) 436-4753       

A forók a 2008. március 14-i állapotot mutatják.

fotók: Bánkuti Ákos

Vissza | A lap tetjére

Különvonattal a csíksomlyói búcsúba és a gyimesbükki őrház avatására - 2008. március 2.

KÜLÖNVONATTAL A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚRA - 2008. május 9-12.
az Indóház vasúti magazin és a Kárpát-Európa Utazási Iroda  szervezésében

1. nap (május 9., péntek) – Indulás Székelyföldre
 
6 óra – Találkozó a Budapest-Keleti pályaudvaron, a különvonatnál.
7 óra – Indulás
Dél körül - érkezés a határra (Biharkeresztes-Biharpüspöki), majd tovább a Nagyvárad (Sebes-Körös völgye) - Kalotaszeg - Kolozsvár - Szamosújvár - Dés - Déda - Gyergyószentmiklós - Csíkrákos útvonalon.
20 óra - érkezés Felcsíkba, elszállásolás a faluturizmus keretében Csíkszentdomokoson, Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván és Csíkrákoson. Az egyes vasútállomásokon a szállásadók várják a vendégeket. Estebéd a vidékre jellemző ízekkel.

2. nap (május 10., szombat) - Részvétel a csíksomlyói zarándoklaton

10 óra - Érkezés Csíkszereda vasútállomására. A keresztaljakkal gyalog Csíksomlyóra
12.30 – mise a Kis- és Nagysomlyó között a Makovecz Imre tervezte színpadon felállított oltárnál.  A Csodatévő Szűz Mária szobor meglátogatása a csíksomlyói kegytemplomban.
18 óra - Visszaindulás a szeredai vasútállomásról a szálláshelyekre. Estebéd a vendéglátóknál.

3. nap (május 11., vasárnap) - A Gyimesek és az ezeréves határ

Útvonal: Karakó-völgyhíd - Lóvész - Gyimesközéplok - Gyimesbükk, a történelmi Magyarország vasúti határállomása.

Gyimesbükkön részt veszünk a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb, az ezeréves határon álló, 30. számú vasúti őrházának ünnepélyes átadásán a Rákóczi vár tövében, melyet a Gyimesbükki Önkormányzat, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Szeret-Klézse Alapítvány, a Budakeszi Kultúra Alapítvány és számos magyarországi adományozó összefogásával erre az alkalomra újítanak fel. Az őrházban időszaki hely- és vasúttörténeti kiállítás nyílik majd.

12 órakor szentmisére (jó idő esetén szabadtéri misére) várják az átadásra érkezőket Gyimesbükk kontomáci kápolnájába, amely az őrháztól párszáz méterre, az őrházzal szemközti dombon áll és ahonnan csodálatos kilátás nyílik a gyimesbükki szorosra, a Tatrosra és az őrházra.

13 órakor az ünnepi misén résztvevők az őrházhoz vonulnak át, ahol rövid avató beszédeket követően kerül sor az őrház megszentelésére és átadására.

A rendezvény után a meghívott árusoknál étkezésre is lesz lehetőség.

A délutáni órákban visszaindulás Felcsíkba. Búcsúest a házigazdáknál.

4. nap (május 12., hétfő) - Búcsú a havasoktól

Kora reggel indulás Magyarországra Gyergyószentmiklós-Déda-Dés-Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon. Az esti órákban érkezés a Budapest-Keleti pályaudvarra.

Részvételi díj: 42 000 forint, amely tartalmazza az útiköltséget és a félpanziós ellátást.
A vonatban étkező-bisztrókocsi közlekedik, ahol könnyű ételek, üdítők kaphatók.
A költőpénz kalkulációjánál fontos, hogy a romániai árak megközelítik a hazait.
Információ és jelentkezés: 06-1/368-6296; karpateuropa@t-online.hu

Vissza | A lap tetjére

Összefogás a legkeletibb magyar vasúti őrház megmentéséért - 2008. március 3.

A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal. 140 híd és viadukt található ezen a csupán 60 km-nyi szakaszon. A lóvészi alagút 1012 m magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét. Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik.

Fotók: Bánkuti Ákos

Itt, a történelmi Magyarország határán, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30. számú vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Az épület vasúttörténeti emlék, 110 éve, 1897-ben épült és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel, még a bokrokon is nemzeti színű szalagok lógnak. Ennek az épületnek a megmentésére vállalkoztak gyimesbükkiek és magyarországiak és összefogtak a felújításhoz szükséges pénzügyi fedezet megteremtésében.

Az őrház sorsa megpecsételődni látszott, amikor a román vasút eladta egy román embernek, aki az építőanyagért elbontotta volna. Egy helyi tanár, Deáky András azonban az épületet megvásárolta - "nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára" - és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta. Ekkor kapcsolódott bele az őrház sorsába az a budakeszi társaság, amely végül a felújítás motorja lett. Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly 2007 pünkösdjén egy jelentős összegű adománnyal kezdeményezték az őrház eredeti magyar vasúti szabványoknak megfelelő felújítását, környezetének rendezését, hogy alkalmassá váljék egy már létező és Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszt tulajdonában lévő vasúttörténeti kiállítás befogadására és bemutatására is.

A műszaki tervezés során azonban kiderült, hogy a felajánlott összeg csak a munkálatok elindítására elég. Mivel a kezdeményezők közül ketten is a Budakeszi Kultúra Alapítvány tagjai, az alapítvány úgy döntött, hogy felkarolja az adományok gyűjtését. Bánkuti Ákos és Herein Gyula az alapítvány nevében megállapodást kötött a gyimesbükki önkormányzattal és szerződést kötött a bekért árajánlatok alapján kiválasztott kivitelezővel,  a Harbau Kft-vel. A felújítás az ő vezetésükkel, a gyimesbükki önkormányzattal együttműködésben, valamint Deáky András és Bilibók Ágoston segítségével megkezdődött.

Annak érdekében, hogy az épületet a szükséges önkormányzati engedélyek birtokában idén április végére befejezhessük és május 11.-én, pünkösd vasárnapján a gyimesbükkieknek átadhassuk, várjuk mindazok jelentkezését, akik hozzá tudnak járulni egy kicsiny darab magyar történelem megmentéséhez.

Budakeszi Kultúra Alapítvány elkülönített számlaszáma
Vasúti Őrház, Gyimesbükk megjegyzéssel:
OTP 11742348-20016210

Vissza | A lap tetjére

Tisztelt Adományozóink!

Köszönjük nagylelkű adományaikat a történelmi Magyarország legkeletibb, 30-as számú vasúti őrházának megmentéséhez. Az Önök adományának is köszönhetően már folynak a felújítási munkálatok, melyek reményeink szerint április végére be is fejeződnek. Így nem lesz akadálya annak, hogy pünkösd vasárnapján, azaz május 11-én a felújított épületet átadjuk a gyimesbükki önkormányzatnak és Gyimesbükk lakosságának.

Ha közcélú adományáról igazolásra van szüksége, kérem telefonon, levélben vagy e-mailen értesítsen bennünket nevéről, címéről és adószámáról, s az igazolást postafordultával küldjük Önnek.

Az őrházzal kapcsolatos további eseményekről, határidőkről honlapunkon tájékozódhat .

Budakeszi, 2008. március 1.

Tisztelettel

Hidas Mátyás
a kuratórium elnöke

Vissza | A lap tetjére

Királyi őrház megmentésére kérik az adományozókat

Királyi őrház megmentésére kérik az adományozókat

Lánchíd Rádió, cs, 2007-11-15 13:00 Külföld Vezető hírek

Budapesttől mintegy ezer kilométerre, a történelmi Magyarország határán, a Gyimesekben, a Rákóczi-vár lábánál áll egy vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. Az épület vasúttörténeti emlék, és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A Tatros folyó és a vasútvonal Gyimesbükknél közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Hogy a nagyon rossz állapotban álló épületet megmentsék az utókornak, gyimesbükkiek és magyarországi látogatók összefogtak – mondta el a Lánchíd Rádiónak Deáki András gyimesbükki vendéglátó, aki nem kis bonyodalmak árán már megvásárolta az épületet a román államtól, hogy legalább a tulajdonviszonyok rendezve legyenek. A felújításra váró őrházban vasúttörténeti kiállítás megnyitását tervezik.

Gyimesiek és magyarországiak éppen ezért gyűjtésbe kezdtek, hogy terveikhez az anyagi hátteret is megteremtsék. Deáki András és helybeli társai várják mindazok jelentkezését, akik pénzzel is segíteni tudják egy kicsiny darab magyar történelem megmentését.

A gyimesbükki vasúti őrház megmentésére adományok az alábbi számlaszámokra küldhetők:

Romániában nyitott számla:
Szeret-Klézse Alapítvány, Csíkszeredai OTP
számlaszám: RO47OTPV2600-0010-9807RO02
forint számlaszám: RO51OTPV2600-0010-9807HU02

Magyarországon nyitott számla:
Budakeszi Kultúra Alapítvány számlaszáma - Vasúti Őrház Gyimesbükk megjegyzéssel:
OTP 11742348-20016210

(Lánchíd Rádió)

Vissza | A lap tetjére

A legkeletibb magyar vasúti őrház az ezeréves határon sorsának jobbra fordulására vár

A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vonal 25 ezrelékes emelkedőivel, esetenként rendkívül kis sugarú, legfeljebb 250 máskor viszont 4000 méteres íveivel, 140 hídjával és viaduktjával, megannyi átereszével, mély bevágásaival és magas töltéseivel. A pálya 89 százaléka emelkedő vagy lejtő, 44 százaléka pedig ívben vezet. A lóvészi alagút 1012 méteres magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét. A szépséges, mindkét világháborúban felrobbantott Karakó-völgyhíd 226 méter hosszú és 64,4 méter magas. A Ladók-völgyhíd 94 méter hosszú és 37 méter magas, az utusalyi völgyhíd 40 méter hosszú és 30 méter magasan vezet. Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik, jelenleg sorsának jobbra fordulására vár.

Nem messze az állomástól, csupán néhány méterre az egykori ezeréves határtól, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30-as számú őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel. A vasútvonal, ezen belül is a 30-as számú őrház történetét a jelenleg is Gyimesbükkön élő Bilibók Ágoston, nyugdíjas vasúti műszaki tiszt könyvben örökítette meg, és önerőből egy vasúttörténeti gyűjteményt is működtet a gyimesbükki vasútállomás patinás épületében.

Idén pünkösdkor egy budakeszi baráti társaság jelentős összeget adományozott az őrház helyreállítására, ahol helyet kaphatna a vasúttörténeti gyűjtemény is, esetleg helytörténeti kiadványok, képeslapok, népművészeti tárgyak értékesítését is szolgálhatná. Az őrházat a vasútvonal 1897. október 18.-i átadásának 110. évfordulóján, idén októberre tervezték befejezni.

A befejezéshez azonban nem elegendő az eddig összegyűlt összeg, ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány az Indóház című vasúti magazinnal és a Budakeszi Iránytű című regionális havi lappal közreműködve felvállalta a további adományok gyűjtését.

Kérjük, hogy támogatásával segítse
 az ezeréves határon álló egykori MÁV őrház helyreállításának befejezését, melynek befejezési határideje
2008. pünkösdje.

Az alapítvány az adományokat
a 11742348-20016210 számú, erre a célra elkülönített OTP bankszámlaszámon várja
 „vasúti őrház, Gyimesbükk” megjegyzés feltüntetésével.

Támogatásukért előre is köszönettel

Budakeszi Kultúra Alapítvány

Vissza | A lap tetjére